|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
18-19. századi egyetemes történelem
- Poroszország a század elején emelkedett ki a Német-római Birodalom sok kis államából, katona- és rendőrállammá vált. II. (Nagy) Frigyes (1740-1786) már a Habsburg Birodalmat is megrövidítette, Sziléziát foglalta el.
- Oroszország II. (Nagy) Katalin uralkodása (1762-1796) idején megszilárdította nagyhatalmi helyzetét, megszerezte a Krím-félszigetet és Lengyelország keleti részét. Hiába tartotta magát felvilágosult uralkodónak, Pugacsov parasztfelkelését vérbe fojtatta.
- Lengyelországot a nemesség torzsalkodásai romlásba döntötték, 1795-re Poroszorszá 222g69c g, Oroszország és a Habsburg Birodalom teljes területét felosztották egymás között (1772-1795).
- Észak-Amerika keleti partján 13 angol gyarmat jött létre. Az angolok magas adókkal, vámokkal sújtották, emiatt függetlenségi háború tört ki 1775-ben. A Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. július 4-én fogadták el, majd a franciák segítségével több csatában, pl. 1781-ben Yorktown mellett legyőzték az angolokat. Végül 1783-ban Anglia elismerte az USA függetlenségét.
- Az USA alkotmányát 1787-ben fogadták el. A végreható hatalom az elnök kezébe került, az első elnök George Washington volt. A törvényhozó hatalmat pedig a képviselőház és a szenátus kapta.
- Franciaországot XVI. Lajos uralkodása (1774-1792) idején államcsőd fenyegette, ezért a király kénytelen volt összehívni az 1614 óta mellőzött rendi gyűlést 1789-ben. Minden rendnek egy szavazata volt, így az első és a második rend, tehát a papság és a nemesség, bár csak a lakosság néhány százalékát képviselte, figyelmen kívül hagyhatta a harmadik rendet, tehát a polgárságot. A harmadik rend képviselői fejenkénti szavazást követeltek, majd nemzetgyűléssé alakultak.
- Július 14-én a párizsiak elfoglalták a Bastille erődjét, kitört a forradalom. Hamarosan a nemesség és a papság kénytelen volt lemondani előjogairól, a jobbágyok terhei megszűntek, kihirdették az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Az 1791-es polgári alkotmány meghagyta a királyságot, de csak alkotmányos monarchiaként. Megvalósult pl. a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság, de a választójogot még adóhoz (cenzushoz) kötötték, a király hatalmát korlátozták. XVI. Lajos szökni próbált, de visszahurcolták.
- A törvényhozó gyűlésben a középpolgárság képviselői, a girondiak, és a kispolgárság képviselői, a jakobinusok küzdöttek a hatalomért. 1792-ben a forradalmi változásokkal elégedetlen Poroszország és Ausztria megtámadta Franciaországot. A király akadályozta védelmi előkészületeket, ezért börtönbe zárták. 1792 szeptemberében a francia sereg legyőzte a támadó porosz hadat a valmy-i domboknál, kikiálthatták a köztársaságot. A királyt 1793-ban kivégezték.
- A francia határt is átlépő forradalmi hadsereg az Anglia által is segített koalíciótól 1793-ban vereséget szenvedett. A Párizsban újjáéledő elégedetlenséget kihasználták a jakobinusok, s letartóztatták a girondiakat, majd diktatúrát szerveztek, az országon úrrá lett a terror. Közben a francia hadsereg minden fronton az ellenséges koalíció földjére lépett, így már halvány értelme sem volt a jakobinusok "szigorú" intézkedéseinek. 1794-ben vezetőjüket, Robespierre-t és társait elfogták, majd kivégezték.
- 1799-ben államcsínyt hajtott végre, első konzul lett, s ezzel tulajdonképpen diktátor. Polgári törvénykönyvet adott ki (Code Napoleon), majd 1804-ben császárrá koronáztatta magát. Győzelmek sorozatát aratta Ausztria és Poroszország felett, Franciaországtól függő államokat hozott létre, de Angliát nem tudta térdre kényszeríteni. 1812-ben sikertelen volt oroszországi hadjárata, s ellenfelei az 1813-as lipcsei "népek csatájában" vereséget mértek seregére, 1814-ben pedig száműzték Elba szigetére. Innen még volt visszatérés, de 1815-ben Waterloo már a véget jelentette.
- Napóleon első bukása után Bécsben a győztesek elhatározták egy olyan szövetség megalakítását, ami a feudális monarchiák fenntartását szolgálta. Célkitűzésüket megnehezítette, hogy a szabadelvű liberalista, és a hazafias nacionalista eszmék éppen ekkor kezdtek elerjedni.
- 1821-ben Görögország kivívta függetlenségét Törökországgal szemben.
- 1830-ban Franciaországban újabb forradalom tört ki, mert X. Károly az 1789 előtti állapotokat akarta visszaállítani. A forradalom győzött, az ország alkotmányos monarchia lett.
- Ugyanekkor a lengyelek is fellázadtak az orosz cár, I. Miklós elnyomása ellen, de az orosz túlerő győzött.
- Latin-Amerikában a spanyol uralom ellen függetlenségi háborúk törtek ki, önálló államok alakultak a 19. század első felében.
- Indiában a Brit-Kelet-indiai Társaság gyarmatosított, India angol gyarmat lett az 1830-as évekre.
- Kína az elő ópiumháború után a 19. század közepén volt kénytelen megnyitni kapuit az angolok előtt.
- Angliában a kézműipart az 1780-as évektől a gőzgépek segítségével a gyárakban folytatott tömegtermelés váltotta fel, amit kisebb-nagyobb késéssel a többi fejlett ország is követett. Ennek előfeltétele a mezőgazdaság fejlődése, pl. a vetésforgó elterjedése volt, így munkaerő szabadult fel az ipar számára.
- Az ipari forradalom a textiliparban kezdődött, a gőzmozdonnyal és a gőzhajóval a közlekedésben folytatódott, ami piacot és szállítási feltételt is teremtett a szénnek és a vasnak, tehát a nehézipar vált húzóágazattá.
- A népesség ugrásszerűen megnőtt, hiszen javultak az egészségügyi viszonyok, a lakosság pedig a falvakból a városokba özönlött.
- A munkásokat nem védte semmilyen törvény, legfeljebb az utópisták (pl. Owen) tettek valamit az érdekükben. A munkások ezért szakszervezeteket alapítottak, és küzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért (chartizmus). A forradalmi munkásmozgalomra Marx és Engels gyakorolta a legnagyobb hatást. A Kommunista Kiáltványban (1848) célul tűzték ki az államhatalom meghódítását.
- Az első '48-as forradalom Itáliában tört ki, de valóban nagy hatással a francia események jártak februárban, Párizsban kikiáltották a köztársaságot. Bécsben, Pesten és Berlinben márciusban tört ki a forradalom, az uralkodók kénytelenek voltak alkotmányt adni. Franciaországban azonban konzervatív nemzetgyűlés alakult, így Európa feudális uralkodói ellentámadásba mentek át, aminek átmenetileg az újabb bécsi forradalom vetett véget októberben, de gyorsan leverték. Az egységes, alkotmányos Németország az érdekellentétek miatt nem született meg, Anglia pedig nem segítette a forradalmakat, így a forradalmi hullám véget ért.
Találat: 3629
