Terjeszkedés - iszlam

Terjeszkedés - iszlám

A keresztes háborúk közvetlen okát a Fátimidák rovására terjeszkedö Szel­dzsuk Birodalom 1070-es szíriai hadmozdulatai szolgáltatták. Elöre­nyo­mu­lá­suk során a török seregek összecsaptak a gyengélkedö és határait alig-alig védö Bizánci 919h74j Birodalom csapataival. A szeldzsuk hadak behatoltak Ana­tóliába, és 1071-ben a Manzikert, a mai Malazgirt mellett vívott csa­tá­ban megsemmisítö vereséget mértek a bizánci táborra. Alig telt el tíz év és Ana­tólia földjét nomádok csordái taposták háborítatlanul, s a tartomány tes­téböl az emírek aprócska államokat hasítottak ki, melyek tömegével von­zották a térségbe az új határvidéket a lehetöségek honának kezelö musz­lim szerencsevadászokat. A török terjeszkedéssel szemben tehetetlen I. Alexiosz Komnénosz 1091-ben II. Orbán pápához fordult segítségért, aki er­re meghirdette az elsö keresztes hadjáratot. A keresztesek Anatólia egy ré­szét ellenörzésük alá vonták, ám a török hódítókat nem tartóztatták fel so­káig. A XIII. század végére a törökök kiértek a Földközi-tengerhez, a XIV. században átkeltek Európába, megvetették lábukat a Balkánon, és el­ju­tottak a Dunáig. Korábban egyetlen muszlim hadvezér sem okozott ek­ko­ra fejfájást Bizáncnak, mely az egykori Római Birodalom örökösének val­lot­ta magát. A törökök nem kis büszkeséggel nevezték anatóliai államukat Rúm­nak, vagyis Rómának. A kalifátus hanyatlása ellenére a muszlim sere­gek olyan vidékeken könyvelhettek el jelentös sikereket, melyek sohasem tar­toztak a dár al-iszlámhoz. A muszlim világbirodalomhoz csatolt kelet-eu­rópai és észak-indiai területek jelentös szerephez jutnak majd az elkövet­ke­zendö évszázadokban.

Al-Nászir kalifa (1180-1225) Bagdadban és környékén megkísérelte hely­reállítani a kalifátus hatalmát. A vallási megújulásban rejlö erö láttán az iszlámot helyezte programja fókuszába. A saría eredetileg a kalifák telj­ha­talma elleni tiltakozásul jött létre, s most al-Nászir azért tanult éjt nap­pal­lá téve, hogy mind a négy szunnita jogi iskola álim-nak ismerje el. A ka­lifa nem titkolt szándéka az volt, hogy a Bagdadban müködö futuvva egye­sületek nagymesterévé választassa magát, s ezért elérte, hogy az egyik szer­vezet a tagjai közé fogadja. Al-Nászir halálát követöen utóda is ha­son­ló politikát folytatott. Eröfeszítéseikkel azonban jelentösen elkéstek. Az isz­lám világát pár éven belül az Abbászidákat is pusztítás és vérontás köze­pette magukkal sodró tragikus események rázták meg.