Reformació és ellenreformació Európaban

Reformáció és ellenreformáció Európában

A reformáció a Német-római császárságból indult ki a XVI. sz. elején, az egyház megújítására, megreformálására irányuló mozgalom. A Német-római császárságban az egyház jelent 727i82h ős gazdasági és politikai befolyással bírt.

Jelentős az egyházi birtokarány. A XVI. században a német papság világi életmódot folytatott. Megsértették a cölibátust, az egyházi hivatalokat adták-vették, ez volt a szimónia.

Az egyházi vezetők tartományfejedelmi címeket szereztek.

Az egész német társadalom szembehelyezkedett az egyházzal. A nagybirtokos a politikai befolyását féltette, a közép- és kisbirtokos a földjét, a polgár és a paraszt a magas egyházi adók miatt elégedetlen, és a világi életmód mindenkinek unszimpatikus.

Közvetlen elindító oka a búcsúcédulák árusítása volt. X.Leo pápa búcsúcédulákat árusíttat a római Szt.Péter templom építésére. A befolyt összeget nem küldik el neki, hanem felhasználják. (Búcsúcédula: aki megveszi, megváltja vele bűneit és nem jut a pokolba.) Tiltakozásul erre Luther Márton ágoston rendi szerzetes 1517. október 31-én a Wittenbergi székesegyház kapujára függeszti ki 95 pontból álló tételsorát. Ezek a tételek az egyház megújítására irányultak. Ekkortól számítjuk a reformációt.

Luther programjának alapgondolata, hogy "a bűnt csak Isten bocsáthatja meg". Tehát nincs szükség:

- gyónásra

- költséges szertartásokra (egyszerűbb egyház kell)

- egyházi vagyonra

Felemeli hangját a világi életmód ellen és a pápa személyének szükségességét is megkérdőjelezi. Ezek a tanítások a német társadalomban hamar támogatásra találnak. A császár, aki ekkor V.Károly volt, birodalmi átokkal sújtotta Luthert, a pápa pedig kitagadta. Luther Bölcs Frigyesnél Wartburg várában talál menedéket. Itt németre fordítja a Bibliát.

Ezután vallásháború alakul ki a katolikus egyház és Luther hívei között. Ennek a küzdelemnek fontos állomása az 1529-es Speyeri egyezmény. Kimondták, hogy akik eddig elfogadták Luther tanításait, azok megtarthatják hitüket, de tovább terjeszteni nem szabad. Luther támogatói tiltakoznak, azaz protestálnak ez ellen. Innen származik a protestáns elnevezés.

1555 Augsburgi vallásbékével zárulnak le a harcok. Itt mondják ki, hogy "akié a föld, azé a vallás." ("Cuius regio, cius religio".) Ez azt jelentette, hogy a földbirtokos választja meg a vallást, és aki ott él, olyan vallású. A Luther tanításaira épülő egyház az evangélikus egyház. Ez főként a földbirtokosok körében vált népszerűvé.

A reformáció népi irányzata is a Német-római császárságban bontakozik ki. Anabaptista szekta: újrakeresztelő. A felnőttkori keresztelés mellett vannak, mert a csecsemő még nem tudja eldönteni, milyen vallású legyen. Élükön Münzer Tamás. Már nemcsak az egyházat bírálja, hanem a feudális társadalmi rendszert, a feudalizmust is. Isten országát a Földön akarta megvalósítani. A vagyoni és társadalmi különbségek, a jogszabályok eltörlését követelték. Münzer gondolatait a német parasztháború során próbálják valóra váltani: 1524-1526. Jelentős területekre kiterjedt a megmozdulás, de elszigeteltek maradtak egymástól, ezért leverik, Münzert halálra ítélik, így a Münzer tanításaira nem épül egyház.

A polgári irányzat Svájcból indul ki. A mozgalom elindítója Ulrich Zwingli, legjelentősebb alakja azonban Kálvin János. Ő az első reformer, aki nem pap. Francia származású, Svájcban dolgozza ki programját. Központjában Isten személye áll. Elve a predesztináció, az eleve elrendelés. A kálvinista tanokra épül a református egyház. Nagyon puritán. Svájc köztársaság, így az egyház is köztársasági elvekre épül. Élén a konzisztórium áll. Az egyház irányításába bevonták a világiakat (presbiterek) az egyháziak (prédikátorok). Kálvin a bűnösök ellen nagyon kegyetlenül fellépett, ő volt a "genfi pápa". Magyarországon ez a mozgalom különösen Erdélyben és a Tiszántúlon volt jelentős.

A negyedik irányzat az antitrinitárius: tagadják a szentháromságot, a többi egyezik Kálvin gondolataival. Elindítója Servet Mihály (nem magyar), akit Kálvin kivégeztet. Ebből lesz az unitárius egyház, aminek központja Erdély.

IV.Henrik alapítja meg az anglikán egyházat. A reformáció kibontakozása után a katolikus egyházon belül is megindul a változtatás: ez az ellenreformáció. Vissza akarja hódítani a híveket. Ezt a trieszti zsinat indítja el. Az ellenreformáció 1545-től 1563-ig tart. Loyola Ignác a jezsuita rend alapítója, amely rendkívül szigorú.