PLATÓN (I.E. 427-347)

Az Akadémia magalapítója. Az oktatás célja elsösorban a nevelés volt, és csak másodsorban az ismeretközlés. A szóbeli elöadást többre értékelte az irodalmi müködésnél. Ennek ellenére rendszeresen írt, és ö az elsö filozófus, akinek valamennyi müvét megörizte az utókor.

MŰVEI

dialógus forma

föhös: Szókratész (írásos müve nem maradt fenn, tanítványa Platón)

saját véleményét adja Szókratész szájába

PLATÓNI ERÉNYEK AZ ÁLLAMBA 131i83b N

1.       Bölcsesség

2.       Bátorság

3.       Józan önmérséklet

4.       Igazságosság (mindenki csak egyféle munkakört lát el)

AZ IGAZSÁGOSSÁG PROBLÉMÁJA

Traszümakhosz (kor ismert filozófusa): igazság a hatalmasok kezében, politikai erö a meghatározó, megközelíthetetlen a gyengéknek, tartalma változó → cinikus/realista felfogás

Platón szerint az igazságosság: kitüntetett életforma, nem romló, változó → nem a földi megvalósulás számít, hanem az, hogy önmagában mi az igazságosság

IRODALOM:

Az igazságosság meghatározásának elsö kísérlete

Föltétlen igazmondás és a kapott javak visszaszolgáltatása ≠igazságosság

Szimonidész: mindenkinek meg kell adnunk, amivel tartozunk

Igazságos az, ha baráttal jót cselekszünk, az ellenséggel rosszat?

A dolgok használatában az igazság haszontalan?

Az igazságos ember egyszerre jó örzö és tolvaj?

Nem tévedhetünk, ki a valódi barát / ellenség?

Árthat-e bárkinek az igazságos ember? Nem.

Az ember, ha bántjuk, igazságtalanná válik?

Thraszümakhosz: Igazságosság az, ami az erösebbnek elönyös

Minden államban az az igazságos, ami az éppen uralkodó kormánynak hasznos

Az az igazságos, ami hasznos? Mi az igazságosság haszna?

Mi van, ha a vezetök önmagukra káros parancsot adnak?

A mesterségek azokon uralkodnak,akiket mint mester szolgálnak → a tudomány a gyöngébb hasznát keresi

Thraszümakhosz: Az igazságtalanság zsarnokibb az igazságnál

Szókratész: az igazságtalanság nem jár haszonnal - különválasztja a pénzszerzést a gondozottai javát szolgáló szakmáktól

Minden mesterségnek sajátos képessége van

Más segítéséért bért kér (senki nem akar önként uralkodni) → uralkodni vállalkozókat pénzzel jutalmazni, megbecsülni kell

A legjobbak nem kívánnak uralkodni: "rútnak minösül, ha valaki önként kapdos az uralom után"

Thraszümakhosz fordított erkölcsi értékrendje

Az igazságtalanság elönyös, az igazságosság káros

Vajon az igazságtalanság erösebb és hatalmasabb?

Az igazságosság csak igazságtalansággal tud védekezni?

Igazságosságra még a gonoszoknak is szükségük van egymás közt

Az igazságtalanság képtelenné tesz célszerü cselekvésre

Igazságtalan jobban él?

A dolog a maga feladatát sajátos erényével jól, nélküle rosszul végzi → a gonosz lélek rosszul irányít és gondolkodik, az igazságos lélek jól él

A jó 3 fajtája

Önmagáért jó

Önmagáért és származékaiért

Csak származékaiért, pénzszerzés, haszon → az emberek a 3. csoportba sorolják az igazságosságot

Igazságosság önmagában, eredete, hatalma a lélekben

Glaukón: a legtöbb ember az igazságot kénytelenségböl vállalja, mert ez a középút a két véglet: a legnagyobb jó és a legnagyobb rossz között

Mihelyt valaki képes igazságtalankodni, meg is teszi

A költök és a nevelök nem az igazság lényegét magasztalják, hanem a belöle származó javakat

Igazságosnak lenni kínos és fáradtságos

Az igazságtalan az isteneket is lekenyerezi (áldozat)

Az igazságos csak isteni kegyelemböl, vagy gyöngeségböl marad az

Szókratész azt ajánlja, hogy az igazságosság mibenlétét egy az emberi lélekkel analóg, mégis sokkal nagyobb méretü modellen vizsgálják, az államon.

AZ ESZMÉNYI (UTÓPIKUS ÁLLAM)

Utópia: "u" fosztóképzö + "toposz" helyszín = nem létezö hely → nem a valóság leírására törekszik, hanem hogy milyen lenne egy jó, élhetö emberi világ (az eléréshez vezetö utat nem írja le) (kulturális alap: Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok → Platón sokat utazott, a Szürakhuszai királyságból merít ötletet)

3 alapvetö rend: vezetöi, védelmi, tápláló

1.     Vezetök (filozófusok): sok tanulás, kimagasló harci erény → idösek

2.     Őrök (katonák): államnak szentelt, nyílvánosság elötti élet; teljes vagyonnélküliség, áttetszö falú házakban; gyerek csak a kiválasztott pároknak, állami nevelés

3.     Kézmüvesek, földmüvelök: vezetésre szoruló tömeg

A müvészet káros, az állam szempontjából káros érzelmeket kelt

Nem látja be minden ember a hierarchia fontosságát, ezért egy kegyes hazugságot (mítoszt) kell elterjeszteni nevelés útján: az istenek agyagból gyúrták az embereket - a vezetök testébe aranyat, a katonákéba ezüstöt, a földmüvelökébe ólmot/bronzot öntöttek

Az a jó, ha egy ember élethosszig egyfajta munkakörben

Szigorú hierarchia: megbomlása válsághoz vezet

IRODALOM:

Állam

Akkor keletkezik, amikor az egyén már nem önellátó

Az egyének növekedése megnöveli az államot: "dörzsölö állam"

Területének védelme: hivatásos hadsereg

Az állam öre

Éber, gyors, erös, bátor

Indulatos és szelíd egyben

Bölcsességszeretö

Őrök nevelése

Eleinte szép kitalált történetekkel pl. az istenek jók és senkinek nem ártanak, nem csalnak meg senkit és alakot sem váltanak, nem hazudnak

Az alvilág rettenetességeinek kiszínezésével ne riogassák a fiatalokat

A fiatal örök ne nevessenek fölöslegesen idétlenül

Utánzás feladata: munkamegosztás  - mindenki csak egy félét

Az örök csak komoly,méltóságteljes, erkölcsös magatartást utánozhatnak

A nevelés második eszköze az éneklés: bátorságot leíró hangnemek, békés hangnemek, zene és dallam igazodik a beszédhez

Szép stílus, szép erkölcs, szép alakúság, zene, szerelem

Testedzés, atléták étrendje, részegség tiltása

Az erkölcsök elfajulásával egyre több lesz a beteg és a pörlekedö

A jó orvos maga is beteges, átesik minden betegségen, de lelke ép

A jó bíró öreg, tapasztalt, tiszta erkölcsü, ép

A testileg-lelkileg jól termett polgárokat gyógyítsák, a többit hagyják meghalni

A zene és a testgyakorlás célja: az egyoldalúság elkerülésével a lélek összhangjának kialakítása

Vezetök: öregebbek, legkiválóbb ör, kiállta a próbákat és nem csábult el

Az öröknek ne legyen magántulajdonuk

Nö-és gyermekközösség - erösíti az állam egységét

A nök nevelése és kötelessége ugyanaz, mint a férfiaké → ellenérv: nö természete különbözik a férfiétól

Nö és férfi képességei között nincs alapvetö különbség, csak fokozati

Férfiak és nök egyforma alkalmazásának elönyei, nöi örök

Nö és férfi nem él együtt

Gyerek nem ismerheti a szüleit

"legszentebb házasság": kiválók házassága, ügyes sorsolásnak álcázva

Csak a kiválók gyerekeit nevelik fel  - titokban

Hivatalokat közösen viselik nök és férfiak

Őrök gyermekei biztonságos távolból nézik a harcot

Végetvetnek a hullafosztogatásnak, nem tiltják az ellenség eltemetését

Hellének között viszály, barbárokkal háború

Ideális állam megvalósulása: politikai hatalom és filozófia essen egybe

Ki a filozófus: teljes bölcsességre vágyik, örömmel tanul, mértékletes, igazság szemléletét szereti

Tudás: létezö megismerésére irányul

Vélemény: tudás és nem tudás között, létezö és nem létezö között

A filozófusnak kell kormányoznia, mert csak ö ismeri az igazságot

A filozófusok állítólag értéktelenek az állam szempontjából → ennek az állam az oka: nem használja fel öket

Miért fejlödik rosszul a legtöbb filozófus: megrontják a javak és a környezete

A filozófiát elárasztják a selejtes elemek, akik tekintélyre vágynak

Az igazi filozófus lénytelen visszavonulni, mert egyetlen mostani államszervezet sem méltó a filozófus természetéhez

Gyermekkorában csak gyermeknek való filozófiát tanítani, késöbb egyre komolyabbat, öreg korban akármit akármilyen mennyiségben

Még a tömeget is meg lehetne gyözni a filozófia értékéröl

A filozófus az államot isteni mintára alkotja meg

A legkiválóbb örök posztjára filozófusokat kell állítani

Az öröknek a jó ideát kell megismerniük

Mi a jó? "Miként a nap megvilágítja a látható dolgokat, aképpen a jó az ésszel felfogható dolgokat"

Megismerés típusai: ésszel gondolható (lélek feltevésekkel él) ill látható (értelem ragadja meg) → 4 féle élmény: eszmélet, értés, helyes hit, sejtelem

AZ EGÉSZSÉGES (JÓ LÉLEK)

A jó állam szerkezete megegyezik a jó lélekével.

Az egyéni lélek nem más, mint az egyetemes világlélek képmása, és három képességgel rendelkezik.

1.     Ész/ratio (bölcsesség, belátás, megismerés): legnemesebb

2.     harag/indulat: ezzel tudjuk cselekvéseinket végrehajtani az ész ellenörzése alatt pl. hadviselés

3.     ösztönök: nem jó ha ezek vezetnek

Hasonlóság Freud lélekfelfogásával: "felettes én", "én", "ösztön-én"

ETIKA (erkölcstan - "éthosz" ógörög szóból)

Etikai racionalizmus (Összhangban az egészséges lélek elképzelésével): legerösebb lélekrész az ész: az eszünkkel felfogjuk mi helyes, saját belátásunk szerint cselekszünk → a rossz cselekedetek oka a tévedés: tehát nincs olyan, hogy valaki tudja mi a helyes, csak az ösztönén gyengének bizonyul (↔ Freud: ösztönén és cselekvö én - a tudatalatti erösebb)

IDEATAN

Ismeretelméletében a megismerés vezérelve az idea, nem pedig az érzéki ismeret.

(Ismeretelmélet: a filozófusok az ismeretek leírására ill. annak bemutatására törekednek, hogyan teszünk szert bizonyos ismeretekre)

V. könyv: barlang-hasonlat: A barlangban lekötözött emberek élnek gyerekkoruk óta a barlang falával szemben ülve. A barlang szájánál zajló események árnyképe megjelenik a falon - ök ezt hiszik a valós világnak. Ha egy embert feloldoznának és kilépne a barlang szája elé (miután szeme hozzászokott a naphoz) a látvány eltöltené. Ha elmesélné élményeit társainak, azok bolondnak hinnék. → A dolgok igazi lényegének megismerése kevesek osztályrésze: ez a felszabadított ember a filozófus

Menon c. dialógus: a test halála után a lelket szárnyas lovak egy magasabb dimenzióba repítik, ahol megismeri a tiszta ideákat

Idea: minden létezönek van egy, a földön kívüli tökéletes lényege / formája. Ezek nem múlékonyak.

Az ideák sajátos önállóságban, nem szorulnak másra → megkettözi a valóságot

A földi dolgok csak részesülnek az ideából, annak másolatai.