Magyarorszag gazdasaga a II. vilaghaború utan (1945-53)

Magyarország gazdasága a II. világháború után (1945-53)

háború végével tragikus pusztulás:

-jelentős emberveszteségek, hadifoglyok miatt kevés munkaerő

-mezőgazdaságban is jelentős vesztességek, melyek az élelmezést veszél 747g66h yeztetik

-ipari termelés minimális, németek szovjetek is kirabolják, elhurcolják a gyárak eszközeit

-infrastruktúra, középületek is romokban

újjáépítést tovább nehezítik a jóvátételi kötelezettségek (nemzeti össztermék negyedét kiteszik):

gennek előteremtésére, helyreállításra fedezet nélküli bankjegyeket bocsátanak ki (a helyzetet súlyosbítja, hogy a korábbi fedezet, a Nemzeti Bank aranykészlete amerikai kézen van)

gmindez hatalmas inflációt eredményez, ezt a bérből, fizetésből élő lakosság sínyli meg (1946. jún. 1-én 1kg cukor 50000billió pengő) g az ellátás kritikussá válik g árucsere lesz jellemző, megjelenik a feketepiaci kereskedelem, de az éhínség is jelentős

a helyzet megoldására minden párt programjában szerepel a pénzügyi stabilizáció és az újjáépítés:

-első intézkedés: földreform végrehajtása:

- nagybirtokrendszert felszámolják: kisajátítják a háborús bűnösök földjeit, kisajátítják a 200hold feletti paraszti birtokokat és a 100 hold feletti úri birtokokat (Nagy Imre földművelésügyi miniszter, és a földigénylési bizottság kivitelezi)

-a birtokok egy része állami kézbe kerül, másik részt szétosztják a parasztok körében

-pénzügyi stabilizáció a Gazdasági Főtanács irányításával történik (pártok fölött álló szervezet):

-1946. augusztus. 1.-én bevezetik a forintot, melynek stabilitását mezőgazdasági cikkek, és közszükségleti cikkek természetbeni adózásából származó árualap adja

-az elosztásra jegyrendszert vezetnek be

-szabályozzák az árakat és a béreket (ennek a rendszernek a fennmaradása később a forint inkonvertibilissé válását okozza)

-mindemellett segít, hogy a Szovjetunió 8 évre átütemezi a jóvátétel fizetését, az USA, pedig visszaadja a Nemzeti Bank aranykészletét

stabilizációhoz szükséges az államilag irányított gazdaság, később azonban károssá válik a kötött gazdaság, ami elsorvasztja a piaci viszonyokat és a szabad vállalkozást

a gazdaság újjáépítése szovjet térnyeréssel jár együtt:

-befolyáshoz segítik az MKP-t, aminek az SZDP-vel való egyesüléséből létrejön az MDP, amely az 1949. május 15-én tartott választásokon többséget szerez, g egypárti diktatúra alakul ki (hatalmi ágak az MDP kezében összpontosulnak)

-1949. augusztus. 18-án megszületik a Magyar Népköztársaság alkotmánya (mai napig ez az alkotmány, sok módosítással)

-ezt követően a társadalmi rendszer, az ideológia és a gazdaság is szovjet mintára alakul, a nyugati világtól az ország elszigetelődik (pl. 1947-ben Magyarország visszautasítja a Marshall-segélyt)

a gazdaság szovjet mintára tervutasításos rendszerben folyik (gazdaság az állam által meghatározott terv alapján működik, ennek a betartása mindenki számára kötelező, a szabad vállalkozást korlátozzák, vagy felszámolják)

1. terv az iparosítás jegyében:

- ipar:

- cél a kapitalista rendszer utolérése, ennek érdekében erőltetett az iparosítás, amit fokoz a hidegháborús légkör, a fejlesztésnél katonai szempontok kerülnek előtérbe (korábbi ipart és az ország mezőgazdasági jellegét nem veszik figyelembe)

- a nehézipart fejlesztik: iparvidékeket alakítanak ki Dunaújváros, Ózd, Salgótarján és Miskolc környékén (jelszó: "vas és acél országa leszünk")

- fejlesztés extenzív módon történik:

-nagy beruházások külső erőforrásból;

-technológia helyett az emberi erőt használják ki (szovjet minta);

-mezőgazdaságban megtermelt értékeket vonják el a beruházásokhoz

- mezőgazdaság:

- megkezdődik a kollektivizálás (kényszerítéssel, hatalmas adóterhekkel) g termelő szövetkezeteket és állami gazdaságokat hoznak létre:

- állami gazdaságokban állami földön állami gépekkel termelnek, de jellemző, hogy értelmetlen fejlesztésekkel kísérleteznek (pl. gyapotot akarnak termeszteni) g nem termelnek nagymennyiségű hasznosítható terméket

- a termelő szövetkezetek számára a beszolgáltatási kötelezettségek jelentették a legnagyobb terhet: árszínvonalon alul kötelesek voltak eladni a terményeket, sőt az un. padlássöprések során a vetőmagot is elvitték az állam emberei

- a meggondolatlan gazdaságpolitika a külkereskedelemre is rossz hatással van, kevés a kiviteli cikk, az ország azonban számos termékből még gabonából is importra szorul

a terveket általában nem sikerült teljesíteni, bár ennek érdekében mindent megtettek:

-a bérek változatlanul hagyása mellett emelték az elvárt teljesítményt, ez volt a normarendezés, de ez többnyire a minőség rovására ment

-a tervek sikertelenségért a kulákságot és a belső ellenséget okolták, ezzel elhárítva a felelősséget az államhatalomról, általánossá vált a félelem és a terror, bárki a rendszer ellenségévé válhatott

-az ellenségtől való félelem miatt is vezető pozíciókba munkás vagy paraszti származású embereket, kádereket helyeztek, akik azonban nem értettek a rájuk bízott feladatokhoz, ez is rontott a gazdaság helyzetén, (csak a 70-es évekre alakul ki egy hozzáértő új munkás-értelmiségi réteg)

-a pénzügyi gondokat állami értékpapírok kibocsátásával is próbálták ellensúlyozni, ez volt az un. békekölcsön, a befektetők azonban pénzüket többé nem látták viszont

-végső megoldásként jellemzővé vált a jelentések, eredmények meghamisítása

az egyenlősítő törekvések eredményeképpen a jobb helyzetben lévő emberek lesüllyedtek, az életszínvonal általános romlása lett jellemző

-a sikerpropagandával szemben a valóságban gazdaságtalan termelés folyt, az időszakot félbemaradt beruházások, korszerűtlen műszaki színvonal, az árucikkek mennyiségének választékának kiszámíthatatlansága jellemezte

a gazdaság menetében Sztálin halála után következett csak be változás, ekkor a szovjetek megrótták a magyar vezetést, holott azok pontosan követték a szovjet utasításokat