Magyarorszag az I. Vilaghaború utan és a Horthy-rendszer

Magyarország az I. Világháború után és a Horthy-rendszer

A VH alatt Frontbarátkozás, parancsmegtagadás, gazdaság tönkremegy, nem mennek vissza a frontra, sztrájkok a fegyvergyárakban, tüntetések a kormány ellen à őszirózsás forradalom

Nemzeti Tanács    Gróf Károlyi Mihályjal az élen.

Pártok: Károlyi-párt (MSZDP), Radikális párt - Jászi Oszkár

Károlyi-kormány    1918. X. 24. Wekerle-kormány lemond

Károlyiék nem teljes hatalma (közös miniszterek megmaradnak), forradalmi helyzet

Alakul: 1918. X. 31. Károlyi hivatalosan is miniszterelnök lesz.

Tagjai: gr. Károlyi (külügy, pénzügy), gr. Batthyányi Tivadar (belügy), Garami Ernő (kereskedelem), Linder Béla v. Bartha (hadügy), Lászi és Kunfi (tárca nélkül - nemzetiségi kérdés)

Károlyi programja: 1. választójog bevezetése, 2. földosztás ígérete (az is marad), 3. hadsereg és rendőrség szervezése, 4. Népköztársaság 313f56d kikiáltása, 5. Államvédelmi törvény.

Nemzetiségi kérdés: Még mindig a legnagyobb probléma. Nemzetiségek kapcsolatban az antanttal, diktálni akarnak és kihasználni a lehetőséget. Károlyi kiáltványt indítványoz az antanthoz, hangsúlyozva Magyarország történelmi szerepét, együttműködését. Szartak a fejünkre.

Az antant semmisnek tekinti az eddigi demarkációs vonalakat. A francia csapatok elfoglalják Szegedet, a szerbek a Szerémséget és Újvidéket (nov), majd a Muraközt (dec). A csehszlovákok a dunántúlon: Kassa, Eperjes (dec), Pozsony (jan). Románok: Marosvásárhely, Kolozsvár (dec).

Magyarok reklamálnak, erre Párizsból küldik Vixet (kössz!).

1918. dec.    I. Vix-jegyzék: Felvidéket átadni a románoknak (erre Károlyi lemond)

1919. márc. II. Vix-jegyzék: Arad-Szatmárnémeti-Nagyszombat a demarkációs vonal, egész Erdélyt át kell adni (Berinkey-kormány lemond)

Berinkey               Tagjai: szocdemek. Garami, Kunfi, Nagyatádi, Reidl, Böhm Vilmos. Károlyi köztársasági elnök.

Berinkey programja: Elkezdik a földosztást. Ennyire futotta nekik.

Kommunisták mozgolódnak (KMP - Kommunista Munkáspárt), orosz anyagi támogatással tüntetéseket szerveznek, nagy példányszámban újságokat és röplapokat gyártanak, nép morajlik.

Szélsőjobb is egyre hangosabb: ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete), MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) élén Gömbös Gyulával.

1919. márc. választások. A kommunisták propagandáznak a polgári demokraták ellen. A demokraták reformokat akarnak (Kautzky-Bernstein?). A kommunisták szétveretik a nem tetsző újságok szerkesztőségeit. A kormány erre feloszlatja a MOVÉt és letartóztatják a kommunista vezetőket.

Anti-bolsevista Comité, fegyveres szervezet alakul: vezetik Bethlen István Bécsben, gr. Károlyi Gyula Aradon, Ábrahám Szegeden. Egyesülnek májusban, majd szövetkeznek Horthyval.

Államcsíny 1919. márc Kun Béláék (KMP) és Landlerék (SZDP) tárgyalnak, és MSZP néven egyesülnek. A cél szocialista kormány megalakítása, de államcsíny történik: Károlyi nevével hamis lemondónyilatkozatot terjesztenek és kikiáltják a proletárdiktatúrát.

Garbai-kormány     Tagjai: Garbai az elnök, tényleges vezető Kun Béla (külügyi népbiztos), Corvin Ottó (belügyi népbiztos), Szamuelivel megcsinálják a Vörös Őrséget, a Lenin-fiúkat. Forradalmi Kormány.

Programjuk (nem volt idő a megvalósításra): 1. proletárdiktatúra, 2. államosítás, 3. társadalom- és betegbiztosítás, 4. ingyenes oktatás, 5. ingyenes orvosi ellátás, 6. földosztás-törvény, 7. szegény családok segítése. Osztályszempontok érvényesülnek mindenhol. Megszervezik gyorsan a Vörös Hadsereget, melynek célja a világméretű kommunizmus kiváltása (a benne lévők pedig főleg hazaszeretetből lépnek be). Élelmiszer-rekvirálás, vörös terror. A nemzetiségi kérdés és a földkérdés megoldatlan marad.

Nemzetiségi kérdés: Kun Béla az antantnál próbálkozik, akik nem tárgyalnak, mert kommunista.

Románok és csehszlovákok összehangolják erőiket. Szolnoknál megállítják a románokat (jún), a Vörös Hadsereg északon sikeres offenzívát indít (Stromfeld Aurél, Landler Jenő, Böhm Vilmos)

1919. jún.16. Kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.

1919. aug. 4. Bevonulnak Budapestre a románok.

Peidl-kormány       Alakul: 1919. aug. 1.

"Program" Fehér Gárdista csapatok alakulnak - fehér terror (tisztogatás). Tagjai Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula, Héjjas István.

2. Clemenceau-jegyzék ellen tiltakozva le is mondanak.

Friedrich-kormány 1919. aug. 9. Felszámolják a tanácsköztársaságot.

Pártok: Országos Kisgazda-és Földmunkás Párt Nagyatádi Szabó István

MSZDP polgári szárnya Peidl Gyula, Garami Ernő, Kéthely A., Peyer K.

Nemzeti Demokrata Párt Vázsonyi Vilmos

Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

Huszár Károly-km.       Alakul: 1919. nov. 24.

"Program" Lenin-fiúk halálraítélése. Habsburg József lesz a kormányzó. Hivatalos, tanácskormány-ellenes hadsereg szerveződik. Fehérterror még mindig van.

1920 jan.      Nemzetgyűlési választások. Kisgazdák és keresztények elsöprő győzelme. A színfalak mögött eldől, kormányzóság lesz itten.

Horthy-rendszer

Alakul 1920. márc. 1. Horthyt kinevezik kormányzónak.

A törvény: 1. a kormányzó a hadseregfőparancsnok, 2. személye sérthetetlen, 3. a nemzetgyűlésen keresztül gyakorolja a hatalmat, 4. a törvényeket a nemzetgyűlés hozza.

1920 Aug. Kibővítik a törvényt: 5. feloszlathatja, elnapolhatja az országgyűlést, 6. veszély esetén bevethető a hadsereg, akár a határon túl is

1920 Szept.       Megalakul a Vitézi Rend - azok lehetnek vitézek, akik sokat tettek a magyar államért a Világháborúban vagy a forradalmakban. 20-50 holdas birtokot kapnak a rend mellé.

1920 IX.26.      Numerus Clausus (zárt szám): "népfajok, nemzetségek csak az országos arányszámnak megfelelően kerülhetnek be az egyetemekre"

Ideológiája - Enyhe antiszemitizmus a Numerus Clausus-zal (a zsidókat azért korlátozták jogaikban, mert zsidók)
Ennek indoklása: "A nemzetellenes forradalmakban a zsidóknak nagy szerepük volt. A zsidók, akik nem nemzetben, hanem osztályban gondolkodnak, uralmat akartak szerezni és ez bűnük volt! Ezt még egyszer nem szabad megengedni, ezért kell őket visszaszorítani."

Szegfű Gyula (3 nemzedék): "A liberalitás miatt kinyílt az ország, és a zsidóság, akik pogromokként a terror elől menekültek Galíciából, diszkriminációt csináltak a magyarok rovására."

Ténylegesen zsidó-"túltengés" (banki szféra 81%, ügyvédek 57%, kereskedők 53%, orvosok 48% stb), ezt Horthyék antidemokratikusnak mondják. A 30-as zsidótörvények főként német hatásra készültek.

- Az első számú ideológiai cél a ravansizmus: visszaszerezni a történelmi M.o.-t, szent korona-tan.

- Szélsőségek visszanyomása (főleg a kommunistáké) - irredenta-klubok felszámolása (?)

- Nemzetmentés - benne volt a pakliban M.o. megszűnése

- Klegsberg Kuno iskoláztatási programja

- Az ateizmus egyenlő a nemzetellenességgel

- Általában szerették Horthyt

Konszolidáció - Gróf Bethlen István az államfő, 10 évig miniszterelnök, nemzeti elkötelezettségű, az egész rendszer alatt ő volt meg Klegsberg Kuno (aki először belügy, aztán oktatás + vallás)

1921 dec.         - II. Bethlen-kormány megalakul (konzervatív keresztény kormány): Nagyatádi földügy, gr. Bánffy Miklós hadügy

- Konszolidáció: megszilárdulás, stabilizáció

- A helyzet katasztrófális: özönlenek be a határon túl rekedt magyarok (az elhelyezést és ellátást megoldják), a gyárak kint maradnak "külföldön". Lázadoznak a szélsőjobb csoportjai (Fehér Gárdisták, irredenta - Felvidéki ill. Délvidéki Liga), ezeket Bethlen az ispánokkal felszámoltatja. A kommunistákat szélsőbalnak tekintik.

- A rendcsinálás törvénye: 21-es 3. Törvény Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről - rendfenntartók túl nagy szabadságot kapnak, sokat visszaélnek vele

- Királykérdés: IV. Károlynál a korona. 21 márciusban jön vonattal, visszaverik a fehér gárdisták. 21 októberben jön megint, Horthy elhúzódik (?).

1921 nov. 6       kimondják a trónfosztást - király jogalapja megszűnik

Munkások

1921 dec. 22     Bethlen-Peyer paktum (Szakszervezetekkel és SZDP-veli tárgyalások után a munkásokról): 1. MSZP nem szervez sztrájkot, tüntetéseket; 2. Együttműködik a többi polgári párttal; 3. Lemond a vasutasok és közalkalmazottak szervezéséről; 4. Liberálisokkal nem lép szövetségre; 5. Béremelés; 6. Biztosítás (baleset, nyugdíj); 7. Amnesztia a forradalom alatt lecsukottaknak, akik 5 évnél kevesebbet kaptak. De akiket a 21/3-mas törvény miatt csuktak le, annak nem jár amnesztia

1922 február     Keresztény és kisgazdapárt fúziója

- Új választójog: 24 év, 10 éve magyar állampolgár, 4 elemi, 2 év egyhelyben lakás. Nőknél egyetemi végzettség, 30 év, 10 éve magyar állampolgár, 2 év egyhelyben lakás, feleség és 3 gyerek a minimum.

- Földreform: Országos Földbirtokrendező Bíróság (Nagyatádi), 1-2 hold a parasztoknak

Kisantant Gazdasági-politikai szövetség Közép-kelet EU-n belül: Csehszlovákia, Jugoszlávia,Románia

Céljuk: OMM újraszerveződésének megakadályozása; gazdasági együttműködés M.o. nélkül - revans megakadályozása; M.o. elszigetelése

A nyugatnak érdeke volt, hogy pufferállamokat hozzon létre a Szovjetúnió ellen.

Gazdaság Népszövetségi kölcsön: 250 milla aranykorona 20 évre. A népszövetség beszáll M.o. konszolidációjába.

New York 10 milla dollár befektetés

Korona helyett pengő bevezetése

Svéd-Amerikai beruházás

Olaszo., Franciao., Spanyolo., Görögo., Lengyelo. - Gazdasági szerződés

Anglia

Szovjetúnióval fogolycsere

1927 ápr.          Olasz-magyar baráti szerződés (Bethlen szereti az olaszokat - ott már fasizmus van)

Mussolini támogatja 300 milkóval a magyar hadsereget (ennek töredéke jött meg -.-)

Világválság Eladósodások, csődök, M.o. fizetésképtelen lesz. Agrárolló (?). Bankok kivonják pénzüket.

1931 Aug. Munkások 100000-es nagyságrendben tüntetnek, tömegbe lövetnek - 70 sebesült. Bethlen-Peyer paktum nem működik már - Bethlen lemond. Kommunisták előtérbe. Jobbratolódás.

Károlyi Gyula gróf kormánya - pénzügyi szakember. Intézkedései: 1. Bankzárlat, 2. Pénz maradjon az országban, 3. Kifizetést korlátozza, 4. Arany és devizakészlet zárolva.

Külpolitika Kisantant sok évre visszavetette a kibontakozást

Olasz minta (más nem volt), mert nagy nyomorból jottak fel, és teljes foglalkoztatottság, kívülről kevésbé látszottak az antidemokratikus intézkedések.

Németországgal szemben partnerek keresése. Anschluss-ellenesség (Ausztr. Ném. Egyesülése). Később mégis fontos lesz a németországgal való gazdasági együttműködés, mert segítenek kilábalni a gazd. világválságból - egymásra utaltság

Lengyelország lerohanása miatt felerősödik 39-ben a jugoszláv kapcsolat

M.o. német megszállását elkerülendő engednek a befolyásnak: zsidókérdés, katonai részvétel. Nyomásra szálltunk be a II. V.H.-ba (+ megjátszák a román-magyar ellentétet)