Kurt onogur - bolgar birodalma

Kurt onogur - bolgár birodalma

Kína belső-ázsiai politikájának nem volt érdeke az erős köktürk hatalom, diplomáciája annak gyengítésén, megdöntésén fáradozott. Ügynökei fáradhatatlanul járták a türkök hűbéres népeit és felkelésre, lázadásra, függetlenségük kivívására biztatták őket. Mint láttuk, Perzsiában a társadalmi, politikai válság tünete 848e47i volt a mazdakita mozgalom és annak visszhangja a türk kaganátusban Abruj lázadása. A VI. század utolsó évtizedében a kök-türk birodalom hűbéres fejedelmecskéi összefogtak és fellázadtak a központi főhatalom ellen. Ezt a kísérletet 597-ben még sikerült a kagánnak elfojtania, de azt már nem akadályozhatta meg, hogy a következő évtizedekben a keleti és a nyugati türk törzsek között a teljes szakadás felé vezető bomlási folyamat meg ne kezdődjék A kazárok ekkor kezdik használni nevük perzsa változatát. Egyelőre még figyelembe vették a Türk Birodalom érdekeit, így 589-ben, amikor Bizánc Perzsiára támadt; ugyanakkor a türkök, minta bizánciak szövetségese Khorasszánba törtek. A kazárok a Kaukázus szorosain át nyomultak perzsa területre. Ez a látszólagos egység a század első harmadában még megvolt, de amikor keleten a türk törzsek kénytelenek voltak sorra meghódolni a kínai főhatalom előtt, elérkezett a kazárok elszakadásának és függetlenségük megteremtésének ideje is.

A türk hatalom megingásakor bekövetkezett átmeneti zavarokat az onogurok - kiváló vezérrel az élen - a maguk előnyére kihasználták. A VII, század már bizonyos fokú önállóságban találta az onogurokat, amit az is bizonyít, hogy a Ravennai Anonymus 660 után, de a korábbi források nyomán készült művében is már azt írta, hogy a Meotisz mocsarainak vidékén van egy Onogoriá- nak nevezett ország. Itt laktak az onogur törzsek ez időben. Élükön a Gyula nemzetségből származó fejedelmek állottak. Ismerjük Orkán nevét, minthogy kedvelt személy volt a bizánci udvarban. Unokaöccse Kurt (vagy Kürt) túszként már fiatalon a császári udvarba került, ott növekedett fel, 619-ben pedig a keresztény hitre tért; majd 630-635 körül Herakleiosz császárral megújítván a két nép között eddig is meglévő szövetséget, visszatért hazájába.

Az onogurok Kurt felléptéig a türkök hűbéresei voltak és a főhatalmat az Ermi nemzetség gyakorolta felettük. Kurt előzte őket az országból és a hatalmat a maga kezébe vette. Nevéhez fűződik a második, most már eredményes onoguriai térítési kísérlet. Bizánci és örmény papok jöttek, hogy az onogurokat Krisztus tanai számára megnyerjék. Munkájukkal szép eredményt értek el, amit a "Notitia Episcopatuum" bizonyít.

Ismeretes, hogy Herakleiosz császár-korára esik a Szaszanidák utolsó, Bizánc megsemmisítésére irányuló erőfeszítése. Kezdeti sikerek után (magát a fővárost, Konstantinápolyt is ostromolták) Herakleiosz császár Ninive mellett rendkívül véres csatában tönkreverte a perzsák seregét. Ebben a hadjáratban az onogur-magyarok hathatósan segítették a bizánciakat. Megemlítendő hogy Nesztor orosz krónikája direkt "ugrik"-ról beszél.

A perzsa hadjáratok befejezése után sem szakadt meg az értékesnek bizonyult fegyverbarátság, mert arra szükség volt a veszedelmesen terjeszkedő arabok miatt. Bár az arabok a Szaszanida hatalom megdöntésében is részesek voltak, de erejük hovatovább félelmessé vált. Ugyanebben az időben két másik jelenség keltett figyelmet. Egyrészt az avarok pannóniai uralma gyengült meg, másrészt a volgamenti kazárok hatalma bontakozott ki veszedelmes arányokban. Herakleiosz, hogy mindkét történeti tényező várható következményeit ellensúlyozza, a szövetséges onogurukat igyekezett támogatni. Néhány évi kitartó munkával sikerült a bolgár törzsek segítségével 630 táján Kurt fejedelemnek megalapítania a maga onogur-bolgár birodalmát és abban egyesíthette a Fekete-tenger északi partvidékén élő onogur, kuturgur és saragur-barszil bolgár-fajta törzseket.

Kurt fejedelem nem tudta visszaállítani Atilla egész birodalmát és hatalma sem bizonyult tartósnak. Halála után az ország öt részre szakadt. Ekkor érhette az onogur törzseket a besenyők támadása, amelynek időpontja és körülményei ismeretlenek. Kurt-nek őt fia volt. Mikor Kurt meghalt, mindegyik fiú önálló fejedelem akart lenni és atyjuk intelme ellenére hamarosan szétváltak. Az elsőszülött Bat- baján a hozzá hő törzsekkel ott maradt az ősi szállásföldeken; a második fiú, Kotrag, a kotrag törzsekkel a Don folyó nyugati oldalára költözött; a harmadik, Iszperich, a bolgár törzsek nagy részével megtelepedvén a Duna alsó folyásánál, megalapítója lett a dunai bolgár birodalomnak. Nevét a híres bolgár fejedelmi lajstrom is említi. Végül az ötödik fiú a ravennai Pentapoliszban táborozott le törzseivel és elismerte a rómaiak főuralmát. Történetírásunk (Németh és Moravcsik) Bat-baján onogurjait a mai magyarság közvetlen őseinek tekinti.

A kazár hatalom a VII. század derekán gyors iramban nyomult előre nyugati Irányban. Kezdetben csak Itil (a mai Asztrahán) volt kezükben, később elfoglalták a Derbenttől északra fekvő Szemendert és Balandzsárt, majd elvették az onoguroktól Sarkelt (Fehér vár, Bjelavéza), a Don alsó folyásánál épült hatalmas erődöt.

A IX. század folyamán - nem ismerjük az időpontot és a körülményeket- Kazáriában polgárháború tört ki, valószínűleg a khorezmi emigránsok elégületlensége miatt. A kegyetlen kazár megtorlás következtében három törzs maradvány az onogurokhoz menekült és velük jött a Kárpát-medencébe. őket nevezik a krónikák "kabarok"-nak.