Konfliktusokról altalaban

Konfliktusokról általában

A konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg.

Konfliktus fogalma számos érzelmet és emberi, hivatali kapcsolatot vet fel - gondoljunk csak bele?! Saját történeteink reng 818g62i eteg színes példával szolgálnak ehhez. Vegyük az alapvetö sorozatot:

Sértödés - dac - harag - konfliktus - krízis - harc - béke - újabb konfliktus - (és így tovább).

A sértödés: vélt vagy valós (elsösorban személyes) érdekek mások által való megbántása, jogosulatlan beavatkozása által kiváltott érzelmi és magatartási helyzet.

A dac: a sértödöttség állapotából keletkezö lelkiállapot, eltitkolt vagy valamilyen formában kifejezödö ellenszegülés, ellenkezés, ellenállás.

A harag: lelki vagy testi sértés által támasztott indulat, különbözö fokozatait jelzik a dac, a düh, a méreg és a gyülölet kifejezések.

A konfliktus fogalma a latin confligere (összefüzödés, összeakadás, vita, harc, még hasonló fordításokkal bövíthetö) szóból származik. Megértéséhez hozzásegít talán a történelmi visszatekintés.

Tudománytörténet
Az ókori kultúrák (Kína, India, Mezopotámia, Egyiptom) már számos elméleti és gyakorlati leírást tartalmaznak a politikai és a társadalmi konfliktusok kezelésére és megoldására vonatkozóan.

Saját kultúrkörünknél maradva, a konfliktuskezelés elméletének megalkotásában és a konfliktuskezelés gyakorlati módszereinek kidolgozásában történelmi szerepet játszottak a filozófusok, filozófiai irányzatok. Például Hérakleitosz (i. e. kb. 535-475) világegyetemröl alkotott véleménye a változásra alapult, miszerint a változás magába foglalja az ellenállást, azaz a konfliktust. Arisztotelész (i. e. 384-322) az értelem és az érzelem konfliktusát fogalmazta meg, amely az úr és a szolga viszonyára terjedt ki, és amely az örök ellentétet jelenti. Szerinte a veszélyes késztetések (amelyek megtestesítöje a szolga) vezetnek társadalmi konfliktusokhoz. Ez a filozófia évszázadokon keresztül érvényesült.

A konfliktusok kezelésének tudománya az elméleti kutatásoktól egyre inkább a tapasztalati elemzések, a problémafeltárás és a gyakorlati megoldások felé haladt. Charles Darwin (1809-1882) a modern kor tudósai közül talán elsöként tekinti az evolúciós elmélet részeként a konfliktust: szerinte a fajok kiválasztódása, azaz életben maradása és fejlödése csak a versengés és az alkalmazkodás útján volt lehetséges. Sigmund Freud (1856-1939) intrapszichikus konfliktuselmélete a tudatos és a nem tudatos emberi tudatszférák közötti ellentéteken alapul, és az ember alapvetö tulajdonsága a két szféra közötti konfliktus.

A mediáció tudományának célja az, hogy a konfliktusban álló feleket lélektani, pszichológiai és más megközelítések és gyakorlati eszközök segítségével az adott konfliktusok megoldásában segítse. A konfliktushelyzetekkel foglalkozó szakirodalom bövülése egyértelmüen jelzi a probléma súlyosbodását. Döntés!
A konfliktus kifejezés tehát mélyreható és bonyolult tartalommal bír, amely leginkább a lényegre egyszerüsítve fogalmazható meg: a konfliktus az egyén vagy társadalmi egységek jövöbeli lehetöségei között való választási kényszer. A választás, a döntés jelentös befolyást gyakorol az egyén, illetve a társadalmi egység jövöjére, életére. Ezután természetesen hosszan és jogos érdeklödéssel elemezhetöek az egyén konfliktushelyzetei a ruha, a nyakkendö, vagy a körömlakk választásától a munkahely megváltoztatásig, mi több, a házasságkötésig és a szülés felvállalásáig.

A társasági életben adódó konfliktusok sokrétüsége nem fér bele semmiféle felsorolásba, de mindennapi gyakorlatunkban élvezzük vagy megszenvedjük.

A hivatalos kapcsolatok sokrétüsége megsokszorozza a konfliktuslehetöségek számát.

A krízis (görög eredetü szó) a konfliktus kiélezett helyzete. Orvosi, magánéleti, közgazdaságtani értelemben ugyanazt jelenti: az életben maradás vagy a halál, az egyéni összeomlás vagy talpra állás, a gazdasági csöd vagy a gazdasági fellendülés közötti lehetöséget. A krízis olyan konfliktus, amelyböl csak az említett végletes kiutak lehetségesek; egy köztes megoldás csak a krízis megoldásának határidejét tolja ki, ami önmagában is további károkat okoz.

Benne élünk a konfliktusokban: kezeljük öket, küzdünk velük, elbukunk, de felül emelkedünk kudarcainkon, mert újra kell kezdenünk, és kivédhetetlenül újabb konfliktusok várnak ránk, amelyeket ugyancsak meg kell oldanunk. Ismerjük e konfliktusok minden részletét, az okokat, a saját és versenytársunk (ellenfelünk) minden érvét, a konfliktuskezelés eszközeit, a befolyásolást, a megállapodást, a megvesztegetést, a partner megtörését és annyi, annyi más pszichológiai, anyagi, eszmei, üzletpolitikai eszközt. És vannak konfliktusok, amelyeket mégsem sikerül megoldanunk...

Tapasztalat...
Olcsó vigasz, de nagy igazság, hogy a vesztésböl gyakran többet lehet tanulni, mint a nyerésböl. Mert a vesztés önvizsgálatra, helyzetelemzésre, így tanulásra késztet. A jól felfogott nyerés ugyancsak, de magában hordozza a kísértést a nagyképüségre, saját tulajdonságaink túlértékelésére, vállalati, üzleti, társadalmi, söt politikai jelentöségünk eltúlzására.

Mindennapi konfliktusaink megoldási technikái mindennapi konfliktusaink gyakorlatában alakultak ki. Többnyire müködnek, de néha nem. Mivel sokféle konfliktusról és sokféle konfliktus megoldási eszközröl van szó, nem biztos, hogy az adott.

A család a legfontosabb emberi kapcsolataink színtere; nem csoda hát, ha itt nyilvánulnak meg a legintenzívebben érzelmeink, indulataink. Szinte minden szituáció magában hordozza az egyet nem értés, a vita lehetöségét, de ugyanakkor a megújulás, az egymásra hangolódás lehetöségét is. Ha tisztában vagyunk a konfliktusok legföbb forrásaival, könnyebb lesz szembenézni velük és kezelni öket.

Engem például a családi konfliktusok szoktak megviselni a legjobban , én nagyon nem szeretek veszekedni ,de sajnos az érzelmeknek nem mindig lehet parancsolni.

A konfliktusoknak nagyon sokféle megoldása lehet, ez a konfliktustól függ.

Például  van egy lány aki szerelmes egy fiúba és a srác is szeretni a lányt , a lány nagyon gazdag a srác viszont nem annyira, de így is szeretik egymást !De a lány szülei tiltják a társadalmi különbségek miatt a fiútól és titokba!

Ennek a konfliktus félének is többféle megoldása lehet.

Például az egyik konfliktuskezelés megoldás az lehetne ha a szülök nem csak az anyagi hátteret néznék, hanem azt ,hogy a lányuk boldog és megpróbálnák öt támogatni és jobban megismerni a fiút! Hiszen minden problémát meg lehet oldani, de a szülök túlságosan féltik a lányukat és egyáltalán nem veszik figyelembe az érzéseit!