"Ismernünk
kell a múltat, hogy megérthessük a jelent"
"Következetes
képre van szükségünk a múltról ahhoz, hogy megérthessük a jelent, és azt, hogy
mi magunk kik vagyunk", hangsúlyozta Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti
képviselője, a múlt igazsághű k 747c26h épének megformálásának politikai jelentőségét
mai beszédében. A képviselő egy, az Európai Néppárti Képviselőcsoport által
szervezett, rangos konferencián szólalt fel ma Brüsszelben az Európai
Parlamentben. A további előadók között szerepelt Vytautas Landsbergis, Livánia
volt elnöke, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, és Sandra Kalniete,
Lettország volt külügyminisztere. A konferenciát Hans-Gert Pöttering, az ENP-ED
Képviselőcsoport elnöke nyitotta meg.
A "Kommunista
rezsimek az emberiség ellen elkövetett bűneinek elítélésének
szükségessége" című szekció keretében tartott előadásában Schöpflin György
osztotta a konferencia szervezőinek azon meggyőződését, mely szerint
"Európának két múltja van". "Létezik egy hegemónikus nyugati
múltértelmezés, amit a második világháború, a megszállás és a pusztítás emléke
ural", elemezte fideszes képviselő. "Közép-Európának és a balti
államoknak más a történelme, és ennek következtében más szögből szemlélnek
szinte mindent, ami Európával kapcsolatos. Ennek dacára a volt kommunista
országok történelme nem csupán saját magunknak fontos, hanem a Nyugat számára
is. Ha a Nyugat készen áll arra, hogy a kommunista országok történelmével
érdemben foglalkozzon, jobb rálátása lesz arra, hogy honnan jövünk; jobb
rálátása lesz azokra a dolgokra, amik minket különösen közelről
érintenek", mondta el Schöpflin György.
Ezen vonatkozások
között Schöpflin kiemelte "a kommunista hatalmi hálózatok szívós
fennmaradását" és hozzátette, a kommunista utódpártok továbbra is
felhasználják a hatalmat, amire a múltban tettek szert, valamint a volt
titkosrendőrség hálózatainak a jelenlétét, ami továbbra is része a jelenlegi
politikának. "Ennek ellenére nyugati társaink nem igazán akarnak erről
tudomást venni", ami a Nyugat és a kommunista utódpártok úgymond
hallgatólagos összedolgozását eredményezi" mondta el a képviselő.
Schöpflin
felszólalásában két okot nevezett meg a Nyugat vonakodására. Elsősorban, a
nyugat "nem akar szembenézni saját tétlenségével Kundera "elrablott
Európájával" szemben, és az alkukkal, amiket a stabilitás és a "pragmatizmus"
nevében kötött". Másodsorban, Schöpflin György rámutatott a nácizmus
jelenlegi szerepére a nyugati történelemtudatban. "A nácizmust az
"abszolút gonoszként" határozták meg", mondta Schöpflin György,
"de ha a nácizmus abszolút, akkor minden más csak jelentéktelenebb lehet.
Ennek fényében különösen nehéz a kommunizmus emberiség ellen elkövetett bűneit
ugyanolyan módon meghatározni, és ugyanolyan szinten, mint a nácizmust. A
nácizmus és a szovjet kommunizmus összehasonlítása már sokak szemében helytelen.
Így sokak számára az, amiről most beszélünk, elterelésnek minősül. Véleményem
szerint viszont nagyon is központi jelentőségű".
