Hunyadi Janos és Hunyadi Matyas törökellenes harcai

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai

Hunyadi János
I. (Jagelló) Ulászló (1440-44) hadvezére
apja a havasalföldi Serba fia Vajk
a család Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) alatt emelkedik fel
H. J. többféle harcmodort megismer:
huszita: gyors felvonulás, meglepetésszerű támadás, szekérvár, parasztok alkalmazása, cseh eredetű
condottieri ('zsoldosvezér'): zárt alakzat, itáliai eredetű
1441 bátaszéki csata
a Hunyadi és Újlaki vezette Ulászló-csapatok megverik Erzsébet (Habsburg Albert (1437-39) özvegye) csapatait; Erzsébet saját fiát akarta a trónr 535d33f a ültetni
H. jutalmul megkapja a déli szörényi bánságot, melynek határvédelmi funkciója van

Hunyadi János törökellenes harcai:
1441 Nándorfehérvár környékén megveri Iszhák béget
1442 márciusa: Mezid bég 15 ezer katonával Erdélyt támadja
1442. március 18. Marosszentimre, H. vereséget szenved
H. familiárisokat és parasztokat gyűjt
1442. március 22. Gyulafehérvár, H. győz
1442 ősze: Mezid bég vereségét megbosszulni akarva jön Sehabeddin ruméliai beglerbég
H. elébe megy, megveri a Jalomiţa partján (mai Románia) a 30 ezres sereget
1443 III. Frigyes német-r. császárt ráveszi Jenő pápa, hogy ne támadja Mo-t, amíg az a törökkel küzd
1443-44 "hosszú hadjárat"
35 ezres sereg (magyar, szerb, lengyel, bosnyák, német) indul 1443 telén
törökök el vannak foglalva Anatóliában (ázsiai rész), jó alkalom az ellentámadásra
Nis felé indulnak, a Morava-völgyben több győztes csata, végső cél Drinápoly (Edirne, a törökök európai fővárosa)
nem sikerül, mert a hágók a fagy miatt járhatatlanok
a törökök üldözik a visszavonuló csapatokat, 3 csata, mindet a magyarok nyerik
1444-re két különböző koncepció alakul ki a hadjárattal kapcsolatban:

1. az európai uralkodóké: tovább kell folytatni az előrenyomulást
2. magyar: nem kell tovább folytatni, mert nehéz összeszedni a sereget és megérkezhetnek az anatóliai csapatok is
1444 nyara: drinápolyi béke
1. 100 ezer arany hadisarcot fizetnek a törökök
2. 25 ezer katonát adnak szükség esetén
3. a szerbiai és boszniai várakat visszaadja a szultán ill. garantálja ezen államok szuverenitását
4. Hunyadi személyes érdeke: Djordje Brankovič (Brankovics György) szerb és bosnyák despota visszakapja szerbiai és boszniai birtokait, H. pedig megkapja D. B. Magyarországon kapott bárói birtokát
1444, a drinápolyi béke után: a pápai követek támadásra biztatnak
jó alkalomnak tűnik, mert III. Frigyes nem támad ill. a velenceiek vállalják, hogy blokád alá veszik a Boszporuszt és Dardanellákat, így anatóliai csapatok nem juthatnak át
csak 20-25 ezer katona gyűlik össze
délkelet felé indulnak (Rodope-hg., Szófia), végső cél Drinápoly lett volna
1444. nov. 10. Várna, II. Murád szultán 80 ezer katonával megveri I. Ulászló csapatait
a ruméliai hadsereg maradványaihoz csatlakoznak anatóliai katonák, mert a velencei hajózár nem működött jól, a genovaiak fejenként 1 aranyért átszállították a törököket
a szárnyakon a magyar lovasság győzött, de Ulászló meggondolatlanul nekirohan a janicsárok (elit katonák) falának; U. meghal
zavar támad, menekülés, de a török csapatok nagy veszteségeik miatt nem üldözik őket
1444-46 Magyarországon a "korona uralma": 7 főkapitány veszi kezébe a hatalmat, főleg H. és Újlaki
1446-1453 Hunyadi János kormányzósága (k.=gubernátor)
1448 Kasztrióta György (Szkander bég) albán szabadságharcos felkelése; jó alkalom a támadásra
1448 októbere: a 2. rigómezei csata, Hunyadi veszít, elveszik a remény a török Balkánról történő kiűzésére
1453 a török elfoglalja Konstantinápolyt
1456 Nándorfehérvár török ostroma
Szilágyi Mihály (H. sógora) a várkapitány
török hajózár, nincs utánpótlás
felmentő seregek:
Kapisztrán János itáliai szerzetes Titelnél gyülekezik, Zimony felé vonul
Hunyadi kis csónakokkal átjut a hajózáron, felgyújtja a gályákat, visz utánpótlást
1456. július 21. nagy roham
a törökök elfoglalják a várost, magyarok visszahúzódnak a várba
a Zimonynál táborozó keresztesek megrohanják a török tábort, H. elfoglalja a t. ágyúkat
II. Mehmed szultán megsebesül, török visszavonulás, nem üldözik őket, mert 80 ezren vannak, magyarok 10 ezren, a keresztesek pedig nem támadnak, csak védekeznek
III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót (a győzelem emlékére, vagy az ostrom közben vagy már előtte (jún. 29.) - bizonytalan)
pestisjárvány, Hunyadi, Kapisztrán meghal
utána 70 évig nem támad a szultáni fősereg

( Hunyadi Mátyás trónra kerülése

1456-58 hatalmi viszály: H. László és Mátyás <=> V. László (1453-58), Cillei Ulrik

1457 a Hunyadi-hívek megölik V. László patrónusát, Cilleit

1457 tavasza: V. László kivégezteti H. Lászlót, Mátyást fogolyként Prágába viteti

V. László váratlanul meghal

1458 januárja: szegedi egyezmény: Garai nádor büntetlenséget kap, Mátyás király lesz, 5 évig Szilágyi M. kormányzó

1458. január 20. a köznemesség a Duna jegén királlyá választja Hunyadi Mátyást (1458-1490)                       )

Hunyadi Mátyás törökellenes harcai:
apja támadott, ő védekezik, mert            1. nincs elég ereje a török kiűzésére
2. a török hads. erős (reguláris és irreg. együtt 80-100 ezer fő) 3. nem kap segítséget más európai államoktól
végvárrendszer kiépítése: két védővonal, köztük bánságok (határvédelmi funkció)
1458 a török elfoglalja Galambócot, Mátyás figyelme a déli végek felé fordul
1463 Mátyás elfoglalja Jajcát
1464 M. elfoglalja Szreberniket; 1463-64-ben 30 kisebb boszniai várat is
1476 a Száva-parti Szabács török földvárát foglalja el Mátyás
1479 török válasz: portyázás; cél: Erdély megsarcolása
Kenyérmező: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori vajda: magyar győzelem
1481 magyar betörés a török területekre
összegezve: sikeres, mert meg tudta védeni az országot, sőt, több boszniai várat vissza is foglalt
segítséget kapott II. Pál pápától

a "fekete sereg" Hunyadi Mátyás zsoldoshadserege
létszáma 8 ezer fő, szükség esetén 25 ezer fő is lehet
vezérei cseh exhusziták, pl. Jan Haugwitz,
ill. Magyar Balázs, Kinizsi Pál
nevét a fekete hollóról (Hunyadi-címer), vagy a fekete páncélról vagy a fekete karszalagról (M. halála után viselték) kapta