Baján kagán avar-várkunjai
Az
V századtól kezdve másfélszáz éven át az avarok (vagy zsuán-zsuánok) az
Altáj-hegység és a Balkas-tó vidékén alapozták meg hatalmukat. Leigázott népeik
közé tartoztak a türkök is, aki 717g64h k az Altáj-hegység egyik szárnyában, az általuk
Ötüken-nek nevezett hegységben laktak. ők voltak az avarok bányászai és
leghíresebb fegyverkovácsai. A VI. század elején kiváló férfiú került a türkök
élére: Bumin kagán. Ő 552-ben felszabadította népét az avar uralom alól.
Teljesen megdöntötte az altájvidéki avar uralmat és népét előzte a vidékről.
Egy részüket meghódolásra kényszerítette.
Az
avar nép meg nem hódolt része nyugatra menekült. A Káspi tó partján, a korábbi
szabir földön álltak meg. Ezeket az avarokat nevezték a türkök varkhon-oknak.
558-ban a varkhonok követei Kandik vezetésével megjelentek a bizánci udvarban:
kérték, hogy adjon nekik a császár földet, ahol megtelepedhetnek, annak
ellenében felajánlották népük fegyveres erejét a birodalom oltalmazására. A
császár elfogadta a felkínált szövetséget és a varkhonokat a kuturgurokra
uszította. Baján avar kagán nem tett eleget a kérésnek, seregét a rokon
kuturgur nép fejedelmének, Zabergának csapataival egyesítette. A nyugati irányú
előretörésüket a Fekete-tenger északi partján lakó onogurok serege oldalba
kapta, Összeütköztek, de a harcban az onogur-szabir hadak alulmaradtak. Baján
hadai megállás nélkül törtek előre nyugat felé, 570-ben Baján már egész
Pannónia ura. Ez időben az avarokkal együtt néhány uturgur és kuturgur törzs is
a Kárpát-medencébe sodródott.
