Az 1956-os forradalom és szabadsagharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Előzmény

Kiépül a proletárdiktatúra, Személyi kultusz, koncepciós perek. Magyarországon általános elégedetlenség lesz úrrá. 1953-ban Sztálin meghalt, ami a rendszer bukásához vezetett. 1953 júniusában Moszkvába rendelik a magyar párti és állami vezetőket. Elmarasztalják őket a hibáikért. Önkritikát gyakoroltak a magyar vezetők. 1953 június 4- 747h76h én Nagy Imre lesz a miniszterelnök.

Programja: nem kívánta a szocializmus építését megállítani, de reformokat akart, megkísérelte a törvényesség helyreállítását. Az internálótáborokat bezárják, a koncepciós pereket felülvizsgálják. Leállította az erőltetett kollektivizálást. Létrehozzák az állami gazdaságokat, ez lehetővé tette, hogy aki akar, az kiléphet a TSZ-ből. Enyhített a beszolgáltatottsági követeléseken. Támogatta a mezőgazdaságot. Emberibb világot ígért. A lakosság döntő többsége Nagy Imre programját lelkesedéssel fogadta és reménykedett.

1955-ben Nagy Imre ellen fellépnek Rákosi Mátyás hívei. Hegedűs András lesz az új miniszterelnök.

A külpolitikai élet is kiéleződik. 1955-ben NSZK-t felveszik a NATO-ba. Létrejön a Varsói Szerződés (1955), amely a szocialista államok katonai szövetsége.

1955 tavaszán-nyarán a megfélemlítések és a rendőrségi megfigyelések ellenére Nagy Imre köré kezd gyülekezni  egy ellenzéki kommunista értelmiségi csoport, akik kifejezésre juttatták a diktatúrával szembeni ellenérzésüket. Egy memorandumot fogalmaznak meg az írók, melyben síkra szállnak az 1953-as program mellett.

1956 július 18-án külföldi események hatására (Lengyel munkásfelkelés) leváltják Rákosit, Tito is nyomást gyakorol rá. Szovjetuniót aggodalom tölti el a magyarországi események miatt. A szovjetunióban tartják a XX. kongresszust, ahol Hruscsov feltárja Sztálin bűneit. Gerőt választják meg pártfőtitkárnak. Kádár János nagy szerepet játszik benne. Szeptemberben Rajkot és társait rehabilitálják. A Nagy Imre kérdés megoldásának érdekében Nagy Imrét visszaveszik a pártban. Október 6-án, Rajk újratemetésén, néma tömeg jelent meg, mely a rendszer elleni lázadást szimbolizálja.

1956 októberében a szegedi egyetemen megalakítják a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFESZ). A hivatalos ifjúsági szervezetek elleni lázadás jelképpé válik. Hatására más városok fiataljai is csatlakoztak hozzá. Pontokban fogalmazták meg, hogy mit kívánnak.

- Nagy Imre legyen a miniszterelnök

- Egypártrendszer megszűnjön

- Új nemzetgyűlést hozzanak létre

- Véleményszabadság

- Paraszti kisgazdák támogatása

- Magyarország és Szovjetunió gazdasági kapcsolatának felülvizsgálata

- Nemzeti ünnep méltó megünneplése

- címer használata

- Szovjet csapatok kivonása

- Koncepciós perek megszűntetése

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei

1956 október 23-ára tüntetést szerveznek a fiatalok a lengyel munkásokkal való szolidalitás miatt. A pesti egyetemisták a Petőfi szobortól, a műszakiak az épületüktől indultak el, s a Bem térnél már 100 ezer fős tömeg megy. Jelszavaik: "Rákosit a Dunába/Nagy Imrét a kormányba/Aki magyar velünk tart". Kivágják a zászlókból a címert. A rádiónál nem engedik a felkelőknek beolvasni a követeléseiket, ezért a felkelők megostromolják. Ekkor dördülnek el az első lövések. Este a Sztálin szobrot ledöntötték.

1956 október 24-én a párt vezetősége kijárási tilalmat rendel el és statáriumot. Ekkor következik be a szovjetek első bevonulása. Elkezdődik a szabadságharc. A felkelők többsége munkás fiatal és egyetemista. Nagy Imre még nem vett részt az eseményekben. Amnesztiát hirdetett. A tüntetések vidékre is kiterjedtek. Általános sztrájk. Az ország kettészakad: a népet képviselő forradalmi szervezetekre, munkástanácsokra és a budapesti hatalmi központra (ÁVH, szovjet hadsereg). A kilián laktanya átáll a felkelők oldalára Maléter Pál vezetésével.

1956 október 25-én a Parlamentnél a követeléseket átnyújtó tömegbe lőnek ismeretlen helyről. Kádár János kerül a párt élére.

1956 október 26-án Mosonmagyaróváron sortűz volt.

1956 október 28: a párt vezetését átveszi egy hat tagú bizottság. Tűzszünetet rendelnek el, nemzetőrséget állítanak fel, visszahozzák a Kossuth-címert, megszűntetik az ÁVH-t. A harcok megszűntek. Elkezdődnek a tárgyalások a szovjet csapatok kivonásáról.

1956 október 30-31: többpártrendszer újjáéledése, kiszabadítják Mindszenti Józsefet. A Varsói Szerződésből kilépünk. Elindul a szovjet csapatok kivonulása. Megszűntetik a begyűjtési rendszert. A semlegességet bejelentjük.

1956 november 1: új kommunista párt alakul Magyar Szocialista Munkás Párt néven (MSZMP).

1956 november 3: Nagy Imre koalíciós kormányt alakít, de közben aggasztó hírek érkeznek  a szovjet csapatok mozgósításáról. A szuezi válsággal van a világ elfoglalva. Kádár János Szovjetunióba utazik, hogy tárgyaljon a szovjet beavatkozásról.

1956 november 4: Kádár János megalakítja az új kormányt, s a szovjetek megtámadják Magyarországot és leverik a forradalmat.

1956-1958-ig megtorlások és kivégzések. 1958-ban Nagy Imrét és társait kivégzik.