Az ipari forradalom

I. Első ipari forradalom

Előfeltételei

ipar súlyozottabb, fejlettebb mezőgazdaságnál

mezőgazdaságban bekerítések révén megvalósul a föld polgári tulajdona

új technológiák: vetésforgó, trágyázás, takarmánynövények állatállomány nő

mezőgazdaság csökkenő agrárnépességgel növekvő városi lakosságot kép 858c27i es ellátni

hitelszervezet kialakulása 1694.: Angol Bank

. Ált.

ipari forradalom: gyökeres, ugrásszerű minőségi változás; egymással összefonódó technikai találmányok sorozata

munka: ember helyett gép

energia: biológiai helyett gőz

alapanyagfeltárás, -feldolgozás tökéletesedik

gyár: munkások és gépek nagy csoportját kis helyen összpontosítja. Fegyelem, szervezettség. Munkást munkafelügyelő és gép feszes ütemű munkavégzésre kényszeríti

Anglia

Ipari forradalom tényezői

mezőgazdaság hozamai magasabbak, ingadozásai csekélyebbek

vezető tengeri hatalom világkereskedelem központja; legnagyobb gyarmattartó

állami intézményrendszer közreműködik gazdasági fejlődés előmozdításában

társadalom vezető osztályai tevékenyen rést vesznek az üzleti életben

rendelkezik a fellendüléshez szükséges tőkével

népesség biztosítja munkaerőt, belső piacot

tőkeáramlást angol hitelrendszer biztosítja

árumozgást vízi szállítás biztosítja

szénlelőhelyek sokasága

Textilipar

fejlődés húzóágazata

tömegfogyasztási cikk gyártása kifizetődő

világpiaci kereslet olcsó szövet iránt nő

befektetéshez kevés tőke kell

Nehézipar

tőkeigényesebb ipari ágakban később, lassabban forradalom

termelés bővítésének energiakorlátját gőzgép töri át

széntüzelésű gőzgép: korlátlanul bővíthető energiaforrás

bővülő termelés nyersanyagszállítása közlekedés fejlesztését követeli meg vasút

1830-as évek: vasútépítési láz vas-, acélgyártás fellendül; angol tőke befektetésére lehetőség

új szerszámgépek hatékonyságát működései sebesség, energiafelhasználás határozza meg

szabványosított, precíziós munka cserélhető alkatrészek

Vegyipar

textilipar igényei hozzák létre

ragasztóanyagok, fehérítőszerek, marólúg

állati helyett növényi eredetű nyersanyag; szerves szervetlen

élelmiszeripar; szappan-, gyertya-, kenőanyaggyártás is fellendül

Találmányok

1769. James Watt: gőzgép (1700 körül Papin gőzenergiával kísérletezik)

1807. Fulton: gőzhajó

1802.: vassín

1814. Stephenson: gőzmozdony

1825. Stockton-Darlington között vasút

1837. Morse: távíró

McAdam: műút

Következmények

mennyiség ugrásszerűen megnő

új eszközök és eljárások új minőség

ipari termelés értéke felülmúlja mezőgazdaságét

Társadalom

Tőkések

vezető társadalmi réteg

termelés folyamatának irányítója

biztosítja a felszerelést és nyersanyagot; megszervezi a munkarendet; felügyel megtartására

érvényesülés tényezői: származás és ismertség helyett teljesítmény és tudás

Ipari proletariátus

termelőeszközökkel nem rendelkezik csak munkájának áruba bocsátásából élhet meg

kiszolgáltatott, életkörülményei nyomorúságosak

különböző társadalmi rétegekből alakul ki, akik jobb híján a gyárban kénytelenek dolgozni (feleslegessé vált mesteremberek, bevándorlók, vidéki fölösleg)

gép kezeléséhez nem kell szakértelem nők, gyerekek potom pénzért dolgoznak

helyzete javításáért társadalmi harcot indít

szakszervezetek, politikai mozgalmak állandó fenyegetés vagyonos osztály számára

Demográfiai robbanás

ok: halálozás csökken; átlagos életkor nő

átfogó egészségvédelem

megnövekedett lakosság ellátása biztosítva van

Városiasodás

népesség egyre nagyobb hányada él városokban

iparvárosok: állami intézmények sokaknak megélhetés

Kormányzat

megnövekedett anyagi lehetőségek hatékony központi kormányzás

új kormányzatok politikájának meghatározásáért éles harc: régi hatalmi
elit feltörekvő burzsoázia

Ny-Európa: tőkés érdekek határozzák meg kormányok működését

Peremvidékek

iparosítás nélküli népességrobbanás v. urbanizáció válság

Fejlődés ellentmondásai

fejlődés nem egyenletes; időszakonként visszatérő válságok

kereslet-kínálat összhangja megbomlik eladhatatlan árukészletek termelés csökken munkanélküliség nő

válság fejlett országból indul ki; kiterjedt kapcsolatrendszeren át az egész kapitalista világgazdaságot érinti

tönkrement vállalkozók, munkanélküli proletárok mozgalmai társadalmi válságok

Környezetszennyezés

széntüzelés égéstermékei: levegő

vegyipar melléktermékei: víz, föld

II. ipari forradalom

Bev.

1850 után: nagy lendülettel fejlődik a tőkés világgazdaság

korábbi technikai vívmányok terjednek, tökéletesednek; újak jelennek meg

Bessemer, Siemens, Martin, Thomas olcsó acél tömeggyártása

Modern vegyipar

mesterséges színezőanyag (anilin)

műanyag (bakelit)

robbanóanyag (dinamit)

Robbanómotorok: gáz v. kőolaj + származékai

hatékonyabb gőzgépnél

1876.: Otto-motor

Daimler, Diesel: eleinte hajózásban

gépkocsi: luxuscikk, de forradalmasítja a közúti közlekedést

Villamos energia

könnyen előállítható, továbbítható és elosztható

Siemens: generátor. Déri, Bláthy, Zipernowsky: transzformátor

átalakítható fény-, hő-, mozgási energiává

fejlődik: világítás, közlekedés (villamosvasút, földalatti)

kohászat, vegyipar felhasználja

gyárakban egyre több villanymotor

Szállítás

fellendülés a szállítási feltételek javulásának köszönhető

vasútvonalak egyre sűrűbben; nemcsak fejlett országokban

vasútépítés tőke- és munkaerőigénye akkora, hogy megszabja az ipari tevékenység ütemét

Hírközlés

tenger alatti kábelrendszer

drótnélküli távíró: Marconi

telefon: Bell

Energia és nyersanyag

bővülő termelés új energiaforrásokat, alapanyagokat igényel

új és új szénlelőhelyek; meglevők bővítése (Ruhr-vidék)

vasútépítés, olcsó acélgyártás vasérc kereslete nő új bányák feltárása

csendes-óceáni szigetek: guanó trágya

afrikai növényolajok: szappan-, gyertyagyártás

hagyományos nyersanyagokat tengerentúlról olcsóbban lehet beszerezni ausztráliai, amerikai gyapjú, nyersbőr

Borneo, Texas: kőolajmezők

Pénzügyi feltételek

kaliforniai, ausztráliai aranymezők világgazdaságba áramlik arany

hitel olcsóbb lesz; forgalomban levő pénz mennyisége megnő

fizetőeszközöket aranyalapra helyezik könnyű átváltás

angol font: világpénz

beruházási bank: új típusú pénzintézet

Szervezési forradalom

társas vállalkozási formák (KFT, RT) terjedése

részvénytőzsde megjelenik

óriásvállalatok (monopóliumok) szállításra, értékesítésekre, egyéb szolgáltatásokra

családi vállalatvezetés megszűnik

menedzser: hivatalos szakalkalmazott tudományos alaposság

termelés átalakítása tudományos módszerekkel: futószalagrendszer

Kivándorlás - modern népvándorlás

iparosodás népesség nagyarányú növekedése

19. sz. első fele

britek USA-ba, gyarmatokra

németek, skandinávok, olaszok

Második hullám

Közép-, K-Európa (magyar, szlovák, lengyel, zsidó)

brit gyarmatokra: indiaiak, kínaiak

Bővülő kapcsolatok a világgazdaságban: termelési tényezők áramlása

áruszállítások mértéke megnő

kivándorlás munkaerő tömeges átcsoportosítása

tőkekivitel: ipari fejlődés szakaszába lépő országok (Osztrák-Magyar Monarchia; Oroszország); gyarmatok

olcsó munkaerő, nyersanyagforrások közelsége többletnyereség

Nemzetközi intézmények

nemzetgazdaságok szorosan kapcsolódnak egymáshoz kellenek a nemzetközi intézményrendszerek

Nemzetközi Távíró Unió, Nemzetközi Postaszövetség

védjegyek nemzetközi elismerése; szabadalmi, kiadói jog

szabványosítás - méterrendszer

Nemzetközi Vasúti Kongresszus Társaság

Nemzetközi Bíróság

Felzárkózás

ipar rohamos fejlődése egyre több ország éri el a fejlettség szintjét

Anglia (világelső); Fro., Belgium, Hollandia, Svájc, Németo. USA, Dánia, Svédo., Norvégia, Japán

peremvidéki országok (O-M Mon., Olaszo., Oroszo.) megkezdik a felzárkózást

14. Gyarmatosítás

fejlett hatalmak gazdasági terjeszkedése: erőszakos behatolás (gyarmatosítás)

Anglia, Orosz, Fro.

Társadalom

Városiasodás

meghatározó településfajta: iparváros

nyersanyaglelőhelyek falvai ipartelepítés hatására összeolvadnak

új település vonzza kereskedelmet, szolgáltatásokat szállítási, közigazgatási csomópont

Ny-Európa, É-Amerika

földesurak: beolvadnak burzsoáziába v. középrétegekbe

jobbágyok (feudális függésben élő parasztok) farmer, szabad paraszt v. ipari proletár

Burzsoázia

társadalmat vezető osztály: polgárság

tehetséges ember is feltörhet, de társadalmi kapcsolatok és családi vagyon előnyt jelentenek

óriásvállalatok terebélyesednek burzsoázia felső rétege elkülönül

terjeszkedő üzletpolitika elnyomja burzsoázia közép-, alsó rétegeit

nagybankárok: RT + részvénytőzsde lehetőségeit kihasználva országhatárokon átnyúló vállalatbirodalmak: amerikai trösztök, európai kartelek, japán szindikátusok

összefonódó bank-, ipari tőke: finánctőke; tulaj: fináncoligarchia

Munkásosztály

két réteg:   - jól kereső szakképzet munkás (fehérgalléros; munkásarisztokrácia)
- szakképzetlen, alacsony fizetésű (kékgalléros)

kereset emelkedik; munkanélküliség szinte 0

kivándorlás: érvényesülési lehetőség

szakmai öntudata nő (rájön szakértelme, termelőmunkája fontosságára) önbecslés erősíti összetartozást, kölcsönös segítségnyújtást munkásszervezetek

Középosztály

közép-, kisvállalkozók; farmerek; értelmiségiek; munkásarisztokrácia

tompítja a társadalmi feszültségeket

elutasítja a forradalmakat

Felzárkózó országok társadalma

gyors gazdasági felemelkedés nem jár együtt a társadalmak teljes polgárosodásával

földbirtokos osztály megtartja vezető szerepét

burzsoázia: csekély befolyás

parasztság: népesség zöme - felemelkedésre kevés lehetőség

középosztály alig van

társadalomban kibékíthetetlennek látszó ellentétek