Az ipari forradalom és következményei

Jellemzői

• Kettős forradalomról beszélhetünk: ipari termelés új korszaka és a polgári átalakulás megszilárdulása.
• Komplex változás: ipar- és agrárszektor arányának változása, demográfiai robbanás, társadalmi struktúraváltás.
• Az európai régióban különböző időpontokban bontakozik ki az ipari forradalom.
• Feltétele: szabad munkaerő (bekerítések következményeként jön létre), tömegcikkek utáni kereslet, eredeti tőkefelhalmozás (gyarmatokról érkező árúk tömeges feldolgozása új technológiát igényel és az ottani kereslet is a tömeges feldolgozást tesz szükségessé).
• Kialakulnak ipari körzetek, tömegtermelés, világpiac, vállalkozó-bérmunkás viszony, urbanizáció.
• Új energiaforrások használata.
• Új anyagok használata (mesterségesen előállított).
• Nagyvállalatok megjelenése.

Találmányok

• 1723. Kay repülővetélő.
• Fonógépek: Hargreaves ("fonó Jenny"), Arkwright, Crompton, Roberts.
• Szövőgépek: Cartwright, Jacquard.
• Gőzgép: Newcomen (bányaszivattyú), Watt (új univerzális meghajtógép), megjelennek az új energiával hajtott eszterga, gyalu és fúrógépek (Mandsley).
• Gőzhajó: Fulton.
• Gőzmozdony: Stephenson (Rocket).

Ipari körzetek:

• Anglia: Manchester, Liverpool, Birmingham környéke
• Franciaország: Normandia, Marne-völgye
• Német területek: Szilézia, Szászország
• Flandria
• Usa: Porthsmouth (hajógyártás), Boston (bőripar), Appalach-hegység (nehézipar), Chicago (élelemiszeripar), Pennsylvania (olaj telepek)

Agrárforradalom (új struktúrák és eljárások)

• Farmergazdaság kialakulása.
• Tőkés bérleti rendszer kialakulása.
• "Porosz utas" rendszer.
• Gépesítés (gőz hajtóereje itt is megjelenik).
• Takarmánynövények termesztése.
• Állattenyésztés előtérbe kerül (hús és tejtermékeke), istállózó tartás.
• Vetésforgó használata.

Infrastruktúra fejlődése

• Bankok megalakulása (hitellehetőséggel segíti a korszerűsítést).
• Tőzsde megjelenése (érték, áru), pénzforgalom átalakulása.
• Code Commerce 1807. Első az üzleti életet szabályozó törvény.
• Szakképzés fejlődése.
• Morse: távíró, a sajtó eszközeinek korszerűsödése, a hírek.
• Makadám út (McAdam mérnök tervei alapján).
• Vasútépítési láz az iparosodás motorja (Transatlanti vasút építése az USA-ban).

Demográfiai változások

• Életkor növekedés.
• Népességnövekedés (jobb életkörülmények, járványok visszaszorulása, gyorsabb élelmiszerszállítás).
• Migráció (faluról a városba áramlás, kivándorlás Észak-Amerikába, Ausztráliába).

Társadalmi változások

A társadalom makrostruktúrája változik meg (középosztály kialakulása, munkásság differnciálódása).

• Urbanizáció új problémákat vet fel (területi átszerveződés: ellátási és infrastrukturális problémák, a nagyváros azonnali rétegződik).
• Nyomornegyedek kialakulása a városokban.
• Gyerekmunka.
• Szigor a munkahelyen (dologházak Angliában).
• Pauperizáció.
• Elidegenedés (közösségtől és munkától).
• Bűnözés, prostitúció megnövekedése (megszűnik a falusi közösség kontrollja).

Válaszok a megváltozott viszonyokra

1. Luddista (gépromboló) mozgalom.
2. Szakszervezetek és önsegélyező egyesületek.
3. Misztikus mozgalmak.
4. Chartista mozgalom (Anglia), 1830-40-es évek petíciók: általános választójog, szociális intézkedések követelése, 1842-től legális pártként működik, O'Connor, a vezetőjük bejut a parlamentbe (1847) gyártörvények meghozatala.
   
   
5. "Kispolgári" szocialisták: Proudhon "magántulajdon = lopás", hatalom nélküli állapot megvalósítása, nem a kényszer, hanem az együttműködési szándék vezeti az embereket; Louis Blanc társadalmi műhelyek kialakítása.
6. Anarchizmus: Bakunyin terrorral állam ellen, állam maga korlátozza a magánembert, ezért kell peramanans forradalommal fellépni ellen (főleg a mediterrán térségben és Oroszországban terjed el).
7. Utópista szocialisták: Babeauf, Buonarotti "egyenlők összeesküvése".
   Saint Simon kollektív boldogság, szellemi és anyagi körülmények javítása.
   Fourier falanszter elmélet, Owen szövetkezeti köztársaság, kommunák létrehozása.
8. Marxizmus "tudományos szocializmus"(előzmény: Smith és Ricardo közgazdaságtana, munkaérték-elmélet, Hegel dialektika, objektív szellem, Feuerbach materiealizmus). Igazak majd Számkivetettek Társaságának létrehozása, Kommunista Szövetség megalakítása, 1848. Kommunista Kiáltvány megszövegezése (Marx és Engels).

Új politikai eszmék megjelenése

Konzervativizmus

• Az emberi létezést olyan feszültségek jellemzik, amelyek politikai úton mérsékelhetőek, de nem küszöbölhetőek ki (politikai lényege a kompromisszumkeresés).
• Nem a társadalom szerkezetében látják a szenvedés forrását.
• Népszuverenitásba vetett hitet naivnak tartják.
• Hagyománynak, önkéntes társadalmi köteléknek nagy szerepet tulajdonítottak.
• Állam, jog, kultúra szerves fejlődés eredménye, amely mesterségesen (értsd forradalommal) nem változtatható meg.
• Képviselője: E. Bruke (francia forradalom fanatizmusa ellen).

Liberalizmus

• Politika és politikai tekintély megkérdőjelezése.
• Ember természetes állapota a szabadság és nincs olyan csoport, aki valamilyen jogon uralkodhatna.
• Kormányzat joga az életfeltételek biztosítása.
• Egyéni szabadság megvalósítása a cél: emberi jogok (vallás-, sajtó- és véleményszabadság, jogegyenlőség, alkotmányos állam).
• Parlamentáris demokrácia.
• Gazdasági szabadság.
• Képviselők: Tocqueville (A demokrácia Amerikában), Mill (A szabadságról).

Nacionalizmus

• Gazdasági integráció, birodalomba kényszerítettség hozza létre.
• Polgári nemzetfogalom kialakulása (nyelvi és történelmi összetartozás az alapja).
• Egységes, szabad állam megteremtése a cél (államok térképének újrarajzolását követeli).

Gazdasági elméletek

Smith

• A nemzetek gazdasága
• Merkantilizmus bírálata.
• Állam feladata a gazdasági növekedés elősegítése (csak a közjó javításával).
• Munka-érték elmélet (az áru értékét a belé fektetett munka határozza meg).
• Gazdasági tevékenység szabadságának követelése (laissez faire elv).

Th. Malthus

• Tanulmány a népesedés törvényéről
• Népesség tudományos vizsgálata.
• A Föld népessége gyorsabb ütemben növekszik, mint a mezőgazdasági termelés, ezért egy idő után az erőforrások elégtelenné válnak.
• Csak a születés szabályozásával és a halálozási arány fenntartásával lehet e problémát megoldani.
• Ellenezte a kormány szegények megsegítésére irányuló programját, mivel az felboríthatja az egyensúlyt.
• A gazdasági növekedés másik hátráltatójának a túltermelést tekintette (vásárlóerő nem nő a termelés ütemében).

D. Ricardo

• Politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei
• Stacionárius állapot (már nem érhető el növekedés) alapján bírálta az angol mezőgazdaságot és a szabadkereskedelem bevezetésére és az ipari termelés növelésére ösztönözte.

J. S. Mill

• A politikai gazdaságtan alapelvei
• Termelés és elosztás szétválasztása: termelést a természeti törvények, az elosztást a társadalmi intézmények határozzák meg.
• Morális reformokra inspirálta a kormányokat, szakszervezeti mozgalom támogatása.

K. Marx

• A tőke
• Értéktöbblet elmélet: termelési folyamatot vizsgálja, kiemeli a munkaerőt, amely speciális új értéket termel, amely a tőkés hasznává lesz, mivel munkabérként kevesebbet fizet ki mint, amennyivel több haszonra tesz szert a munka által (kizsákmányolás).

Politikatörténet

• Dinasztikus-hatalmi politika uralma tovább tart (Szent Szövetség taktikája).
• Török kérdés foglalkoztatja Európa nagyhatalmait.

Oroszország

• Terjeszkedésre kedvező alakalom nyílik a napóleoni háborúk után, ám igazán csak Törökország rovására tud hódítani Európában (tengerszorosok megszerzése a cél), ezért megsegíti a görög szabadságharcot.
• 1833. münchengratzi szerződésben Ausztria és Oroszország kezességet vállal Törökország integritásáért, orosz hadihajók használhatják a tengerszorosokat.
• Fontossá válik a kaukázusi és közép-ázsiai terjeszkedés.
• Feudális viszonyok érintetlenek.
• Tanulatlan és korrupt hivatalnokrendszer.
• 1825. Dekabrista mozgalom (Északi és Déli Társaság).

Német Szövetség (Bund)

• Poroszország és Ausztria német tartományai nem tartoznak bele.
• 1834. német államszövetség létrejötte (Zollverein).
• Ifjú Németország mozgalom (Heine) radikális nézetek.

Habsburg birodalom

• Metternich védekező politikája a meghatározó, megszerzett területek megtartása és beolvasztása a cél.
• 1830. brüsszeli felkelés, Belgium függetlensége.
• Radetzky veri le az 1830-as itáliai megmozdulásokat.
• 1831. ifjú olasz mozgalom (Mazzini), olasz egység megteremtése a cél, szemben osztrák érdekekkel.

Poroszország

• Védekező, integráló politika.
• Jelentős gazdasági fejlődés, ám társadalmi változás nem követi, továbbra is a nagybirtokos réteg tölti be a politikai funkciókat.

Franciaország

• Bourbon-restauráció (alapvető változásokat - feudális jogok felszámolása - azonban el kell fogadnia az uralkodónak: Alkotmányos Charta).
• X. Károly nem tartja tiszteletben a kivívott szabadságjogokat, és állandóan korlátozza a polgári intézményrendszer működését (választójog megnyirbálása, cenzúra, parlament feloszlatása).
• 1830. Párizs júliusi forradalom, Lajos Fülöp kerül hatalomra (Thiers kiáltványa) pénzarisztokrácia előretörése.
• Algír megszerzése.

Anglia

• Modern értelemben, gazdasági érdekeiért politizál (nyersanyag és piacszerzés), ezért az európai egyensúly fenntartásában érdekelt (Palmerston "fényes elszigeteltség" politikája).
• Parlamenti viszonyok összehangolása a társadalmi változásokkal (1832. választójogi reform).
• Gazdasági liberalizmus megvalósítása.
• Munkásság szociális biztonság elérésére való törekvése (trade union elismerése 1824-től, gyártörvények a munkakörülmények javítására).
• Ír kérdés (Daniel O'Connell vezette ír függetlenségi mozgalom, "Ifjú Írország" szervezetének terrorhulláma).
• Viktória királynő uralma (1837-1901).

Lengyelország

• Előzmény: az ország 3-szori felosztása, lengyel nemességben továbbél a törekvés egy önálló állam megteremtésére.
• 1831. lengyel felkelés (Oroszországhoz tartozó területen robban ki, Varsó központtal).
• 1772-es határok követelése, miután a cár nem teljesíti, kikiáltják a függetlenséget.
• Ideiglenes kormány alakul, Bem (Ostrelonka), Dembinski feltűnése, leverése után emigráció (Chartoriski).
• Nincs parasztprogramjuk, ezért nem kapnak támogatást.
• Orosz beavatkozás leveri a forradalmat.

Érdekességek

• Az első gőzhajók megjelenése után hirdették meg a gyorsasági versenyt a hajók között, amely kiírása szerint az Európa és Amerika közötti utat leggyorsabban megtevő hajónak ajándékozza a Kék szalag "rendet". E verseny egyik tragikus hőse lett kb. 100 évvel később a Titanic.
  A gőzmozdony technikáját nemcsak Stephenson fejlesztette ki, ám az ő járműve a Rocket nyerte az 1830-ban Manchester és Liverpool között megrendezett versenyt. Az első személyszállításra használt mozdony 1825-ben indult el Stockton és Darlington között.
• Angliában 1624-ben, még az ipari forradalom előtt született meg az első szabadalmi törvény, amely 14 évre biztosított védelmet a találmánynak, lehetővé téve a feltalálónak a haszonszerzést. Ám Anglia ezek után is féltve őrizte a gépek titkát és az ipari forradalom előrehaladtának idején megtiltotta gépek kivitelét az országból. Még az 1840-es években Széchenyi Istvánnak is csak alkatrészenként szétszerelve sikerült Magyarországra csempésznie egy találmányt.
• A vasipar fejlődéshez hozzájárult annak a felfedezése, hogy a vasérc jobban olvasztható koksszal, mint faszénnel. Az ipar így nem függött többé a faszéntől, amelynek az erősen fogyatkozó erdők miatt híján volt. Az eljárást Darby fedezte fel és Smeaton fejlesztette tovább.
• Mai mérték szerint az ipari forradalom korában a munkaidő hihetetlenül hosszú volt. A lancshire-i pamutiparban napi 14 óra, heti hat nap munkanap (vagyis heti 84 óra) általánosnak számított. Ám Franciaországban, a lyoni selyemiparban még ennél is hosszabbra nyúlt a munkaidő. A szövőmunkások általában 18-20 órát dolgoztak, reggel 4-kor keltek és este 10-kor tértek nyugovóra.
• A rendkívül hosszú munkaidőt, a gépesített gyárak forró, zajos, gőzös levegőjét, az alkalmazottak, kivált a gyerekek egészsége sínylette meg. Egy a munkások helyzetéről készült feljegyzés a következőket írja egy angliai pamutgyár munkásairól: " a legáltalánosabb betegségek idegi eredetűek - arcidegzsába, tüszős mandula- és szemgyulladás. A gyermekek a görvélykór leggyűlöletesebb formáitól szenvednek: első éveikben két betegség tizedeli őket, amelyek gyakran azért végzetesek, mert elhanyagolják őket: a téli hidegben a hörghurut, nyáron és kora ősszel pedig a hasmenés."
• A dekabrista mozgalom leverése után hozták létre Oroszországban az ún. Harmadik Ügyosztályt, a titkosrendőri szervezetet. 1835-től fokozott ellenőrzés alá helyezték az egyetemeket, a diákoknak tilos volt külföldi újságokat olvasni, s egyenruhát kellett hordaniuk, hogy bárhol ellenőrizhetőek legyenek.