Az I. vilaghaborút követő területi valtozasok, békeszerződések

Az I. világháborút követő területi változások, békeszerződések

A háború következményei:

Nagy birodalmak omlanak össze és tűnnek el:

Német Császárság: Hochenzollen dinasztia bukott

Osztrák -Magyar Monarchia: Habsburg dinasztia

Oroszország: Romanov dinasztia, cárizmus bukása

Török Birodalom: császárság megszűnik

Alapvető átrendeződés indul meg, új államok jönnek létre.

Az utódállamok

Lengyelország:

1772-ben darabolták fel először, 3 birodalom osztja el: orosz, porosz, Habsburgok.

1918. okt. létrejön az egységes Lengyelország

Csehszlovákia

1618 óta nem létezett önálló Csehország, hanem a Habsburg Birodalom része volt.

Magyarországot csatolják hozzá, ami kb. 1millió német kisebbség csatlakozását jelentette. Szlovákia is ehhez csatlakozik, és így jön létre 1918. okt. Csehszlovákia.

Jelentős kisebbséggel alakul meg: magyar, ukrán, német.

Politikáját tolerancia, józanság jellemzi. A legdemokratikusabb államok közé sorolható.

Románia:

Két fejedelemség alkotja: Havasalföld és Moldva, soha nem képeztek egységes államot. Erdély ekkor egyértelműen román többségű volt. Kisebbségek: magyarok, szászok.

1918. dec. 1. Gyulafehérvárott került sor az egyesülés kikiáltására.

4. Sszerb- horvát- szlovén királyság:

"Délszláv Piemontnak" tekintették Szerbiát. A szerbek egy egységes délszláv államot szerettek volna Szerbia vezetésével. Horvátország: horvát vezetéssel szerettek egy egységes délszláv államot. Végül szerb vezetéssel jön létre az állam. Ez az ország mutatja a legtöbb feszültséget. Horvátország és Szlovénia fejlettnek mondható, Szerbia már sokkal kevésbé. Eltérő társadalomfejlődés jellemezte, vallásban is eltérő. A jugoszlávizmus eszme képviseli az egységet. 1918. novemberére létrejön a szerb-horvát- szlovén királyság.

5. Ausztria:

Örökös tartományok megmaradtak. 1918. nov. megszűnik a Habsburgok uralma, majd az államformája köztársaság lesz.

Magyarország

Párizs környéki békék:

1919. jan. Párizs mellett békekonferencia. A veszteseket nem hívták meg. A győztesek közül részt vett:

USA elnöke: Wilson

Nagy- Britannia: Lloyd George

Franciaország: Clemanceau 5miniszterelnök+5külügyminiszter

Olaszország: Orlando Tízek Tanácsa

Japán

5megtárgyalandó kérdés: Németország, Monarchia,"orosz kérdés", Török Birodalom, német gyarmatok sorsa.

A rendezés alapelvei:

Nagy Britannia:

Német gyarmatokat szerettek volna, de túlerős Franciaországot nem akarnak. Nem nagyon ért egyet a francia érvekkel. Török örökséget szeretné megkapni.           

Franciaország:

"Revans"-ot akar 1871-ben elszenvedett problémától. Szeretné Németországot tönkretenni, megsemmisíteni. Monarchia szétszabdalása volt a cél.

Kisországok támogatását akarta megszerezni: románok, lengyelek, csehszlovákok.

Szíriát szeretné megkapni a széthullott törököktől.

Olaszország:

Nem kap semmit.

USA:

Igazságosabb békét, nyugalmat szeretett volna, kiegyensúlyozott struktúrát. Méltányos rendezést várt az etnikai viszonyok miatt.

Japán:

Nem akar semmit. A '30-as évekre átkerülnek a másik oldalra.

Békeszerződések

Versailles-i béke:

1919. június 28. Versailles. Elzász- Lotharingiát Franciaországhoz csatolják. Ezenkívül kap területet Belgium, Dánia- Lengyelországhoz kerül Ny- Poroszország, Felső Szilézia, Pomeránia. K- Poroszország és Danzig között folyosót kellett biztosítania az átjárhatóság miatt, de ezt megtarthatta. A Saar vidéket nem csatolják Németországhoz. Rajna-vidékét demilitarizálják (katonátlanított). Az Anschluss tilalmát is megfogalmazták, ez Németország és Ausztria egyesülését jelentette, tiltotta.

Elvették Németország gyarmatait, jóvátételfizetésre kötelezte (20 milliárd arany márka). Maximum 100000 fős hadsereget tarthattak a németek, de ezt is csak rendfenntartási célból. Megtiltották az általános hadkötelezettséget, nem sorozhattak. Tiltották a harci gépeket, flottát, harckocsikat. A németek zsebcirkálókat alakítottak ki.

Saint- Gemain- en- Laye:

Az osztrákok itt írták alá a szerződést. Szerb- horvát- szlovén királysághoz csatolt terültetek, mint Karintia, Krajna, Dalmácia, Dél- Stájerország.

Lengyelország Galícia területét kapta meg. A Monarchia területén lévő Bukonivát Románia kapta. Ausztriának el kellett fogadnia Csehszlovákia függetlenségét. Klagenfurt környékén népszavazást tartottak, és az Ausztriához való csatlakozás mellett döntöttek. Burgerland is Ausztriáhaoz került. Itt is szintén tiltották az Anschlusst. Katonai korlátozások is történtek, mint például: csökkentett haderők.

Neully:

1919. nov. Bulgária. Területi veszteségeket szenved. Románia, Szerb- horvát- szlovén királyság kap területet. Macedónia déli részét Görögországnak kell átengednie.

4. Sévres:

1920. aug. Törökország. Jelentős területi veszteségek. Isztambul és a tengerszorosok nemzetközi ellenőrzés alá kerültek volna, de a törökök nem fogadták el.

A szultán  elűzése után Musztafa Kemál mozgalmat szervez, katonai erőkkel próbál fellépni az Atlant és a békeszerződés ellen. A megmozdulás sikeres.

1922. júl. Lausanne-ban (Svájc) új békét írtak alá, mely visszaállította az 1913-as határokat. A szultáni hatalom megszűnik és köztársaság lesz az államforma.

Polgári állam jön létre.

1919-ben megvetik az alapját egy új szövetségnek. Nemzetek Szövetsége.

A feladata a béke megőrzése, legalábbis ezzel a céllal hozták létre.

Trianoni békeszerződés: 1920. jún. 4.

Külpolitikai okok miatt szükséges. A versailles-i kis trianon-i kastélyban írták alá.

1920 novemberében ratifikálták (aláírták). Gróf Apponyi Albert vezeti a magyar küldöttséget, és Teleki Pál is részt vett.

Simonyi- Semadam- kormány írta alá a békeszerződést: Benárd Ágoston és Drasche Lázár Alfréd írta alá.

Drasche Lázár Alfréd írta alá.

Felvidék, Kárpátalja → Csehszlovákia

Erdély, Partium → Románia

D-i területek (Vajdaság, Bácska, Bánát)→ Szerb- horvát- szlovén királyság

Burgerland → Ausztria