Athén gazdasaga, tarsadalma és allamszervezete a Kr.e.V. szazadban

Athén gazdasága, társadalma és államszervezete a Kr.e.V. században

Athén és Spárta, a két legjelentősebb görög polisz a Kr.e. V. századra a hellén fejlődés két pólusát alkotja. Míg Athén e korszakban a demokrácia útjára lép, flottájával uralja és védi a görög partokat, addig Spárta az arisztokratikus királyság keretein belül, szárazföldi haderejével kiegészíti, néha ellensúlyozza Athén hatalmát. A két teljesen eltérő polisz f 424b13e ejlődése, vetélkedése és hatalmuk viszonylagos kiegyensúlyozottsága jó példa arra, hogyan játszhat fontos szerepet ugyanabban a korban két egymástól eltérő berendezkedésű állam. A tétel Athént mutatja be a Kr. E. V. században.

Athén (Hellász, Atikai-félsziget) már a mükénéi korban betelepült, s a Kr.e.VIII. századtól megindult gyarmatosítások következményeként virágzott a gazdaság, és az arisztokrácia kénytelen volt megosztani hatalmát a démosszal, azaz köznéppel. A Kr.e. V. századra Athén a demokrácia útjára lép, vagyis az államhatalmat a népes népgyűlés tartja kezében. Mivel a démosz alkotja a kézművesek, a kereskedők rétegét, és érdekelt a földművelésben is, hatalma néphatalomnak mondható, bár hozzá kell tenni, hogy itt is csak a teljes jogúak demokráciájáról van szó, amelynek gyakorlása igen költséges volt.

A fejlett gazdaság, a demokrácia alapja

a)      Mezőgazdaság: gabonabehozatal, de fejlett gyümölcs- és zöldségtermelés, olivaolaj és bor

b)      Ipar: szakosodott piar à fém, bőr, kerámia ; agyag-, ezüstbányászat, márvány

c)      Kereskedelem:A legdinamikusabb ágazat: tengeri kereskedelem à kikötő: Pireusz

- Hatalmas kereskedelmi flotta,piac és pénzváltás a kikötőben:ezüstpénz

- Kereskedelmi és vámbérlő társaságok működése

A társadalom

a)      Teljes jogú athéni polgárok

20 év feletti, szabad, athéni születésű férfiak (Kr.e. 451-től mindkét szülőnek athéni születésűnek kellett lennie!)

tisztségeket 30 éves kortól viselhet, 60 éves korig hadköteles

b)      A metoikoszok, azaz az athéni "együttlakók"

bevándorló iparosok, kereskedők

polgárjoguk nincs à földet nem kapnak, de jelentős anyagi erőt képviselnek

c)      rabszolgák

klasszikus, árutermelő rabszolgák à az árutermelés nagy részét ők végzik

dolgoznak: mezgazd., ipar, keresk.:evezősök, állami: bányák, közmunkák, házimunka, stb

Számuk magas, de nem szorítják ki a szabad munkaerőt, az iparban sok esetben a szabadokkal azonos bért kapnak, és megválthatják magukat.

Az államszervezet

Kr.e. 508-ban - a démosz fölényének biztosítására - Kleiszthenész vezette be a territoriális, azaz a területi elvet az államigazgatásban, majd azt egészítették ki a demokrácia legnagyobb államférfijának, Periklésznek a reformjai.

A területi átalakítás a phülék kialakításával kezdődött. A ~ valójában olyan választókörzetek, melyek 3 területi harmadból állnak, és képviselik a város iparosait, a vidék arisztokratáit és a tengerpart kereskedőit. Az így alakult 10 phüle egyben a katonai és kormányzati rend alapegysége is.

Az intézményrendszer:

a) Az ekklészia, azaz a népgyűlés

- legfőbb törvényhozó és döntéshozó szerv(adó, háború, államszerződések, szövetség)

- tagja minden teljes jogú polgár

b) A bulé, azaz az "ötszázak tanácsa" (sorsolják)

- Összeállítása: évente sorsolással 50 ember phülénként

-a népgyűlések közti időszakok végrehajtási szerve

- feladata:javaslatok, napirend a népgyűlésre, a törvények végrehajtása,ellenőrzés

(A buléban egy-egy phülé 50 embere az év 1/10 részében látta el a feladatokat, őket nevezték prütaneiának.)

c) Az arkhónok testülete megmarad, de veszít jelentőségéből. (sorsolják)

d) Az Areioszpagosz feladata a tisztségviselők és a törvényesség ellenőrzése.

e) A heliaia, azaz az esküdtbíróság (sorsolják)

Sorsolással választják a népgyűlés tagjaiból.

f) A tamiászok, azaz kincstárnokok (választják)

Fontos választott tisztség à tisztviselő saját vagyonával felel

g) A sztratégoszok, azaz hadvezérek (választják

Testületüket a 10 phüle választott hadvezére alkotja, vita esetén az eddig is működő polemarkhosz (katonai vezető) dönt. A sztratégosz újraválasztható: Periklész 15-ször volt ~.

A zsarnokság visszaállítása ellen vezetik be az osztrakiszmosz, vagyis a cserépszavazás intézményét, amely során a leggyanúsabb hatalomra törő polgárt - vagyona megtartásával - 10 évre száműzik Athénból.

A demokrácia tehát -még ha csak a lakosság kb.10 %-nak is volt joga a hatalom gyakorlására - mintául szolgál a későbbi európai civilizációknak. Működése akkor volt jó, amikor az államban nem voltak még kiugróan nagy vagyonok, sem nagy tömegű nincstelenek. Ebben a helyzetben nagy segítség volt a kevésbé tehetőseknek, hogy napidíjat kaptak, ha politikai feladatot láttak el.

A továbbiakban az elszegényedett polgárok napidíjai, a költséges államháztartás és a szövetségesek lázadásai, a Spártával való szembekerülés aláássák a demokrácia fennállását.