|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
AZ OLASZ-MAGYAR GAZDASÁGI-KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TOVÁBBI FELLENDÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ PROGRAMOK, TEVÉKENYSÉGEK
A kétoldalú külkereskedelmi forgalom az utóbbi öt évben megduplázódott. Olaszország - Németország és Ausztria után - a harmadik legnagyobb partnerünk.
Az 1999. évi magyar kivitel 1477 milliárd USD (11,6%-os növekedés), a magyar behozatal 2159 milliárd USD (11,2%-os növekedés) volt. Kivitelünk 56%-ban feldolgozott iparcikkekből, fogyasztási termékekből, 27%-ban gépekből, berendezésekből, továbbá kb. 9%-ban agrár- ill. élelmiszeripari termékekből és 8%-ban nyersanyagokból, importunk 57%-ban feldolgozott ipari termékekből és fogyasztási cikkekből, 40%-ban gépekből, ipari berendezésekből, valamint 1-2%-os részesedéssel élelmiszerekből, ill. nyersanyagokból állt.
2000 első öt hónapjában folytatódott a forgalom dinamikus növekedése: kivitelünk 15,3%-os növekedéssel 677,3 millió USD, behozatalunk 9,9%-os növekedéssel 923,1 millió USD értéket ér el. A kereskedelmi mérleg passzívuma 2000 május végén: 245,8 millió USD:
A kivitel bővülése a gépek, berendezések árufőcsoportjánál volt a legmarkánsabb (+36,2%), míg a feldolgozott termékek, fogyasztási cikkek esetében 8,4%-os növekedés volt tapasztalható. Behozatalunkban a forgalom bővülése szintén gépek esetében a legjelentősebb (14,8%); a fogyasztási cikkeknél 6,7%-os. A Magyarországon befektetett olasz tőke (FDI) nagysága mintegy 1,9 milliárd USD. Olaszország a külföldi befektetők között a 7. helyet foglalja el. A hazai privatizációban csaknem 35 milliárd forint értékben 30 olasz nagyvállalat vett részt. A vegyes vállalatok száma mintegy 1800. A beruházói, vállalakozói kapcsolatok erősítésében a magyar fél mellett aktívan részt vesznek az olasz külkereskedelmi, külügyi hatóságok, továbbá az általuk működtetett intézmények ( ICE, SIMEST), továbbá a kamarák is, melyek munkájáról a későbbiekben még részletesebben szólni fogok.
Nagy jelentősége van az ITDH-SIMEST, valamint az MFB-SIMEST közötti, a kis- és középes vállalkozások közötti együttműködéseket támogató, 1999 februárjában létrehozott Magyar-Olasz Vállalkozásfejlesztési Program (HIEDP) működtetésének. A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója és olasz partnere 1999 októberében írta alá a 30 millió USD nagyságrendű Magyar-Olasz Befektetői Alap felállítására vonatkozó keretszerződést, amivel kezdetét vette a HIEDP második szakasza. Az Alap Intézőbizottsága 2000 májusában tartotta első ülését Budapesten. Az Intézőbizottságban részt vesznek mások mellett az MFB, a MEHIB, a CIB, az Inter-Európa Bank, az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE), a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (CCIU), továbbá az érintett minisztériumok képviselői. A római nagykövetségen külgazdasági attasé, Milánóban pedig ITD Hungary iroda működik.
Magyar ipari parkok- olasz ipari zónák
Az általános jellemzés után most rátérnék a konkrét programok részletes kifejtésére.
Az alapvető különbség a magyar ipari parkok és az olasz ún. ipari zónák között az, hogy az utóbbiakat nem mesterségesen hozták létre, a vállalkozások egymást kiegészítve és kiszolgálva fokozatosan fejlődtek hatalmas ipari központokká. Látszólag ellentmondásos, hogy az azonos piaci szegmensbe tartozó cégek gyakorlatilag egymás szomszédai, a valóságban azonban a konkurencia ilyen közeli jelenléte egyfajta állandó mozgatórugója a piacnak.
Magyarországon mostanában terveznek olyan ipari területet, amely olasz mintára szerveződve egy adott iparág minden egyes alkotóelemét megjeleníti.
Ipari parki beruházást Csurgón készítenek elő olasz befektetők. Már megalakult a Csurgói Ipari Kft., amelynek tulajdonosa egyharmad részben a Csurgói Önkormányzat, kétharmad részben pedig az olasz befektetőcsoport. A cég reményei szerint hamarosan elnyerik az ipari park címet, így az 50 hektáron mielőbb megindulhat a beruházás. Az olasz fél tervei szerint öt éven belül mintegy nyolcmilliárd forintos ráfordítással 100 hektáron valósulhatna meg a befektetés. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy fémmegmunkáló üzem, ill. varroda létrehozása szerepel a tervek között, és ötszáz embernek jelentene új munkalehetőséget. Ennél többet egyelőre nem lehet tudni a projektről, az olasz fél kérésére Csurgó alpolgármestere, Bihariné Asbóth Emőke nem mondhat több információt.
Vigarano Mainarda - Salgótarján
A testvérvárosok "arany csillaga"
1997. október 15-17. között 10 helyi céget képviselő olasz üzletember csoport érkezett Nógrád megyébe Salgótarján olasz testvérvárosából, Vigarano Mainardából. A kétnapos üzleti program során az olasz vállalkozók érdeklődését rendkívüli módon felkeltette a rendelkezésre álló munkaerő kedvező ára, képzettségi szintje, valamint az iparban meglévő hagyományok. A kereskedelmen túl befektetésekre ösztönözte akkor honfitársait Emilio Sciueref, a bátonyterenyei Silco-Inox Kft. olasz ügyvezető igazgatója, aki őszinteségével, gyakorlati tapasztalatainak ismertetésével alátámasztotta azt, hogy érdemes Nógrádban üzleti kapcsolatokat létesíteni. A kölcsönös bemutatkozást és az előadásokat követően az olasz vállalkozók tárgyalásokat folytattak helyi cégekkel, többen közülük céglátogatást is tettek.
A delegáció vezetője akkor Maurizio Polastri volt, akit már több éves kapcsolat fűzött Salgótarjánhoz, hiszen ő a Lívia Csokoládé Kft. társtulajdonosa. Most újabb tervekkel, elképzelésekkel érkezett Salgótarjánba: szeretne igényes olasz felsőruházatot értékesíteni, és álma egy nyugati igényeknek megfelelő, étteremmel, szórakozóhellyel felszerelt kisebb szálloda megépítése Salgótarjánban vagy környékén. Ő őszintén hisz abban, hogy érdemes a magyar piacon jelen lenni, és erre bíztatja helyi vállalkozótársait is.
Pirani Gianluca két élelmiszeripari céget képviselt. Látogatást tett a Palóctáj Kft-nél és meghívta a Solo Bt. Vezetőjét, hogy novemberi olasz üzleti útja során feltétlen tegyen nála látogatást és folytassák a megbeszéléseket. A Nógrádker Rt-től saját termékei magyarországi forgalmazásában kért segítséget.
Bruno Lorenzo komplett épületgépészeti és biztonságtechnikai szolgáltatásokkal foglalkozik. Szívesen venne részt helyi beruházásokban. Többek között erről is tárgyalt már a Nádasdi Elektro Bt. Vezetőjével és a Silco-Inox Kft. igazgatójával.
A Campagnoli építőipari cég magyar képviselet létesítésében érdekelt, szívesen telepítene ide magas színvonalú technológiát. Megbeszéléseit a Dudás Kft-vel és a Nógrád Kas Kft-vel érdekesnek nevezte.
A Brollo céget ketten képviselték a találkozón Olaszországból. Kereskedelmi, gyártási együttműködés tárgyában komoly tárgyalások folynak a BRG Rt-vel, a balassagyarmati ATEX Kft-vel és a Forgó Erősáramú Centrummal. Az "Il Castello" kereskedelmi központ vezetője, Evaristo Parenti, nagyon érdekes tapasztalatokat szerzett Salgótarjánban arról, hogy a helyi kereskedőknek milyen aggályai vannak a Pólus Ring beruházásával kapcsolatosan. Erről folytattak eszmecserét a Nógrádker Rt-nél tett látogatása során.
Néhány szó Vigarano Mainardáról
Vigarano Mainarda 6600 lakosú község, Ferrara várostól 10 km-re fekszik.
Elhelyezkedése stratégiai-elsősorban autósztrádához való csatlakozási lehetősége és közelsége miatt.
Az utóbbi években a község és környéke állandóan terjeszkedett. Új házak, épületek, főleg termelőüzemek, kis-és középvállalkozások létrejöttével Vigarano valós arculata sokat változott.
A gazdasági szektorok kialakulásával meghatározóvá vált a Vigarano községben rejlő gazdagság és megszilárdult a község identitása és védelme.
A város közelségének nagy jelentősége van a kereskedelmi és termelési tevékenységben, melynek köszönhetően javult az élet minősége, valamint a szolgáltatások területén és komoly fejlődés a területben rejlő lehetőségek jó kihasználásának köszönhetően.
Meghatározó tevékenység a mezőgazdaság, szám szerint 230 vállalkozás végzi, melyből kettő nagy kiterjedésű földbirtok.
Az utóbbi években konszolidálódott és kiépült a kereskedelmi és kézműipari tevékenység, utóbbi családi vállalkozási formában.
A kereskedelmi tevékenység a kézműiparban a legelterjedtebb. Kézművesek által létrehozott termékek a legnagyobb pontossággal modern technológiával, kiváló minőségben készülnek.
A kis és közép nagyságrendű tevékenység mellett fellelhető az ún. tercier szektor, továbbá 15 ipari üzem, melyek nemcsak Nógrádban bírnak nagy jelentősséggel, hanem országosan és nemzetközileg is elismertek.
Az alábbiakban bemutatom szektoronként Vigarano Mainardában működő jelentősebb termelői tevékenységeket:
SZEKTOR TERMELŐI EGYSÉGEK SZÁMA
Kézműves ipar 220
Kereskedelem 110
Mezőgazdaság 230
Ipar 15
Tercier 100
Bár, étterem-vendéglátás 35
Összesen: 720
2001 márciusában kapta meg Salgótarján és Vigarano Mainarda a "Testvérvárosok arany csillaga" díjat, melyet az Európai Bizottság ítélt oda. Magyarországon Salgótarján kapta meg ezt a díjat először, amit egyébként egyetlen magyar város sem nyert el.
Tanácsadók
Fontos megemlítenünk azokat a tanácsadó cégeket, amelyek információval látják el a Magyarországon befektetni kívánó olasz üzletembereket és vállalkozásokat.
Ilyen cégnek - az ITL Group tulajdonosa - Alessandro Farina, aki tíz éve él Magyarországon. Az ITL Groupot 1995 végén alapította magyarországi székhellyel és tevékenysége a beruházás előkészítésétől a könyvelésig mindent magába foglal.
Az ITL Group egyik legfontosabb partnere a Tecnocasa, amely Olaszországban mintegy 1300 irodát működtető ingatlan forgalmazó cég. Az 1996 óta Magyarországon is működő vállalat érdekeltsége az itteni tíz iroda mellett Spanyolországra is kiterjed, ahol mintegy 500 irodával képviselteti magát. Az olaszországi leányvállalat tevékenységi körébe tartoznak ipari, kereskedelmi ingatlanok is, hazánkban azonban kizárólag lakásokkal foglalkoznak.
A Soges Gruppo Olaszországban a harmadik legnagyobb befektetési tanácsadó. Magyarországi képviselete már eddig is jelentős szerepet vállalt az olasz tőke beáramlásában. A cég együttműködésével magyar autóipari beszállítók esetleges együttműködéséről tárgyaltak a FIAT gyár képviselőivel.
Szép számban vannak jelen olyan olasz cégek is, amelyek a termelőágazatba fektettek be. Az Alto Lignea faipari alapanyag gyártó üzeme Dégen működik, a Hungarolegno Pusztavacson állított fel fűrészmalmot. A világhírű Benetton magyarországi varrodáját Nagykállóba telepítette. Az Eurotext hét-nyolcszáz munkahelyet teremtett a textiliparban, a vállalat üzeme Békéscsaba mellett és Szentgotthárdon létesített textilipari gyárat. A Ferax International Kecskeméten gyárt műanyagipari termékeket. A körmendi cipőgyártást pedig az Olip vette át.
Az utóbbi években a bevásárlóközpontok megjelenésével egyre több kereskedelmi cég márkaképviselete költözik az országba. Ezek a vállalatok hosszú távon bérelnek üzlethelyiséget, nemritkán több ezer négyzetkilométeren. Ilyen a Calzedonia vagy a Giacomelli Sport. Ez utóbbinak kb. száz üzlete és ezer alkalmazottja van Olaszország szerte, Magyarországon mindhárom üzlete egy-egy bevásárlóközpontban működik, mintegy hetven alkalmazottal.
E néhány példán keresztül jól látszik, hogy Magyarország az olasz kis-és középvállalkozók számára megfizethető. A termékek nagy része nem a hazai piacra készül, mivel a kereskedelmi forgalomba hozatal olyan pluszköltséget jelent, amit a cégek nem vállalnak. Így olykor előfordulhat, hogy magyar műhelyben készült áru egy kis olaszországi vargabetűvel kerül az itthoni polcokra.
Néhány probléma felvázolása.
Természetesen mint mindenütt, itt is vannak problémák, megoldásra váró feladatok, amelyeket ebben a fejezetben szeretnék ismertetni.
A Magyarországon beruházó olasz vállalkozók által alapított kisvállalkozások egy része veszteséges és sokan hagyják el a terepet, s térnek vissza Olaszországba.
Kétségtelenül igaz, hogy Magyarországon könnyű gazdasági társaságot alapítani. Az első probléma azonban, amivel az olasz kisvállalkozó találkozik: az a magyar bürokráciával való szembesülése, sőt sokszor összeütközése. Ezt mi, magyarok is tudjuk, mennyire nehéz egy-egy hivatalos ügyet elintézni hazánkban a bürokrácia útvesztői miatt. Véleményem szerint elsősorban ezen e területen lenne szükséges változásokat bevezetni. Az erre vonatkozó törvények nem igazán különböztetik meg az EU-ból érkező beruházókat a közösségen kívülről érkezőktől, annak ellenére, hogy már hazánk is tagja az EU-nak. Nem tesznek különbséget azok között sem, akik azért jönnek Magyarországra, hogy saját tőkéjüket itt ruházzák be, akik elkötelezetten idehozzák vállalkozói tapasztalataikat és ismereteiket, valóságos munkaalkalmat teremtő és gazdasági fejlődést előidéző vállalkozásokat létrehozva és azok között, akik munkaalkalmat keresve érkeznek ide és ezt a törekvést megpróbálják egyéni vállalkozóként elkendőzni.
Ha képzeletben nyomon követjük annak az elméleti olasz kisvállalkozónak az útját, aki túljutott az első akadályokon és nekilát tevékenysége gyakorlásának, a helyszínen rájön, hogy, a jól képzett munkaerő alkalmazása mégsem olyan egyszerű, mint ahogy azt első látásra gondolta. Amint azt már kifejtettem a korábbiakban: az állami gazdálkodás hosszú évtizedei alatt az itteni alkalmazottak mentalitása eltérően fejlődött a piacgazdaságban élő alkalmazottakétól. Ne felejtsük el, hogy 1988-ig a magyar alkalmazott hozzászokott, hogy két helyen dolgozzon a megfelelő életszínvonal biztosítása érdekében. Azt is megszokta, hogy biztos munkahelye legyen, és ha az nem tetszett, könnyen talált másikat. Az állam ugyanis azonnal biztosított új munkalehetőséget. Könnyű elképzelni, hogy egy szabadpiacra épülő gazdaságban ez nem valósítható meg.
Ezek és más problémák gyakran a termelékenységet és a késztermék minőségét befolyásolják. A magyar álam bevezethetett és bevezethet új gazdasági módszereket, alkothat új törvényeket, de az emberek mentalitásának megváltoztatásához bizony sok időre van szükség és ez kijelenthető ma is, a rendszerváltás után 15 évvel.
Sajnos ez a helyzet gyakran megakadályozza a vállalkozás maga elé tűzött céljainak megvalósítását és tapasztaljuk, hogy gyakran az olcsó munkaerő önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a vállalkozást gazdaságossá tegye.
Tegyük fel, hogy a mi képzeletbeli vállalkozónknak sikerült valamilyen módon megfelelő munkaerőt szereznie. A cég működéséhez elengedhetetlen, hogy kapcsolatba kerüljön valamely pénzintézettel.
Itt kell arról szólni, hogy az olasz rendszerrel ellentétben Magyarországon lényegében kétfajta fizetési mód létezik a kereskedelemben: készpénzfizetés, banki átutalás. Gyakorlatilag nem léteznek, de legalábbis nem jellemzők a csekkek, banki ígérvények, váltók, váltó ígérvények stb., így a magyar hitelintézetek működése jóval egyszerűbb, mint Olaszországban, mégis a bankok feltételei gyakran nagy terhet jelentenek. Mondogatják, hogy a kisvállalkozásnak önfinanszírozónak kell lennie, csak a saját forrásaira kell támaszkodnia, vagyis jobb, ha nem használja fel minden forrását, mert ha váratlanul szükséghelyzetbe kerül, akkor könnyen előadódhat, hogy nincs kihez fordulnia.
Ám tegyük fel, hogy a mi vállalkozónk önfinanszírozó és sikerül neki önállónak lennie. Egy további pontosítást kell ezen a ponton tenni: általában az olasz részvétellel létrehozott kisvállalkozás olasz vállalatokkal áll kapcsolatban. Gyakran tölti be a hídfőállás szerepét vagy esetleg más olasz vállalatok részesednek benne (hozták létre).
Ebből az következik, hogy a két ország között sűrű az áruforgalom. A vasúti összeköttetés lassúsága közismert. Régóta van szó a Trieszt - Budapest vonal felújításáról, az 5. számú közlekedési folyosó létrehozásáról, de pillanatnyilag igen kevés történt ezen e téren és a megvalósítás még minden bizonnyal hosszú időt vesz igénybe. Tegyük fel, hogy a mi fuvarozónk a közúti fuvarozás mellett dönt és kénytelen olyan fuvarozókhoz fordulni, akik a rossz útviszonyok miatt drágák, és - ami még súlyosabb - a szállítási határidő betartása bizonytalan. Ennek következtében elhatározza, hogy további beruházást hajt végre és vásárol egy saját teherautót, amely Olaszország és Magyarország között jön-megy. De eljön a szeptember és kiderül, hogy nem számolt a korlátozott számban kiadott szállítási engedéllyel, amelyeket egy kétoldalú, olasz-magyar egyezmény értelmében paritásos alapon adnak ki és már elfogytak. Tehát, még ha saját számlára is végzi a szállítást, kénytelen teherautóját leállítani.
Az a furcsa, hogy más európai országok viszonylatában (Németország, Hollandia, Belgium, Svédország, Nagy-Britannia stb.) a sajátszámlás szállítmányozás már rég liberalizált és nincs szükség külön engedélyekre.
A kisvállalkozó tehát rájön, hogy nagyon sok probléma van még, mint például a magyar normáknak az európaiakhoz történő harmonizálása. Bár amióta az EU tagja hazánk is némi könnyebbsége van a külföldieknek is, de be kell vallanunk, van még mit tanulni a nyugati országoktól.
Néhány magyarországi olasz cég tevékenységének ismertetése.
Az udinei székhelyű IC Partners Group a 90-es évek óta tanácsadó cégek egész hálózatát építette ki Kelet- és Közép-Európában, beleértve Magyarországot is. Az eredetileg elsősorban a csoport olasz ügyfeleinek helyi kiszolgálására létrejött cég mind több olyan magyar vállalat munkáját is segíti, amelyek Olaszországban keresnek üzleti kapcsolatot.
Az IC Partners jelenlegi formájában 1997-ben jelent meg a magyar piacon, mintegy követve meglevő, beruházási szándékkal ideérkező olasz ügyfeleit. Az elsődleges cél az volt, hogy aki eddig az IC Partners szolgáltatásait vette igénybe, az Magyarországon is megtehesse ezt. Azóta az ügyfélkör kibővült - ma mintegy százra - és nemcsak magyar cégek vannak köztük, hanem akad harmadik országbeli: francia, spanyol, sőt japán is. Partnereik között vannak multinacionális társaságok is, de ügyfeleik zöme kis- és közepes vállalkozás.
Szolgáltatásaikat úgy alakították ki, hogy minden céget egyformán magas szakmai színvonalon tudjanak kiszolgálni, a méretétől függetlenül. A cég profiljába tartozó szolgáltatások lehető legszélesebb körét nyújtja, a társaságok alapításánál való közreműködéstől a nemzetközi és belföldi szerződéskötések, fúziók, átalakulások, végelszámolások során való tanácsadásig. Tevékenységi területébe tartozik a mérlegkészítésben való közreműködés, az auditálás, a jelentéskészítési folyamat támogatása csakúgy, mint az ügyfelek könyvelési feladatainak , éves és időszakos adatszolgáltatásának, bér és tb-ügyintézésének ellátása. Vállal hazai és nemzetközi adótanácsadást, illetve adóügyi jogvitákban váló közreműködést is, de kiterjed tevékenysége a teljes pénzügyi stratégia kidolgozására, pályázatok és hitelügyek intézésében való segítségnyújtásra, piackutatásra is.
A közép-kelet-európai régió egyes országaiban működő egységek - így a magyarországi is - önállóan tevékenykednek. Az udinei központ hangolja össze a marketingmunkát, az információcserét, emellett rajta keresztül tartják a kapcsolatot az olasz üzleti élet intézményi hálózatával, a vállalkozói szövetségekkel vagy az önkormányzatokkal. A csoport tagjai között napi szintű információcsere zajlik, kölcsönösen tájékoztatják egymást az egyes országokbeli lehetőségekről, emellett egy kéthavonta megjelenő saját magazin is segíti a helyzetképalkotást.
Hazánk és a többi kelet-közép-európai ország EU-hoz való csatlakozásának hatásaként tudható be, hogy a bővülés nyomán sokkal nagyobb lett a verseny is, a budapesti IC Partners középtávú terveiben ezért is szerepel az a törekvés, hogy ne csak az ide érkező külföldiek legyenek ügyfelei, hanem egyre inkább kiszolgálja azokat a magyar vállalatokat is , amelyek Olaszországban keresnek üzleti lehetőségeket.
Kapcsolat az EU-n kívüli országokkal
Az IC Partners már jelen van a 2007-ben csatlakozni készülő Romániában és Bulgáriában is, de a térség más országai is érdekesek számára. A beruházók számára fontos vonzerőnek tekintett olcsó munkaerő egyre kevésbé jellemző a már csatlakozott országokra, ezzel párhuzamosan viszont egyre izgalmasabbakká válnak piacként. Középtávon különösen érdekes lehet Oroszország, ahol nemrég szinte képviseletet nyitottak, hiszen a hatalmas népesség hatalmas piacot jelenthet.
CIB
A CIB Befektetési Alapkezelő Rt.-vel, a CIB Lízingcsoport tagvállalataival kiegészült CIB Csoport mára szinte egyedülállóan komplex termék és szolgáltatási palettával áll ügyfelei rendelkezésére.
A CIB Bankot 1979. végén alapította egy nemzetközi bankkonzorcium, melynek részvénytulajdonosai - a Magyar Nemzeti Bank mellett - vezető európai és japán bankházak voltak. A bank tulajdonosi köre 1997-1998-ban - két lépésben - átalakult, amely révén a korábbi kisebbségi olasz tulajdonos a CIB kizárólagos részvényesévé vált.
A nevét 2003. januárjában Gruppo Banca Intesa-ra változtató legnagyobb olasz bankcsoport 280 milliárd euró mérlegfőösszeggel, nemzetközi hálózattal rendelkezik és az európai mezőnyben is előkelő helyet foglal el. A CIB a magyar bankszektor meghatározó szereplője, mérlegfőösszege alapján - amely 2003. év végén meghaladta az 1000 milliárd forintot - a negyedik legnagyobb bank.
A CIB folyamatosan bővítette tevékenységi körét és a 90-es évek végén nyitott a kis- és középvállalkozások, valamint a lakossági ügyfelek irányába. Az üzletpolitikai nyitás rendkívül sikeresnek bizonyult: a nagyvállalati körben hagyományosan erős pozíciója mellett a CIB a kis- és középvállalkozások üzletágában is egyre nagyobb piaci részesedést mondhat magáénak.
A CIB Bank teljes körű felhatalmazással rendelkező magyar bank, amely széles körű belföldi és nemzetközi bankári tevékenységet végez.
2003-ban lezárult a CIB Értékpapír Rt. által nyújtott befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások integrációja, melynek révén a CIB Bank teljes körű banki és befektetési kínálattal univerzális pénzintézetté vált.
RIELLO
Az utóbbi időben a hazai családi házak fűtését jórészt gázkazánnal oldják meg, így a magánerős építkezések utóbbi években tapasztalható felfutása évről évre növeli a keresletet az ilyen berendezések iránt. A Beretta kazánokat gyártó Riello cég tehát - amelyet az iparban a gázégetőfejeiről már régóta ismernek - jó piacot talált Magyarországon.
A Riello a két fő terméke közül a falikazánok - ezek márkaneve a Beretta - forgalmazására 1990-ben, a cég nevét viselő kényszerlevegős gáz olaj és alternatív égőfejek értékesítésére pedig 1993-ban disztribútor vállalkozásokkal vette fel a kapcsolatot Magyarországon. Csak 1998-ban hozta létre mindössze kétmilliós alaptőkével saját leányvállalatát. Az akkor még Kft. alaptőkéje 2002-ben elérte a 430 millió forintot. A határozott, hosszú távú, stabil piaci jelenlét üzenetét hordozza, hogy a cég 2004-ben részvénytársasággá alakult át.
A cég által gyártott háztartási olajégőfejeket már a 60-as években is használták Magyarországon - ez volt a legismertebb típus -, a 70-es évektől azonban másfél évtizedre kénytelen volt a Riello kivonulni a hazai piacról. Intézményes formában csak a rendszerváltás óta vannak jelen, de termékeiket a szakma már korábban is ismerte.
A Riello anyacég tulajdonviszonyai átmenetileg megváltoztak, de ez nem befolyásolta a leányvállalat működését. 1929-től négy évvel ezelőttig az anyacég a Riello család vállalkozása volt. 2001-ben egy amerikai befektetőcég (Carlyle) az egyik Riello testvér részét megvásárolva 50%-os részesedést szerzett a vállalatban. 2004-ben a Riello család visszavásárolta az amerikaiak pakettjét, így a cég most ismét az Övék.
A magyar leányvállalat vezérigazgatója Massimiliano Trivelli, aki 1993 óta képviseli a Riello-t. Amikor létrejött az anyavállalat és vezetőt kerestek részben a nyelv és a magyar piaci viszonyok ismerete miatt esett rá a választás. Ma már a magyar piacon kívül más kelet-európai piacért is felel.
Végezetül még néhány szó a termékekről
Mint ahogy azt már írtam két fő termékcsoportja van a cégnek: az első a kényszerlevegős égőfejek családja, ezen e téren piacvezető a Riello Magyarországon. A magyar piac jellegzetességének köszönhetően főleg az ipari és kommunális teljesítményűek a kelendőek. A másik termékcsoport a Beretta falikazán, amellyel a lakossági szegmenst célozta meg a cég. Ezen a piacon a három legnagyobb magyarországi forgalmazó között szerepel a Riello.
Az európai vevőkhöz kerülő termékek a Milánó mellett lévő olaszországi gyárban vagy a lengyel gyárukban készülnek. Az amerikai kontinens kiszolgálására Kanadában van egy termelő egységük.
INTER-EURÓPA BANK RT.
Az Inter-Európa Bank Rt. 2004. június 15-én ünnepelte a 15. évfordulóját, annak az eseménynek, hogy ezen a napon szerzett először részesedést a Bankban az Istituto Bancario San Paolo di Torino, Olaszország és Európa egyik legpatinásabb és legnagyobb bankja.
Eredményei
Az Inter-Európa Bank jelentős eredménynövekedésről tud beszámolni. A 2004-es üzleti év végén a nem konszolidált, adózott banki eredmény megközelítette a 2,1 milliárd forintot. Ez 49%-kal haladja meg a 2003.évi eredményt.
A bank átalakította a kis- és középvállalati réteget megcélzó termékeit és önálló üzletágat hozott létre ezek egységes kezelésére. A 2004. üzleti évben kiemelt módon kezelte a különböző lakáshitel konstrukciókat, és hatalmas sikerrel kínálta az euró és svájci frank alapú személyi kölcsönt és euró lakáshitelt.
A betétlekötési akciók is rendkívül pozitív fogadtatásra keltek, különösen igaz ez az Értékőr betétre, ami a hosszú távú befektetések piacán kínál megfelelő alternatívát, remények szerint hozzájárul a lakosság - kifejezetten hosszabb távra szóló - befektetői kedvének fellendítéséhez.
2004-ben a terveknek megfelelően a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapott az értékesítés és az ügyfélkiszolgálás magas minőségének javítása.
A fiókhálózat újabb egységekkel bővült, és megerősítették a fiókhálózaton kívüli értékesítést is az országos ügynökhálózaton keresztül. Az elektronikus csatornák közül a 2005-ben már 5 éves eBroker on-line tőzsdei hírportál és kereskedési rendszer kapott új külső megjelenést, amit több funkcionális fejlesztés is kísért. Érdemes megjegyezni, hogy azon felhasználók száma, akik igénybe veszik a telefonos és internetes banki szolgáltatásokat, nagymértékben megnövekedett, a telefonos felhasználóké elérte a 90.000-et, míg az internetet igénybe vevőké a 23.000-et.
Találat: 2944
