A reformkor Magyarorszagon

A reformkor Magyarországon

A reformkor 1825-1848-ig tart. Alapvető célkitűzése a polgári átalakulás (ezen a feudális viszonyok felszámolását értették), a nemzeti függetlenség megteremtése (a nemzeti függetlenséget a Habsburg birodalmon belül képzelték el). A legismertebb reformerek Deák Ferenc, Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc. A magyar országgyűlés 252j97c kétkamarás volt. A felsőtáblában a nemesek ültek, ide származási alapon lehetett bekerülni. Az alsótáblában a megyék és városok küldöttei voltak, őket választották.

Széchényi István élete:

Apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna. Mindkettő arisztokrata, reformokhoz hü család. Széchényi István Bécsben nevelkedik, katonatiszt. Angliai utazásai rádöbbentik hazája elmaradottságára. Politikai pályája az 1825-ös országgyűlésen kezdődik. Birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel a magyar nyelv ápolását szolgáló intézmény megalapítására. Az lesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Elméleti munkái: Hitel (1830), Világ, Stádium. Széchényi az ország elmaradottságának okát a feudális mezögazdaságban látja. A mezőgazdaság tőkés átalakítása volt alapvető célja. A földbirtokosnak hitelre volt szüksége a fejlesztéshez. A hitelhez pedig biztosíték kellett, a bankok pedig nem fogadták el biztosítéknak azt a földet, amit sem eladni, sem elidegeníteni nem lehet. Így lett a tőkés fejlődés gátja az ősiség törvénye. Ezért a reformerek az ősiség törvényének eltörlését követelik.

Széchényi még nem beszél jobbágyfelszabadításról, csak a nem nemesek birtokszerzési jogának biztosításáról. A törvény előtti egyenlőség is szerepel programjában. A közteherviselést is csak részlegesen képzeli el: a hídvámot és a háziadót (a megye- és országgyűlés költségeit fedező adó) a nemesekkel is fizettetni szeretné. Sok gondot fordít a magyar nyelv ápolására is. Az iparban szeretné eltörölni a céheket és a monopóliumokat (itt még nem a tőkés nagyvállalatokról van szó, csak egyedárusítási jogról!). Gyakorlati munkái: MTA, Lánchíd, kaszinó, lóverseny, utak építése, folyok szabályozása (Vaskapu hajózhatóvá tétele), gőzhajózás, gőzmalom. A kaszinót és a lóversenyt nem igazán szórakozóhelynek találta ki, hanem egy olyan helyet akart létrehozni, ahol az emberek összegyűlve politizálnak. Az arisztokráciára támaszkodva, Bécs beleegyezésével akarta végrehajtani reformjait.

Kossuth élete:

1802-ben születik Monokon (Zemplén megye). Birtoktalan, értelmiségi, köznemesi családból származik. Apja jogot végzett, anyja tanítónő. Ő maga is jogot végez. Politikai pályáját az 1832-1836-os országgyűlésen kezdi. (Itt az önkéntes örökváltság a téma, amely azt jelenti, hogy a földesúr és a jobbágy közti szerződés értelmében a jobbágy megveheti a földjét, megszűnnek a földesúri szolgáltatások. Nem volt jó ötlet, mert a földesúr nem engedi meg, a jobbágynak meg nincs egy vasa sem.) Kossuth ezen az országgyűlésen pótkövet, azaz egy hiányzó nemes helyett van jelen, de nincs szavazati joga. Kossuth így értelmetlennek érezte ott ülni, így elkezdte írni az Országgyűlési Tudósításokat, amiket magánlevélként küld el. Az országgyűlés zárása után megyegyűlésekről tudósit Törvényhatósági Tudósítások címmel. 1837-ben bebörtönzik a tudósítások miatt. A börtönben kidolgozza programját és megtanul angolul. Ő az egyetlen, aki nem törik meg a börtönben: Wesselényi megvakul, Lovas László, az országgyűlési ifjak vezetője megörül. 1840-ben amnesztiával szabadul. 1841-ben a Pesti Hírlap munkatársa. Megteremti a modern újságírást: az ő találmánya a vezércikkes forma. A Pesti Hírlap hasábjain fejti ki politikai programját:

Központi gondolata a politikai érdekegyesítés megteremtése, azaz a parasztokat fel kell emelni a nemesekhez. Ennek módja Kossuth szerint a kötelező örökváltság, amelyet úgy akart megvalósítani, hogy az állam fizetne kártérítést a földesúrnak. Teljes közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget, népképviseleti országgyűlést akart. Gyakorlati munkássága az ipar fejlesztése. Iparkiállítást szervez, 1844-ben megalapítja a Védegyletet, aminek lényege az volt, hogy aki belépett az egyletbe, az kötelezte magát, hogy 6 évig csak magyar árut fog vásárolni. Kossuth támasza a köznemesség.

Kossuth és Széchényi között vita alakul ki: Széchényi a Kelet népe c. munkájában bírálta Kossuthot a Pesti Hírlapban megjelent cikkeiért. Egyetértenek a reformok szükségességében, csak Kossuth megvalósításra vonatkozó elképzelésit bírálja Széchényi, túl radikálisnak tartja, fél a forradalomtól. Ennek ellenére nagyon tisztelték egymást, Kossuth nevezte Széchényit a legnagyobb magyarnak.