A patríciusok és a plebejusok harca Rómában
Elözmény: Róma hódító
háborúkba kezdett. A háborúkban a plebejusok vettek részt. A Kre. V. sz.
háborúi megterhelték a parasztokat. Sokan az eladósodás következtében
adósrabszolgaságba süllyedtek. Az elszegényedö parasztok földet akartak,
és az adósrabszolgaság ellen harcoltak.
A
gazdagodó iparos és kereskedö plebejusok a politikai hat 636b13g alomban szerettek
volna részesedni: állami hivatalokat próbáltak elnyerni és a szenátusba
bejutni. A plebejusok az elsö eredményeket akkor érték el, amikor Kre.
494-ben kivonultak a Szent hegyre, hogy új városokat alapítsanak. A
patríciusok a nép visszatérése érdekében kénytelenek voltak beleegyezni abba,
hogy a plebejusok néptribunusokat válasszanak. Ezek az elsö plebejus
hivatalnokok személyükben sérthetetlenek voltak, és jogukban állt a patrícius
hivatalnokok rendelkezését érvényteleníteni, ha azok a nép érdekeivel ellenkeztek. Ez volt a vétójog, amely katonai
ügyekre nem terjedt ki. (Eleinte 2, késöbb 10 néptribunust választottak) A
plebejusok harcának újabb állomását jelentette, hogy Kre. 451 - 450-ben
egy tíztagú bizottság írásba foglalta a törvényeket. 12 táblás törvények!
Ezzel a patríciusok
önkényes bíráskodását sikerült korlátozni. Az állandó háborúk további
társadalmi változásokhoz vezettek. A patríciusok kénytelenek voltak a
plebejusokat egyre nagyobb számban bevonni a katonáskodásba. Az új katonai
rendszer alapja a vagyon lett.(Tuliuszi alkotmány Kre. 443), mert a
katonák saját költségükön fegyverezték fel magukat. Ezért vagyon szerint
osztották be az állampolgárokat az egyes osztályokba (klasszisokba). Egy
idö múlva a katonai beosztás a politikai jogokat is meghatározta, ezért
kialakult a Centúriák szerinti népgyülés. Ennek hatásköre egyre
bövült, és késöbb ez a consul v dictator által összehívható
népgyülés választotta az állam föhivatalnokait. Mivel a vagyonosok
több centúriát(századot) alkottak, itt is a gazdagoknak volt döntö befolyásuk.
A plebejusok politikai elöretörését a patríciusok azzal igyekeztek
ellensúlyozni, hogy egy új, csak patríciusoknak fönntartott ún. censori
hivatalt szerveztek. A Kre. IV. században Róma sorozatos háborúkban
kiterjesztette hatalmát Itália nagy részére. Heves harcok bontakoztak ki a
Samisokkal Campania birtokáért. Közben a latinok is fellázadtak ellene. A
külpolitikai helyzet a Kre. III. század közepére megváltozott. Róma Itália
uraként fontos hatalmi tényezö lett a Földközi-tenger medencéjében egyenrangú hatalom Makedóniával,
Szíriával, Egyiptommal és Karthágóval. A háborúknak a földszerzés miatt nagy
volt a belpolitikai hatásuk.
A rómaiak a meghódított területek egy részét
"állami földnek" nyilvánították. A háborúk során a meghódított
területek 1/3-ad részét kisajátították. Csak a többi maradt az öslakosság
kezében. Az állami földek legnagyobb részét a patríciusok bérelték, és
meggazdagodásuk fö forrása lett. De a parasztok is földhöz jutottak, mert
a római uralom biztosítására katonai telepeket(kolóniákat) hoztak létre. A
hódító háborúkkal a római társadalom viszonyai is átalakultak. Kre. 366-ban beleegyeztek abba, hogy az egyik consul plebejus legyen. Ez a plebejusok
érvényesülését szolgálta. Kre. 367-ben megoldódott a földkérdés a Licinius féle
földtörvény értelmében az állami földekböl legfeljebb 500 jugerum nagyságú
birtokot bérelhetett egy-egy személy. A vagyonosok ezt a törvényt késöbb
semmibe vették. Kre. 326-ban eltörölték az adósrabszolgaságot. Kre. 300-ban a
papi tisztségek is megnyíltak a plebejusok elött. Végül Kre. 287-ben
eltörölték a népgyülési határozatok szenátusi jóváhagyásának
kötelezettségét is. Jogilag megszünt a különbség a 2 osztály között, de a
Római polgárjog (szavazati, tisztségviselési, fellebbezési, törvényes
házasságkötési és tulajdonjog) csak a jómódú plebejusoknak jelentett
elönyt. A plebejusok összeolvadtak a patríciusokkal és egy új osztályt hoztak
létre a nobilitaszt, amely vagyon alapján gyakorolta a hatalmat. Ez tartotta
kezében a vezetö tisztségeket és a földbirtokok túlnyomó részét. A szegény
plebejusok számára az egyenjogúság nem sokat ért. A plebejus szó elvesztette
jogi megkülönböztetö jelentését, de a politikai küzdelem új keretekben
folyt tovább. Ezután a vagyont és a politikai hatalmat kezében tartó nobilitasz
ellen a szegény plebejusok küzdöttek.
