A nemzetallamok és a birodalmi politika viragkora

A nemzetállamok és a birodalmi politika virágkora

1. Oroszország és Franciaország

- Franciaországban Napóleon unokaöccse előbb köztársasági elnök lett, majd egy államcsíny után császár III. Napóleon (1852-1870) néven. Gyakran élt a népszavazás eszközével. Az 1860-as években sikertelenül próbálta meg gyarmatosítani Mexikót.

- Oroszország szerette volna megszerezni Konstantinápolyt és a tengerszorosokat. Anglia visz 151e48b ont féltette a kontinentális egyensúlyt és III. Napóleonnal szövetségben vereséget mért Oroszországra a krími háborúban (1853-1855). II. Sándor 1861-ben jobbágyfelszabadítást hajtott végre, majd leverte a lengyelek újabb lázadását.

2. Az olasz nemzeti állam megalapítása

- Mazzini és Garibaldi köztársaságot akart, Piemont miniszterelnöke, Cavour viszont a dinasztikus megoldás híve volt. III. Napóleonnal szövetségben legyőzték Ausztriát a solferinói csatában, de a franciák fegyverszünetet kötöttek, és Piemont csak Lombardiát kapta meg. Garibaldi felkelést robbantott ki 1860-ban, s 1861-ben kikiáltották az olasz királyságot. Velence 1866-ban került vissza, mert az osztrákokat legyőzték a poroszok, Róma pedig 1870-ben, ugyanis a franciák is kikaptak a poroszoktól.

3. A német egység kialakulása

- Két lehetőség kínálkozott: Poroszország vezetésével német nemzetállam, tehát "kisnémet egység", vagy Ausztria vezetésével egy többnemzetiségű állam, tehát a "nagynémet egység".

- Poroszország alkotmányos monarchia maradt, kancellárja (miniszterelnöke) Bismarck volt, aki haderőreformot hajtott végre. 1866-ban a königgraetzi csatában a poroszok legyőzték az osztrákokat, s létrehozták az Északnémet Szövetséget. 1870-ben legyőzték a franciákat is, így 1871-ben kikiálthatták a Német Császárságot.

4. "A világ műhelye"

- Anglia vezető szerepet töltött be az ipari forradalomnak köszönhetően a világgazdaságban, mivel azonban a legnagyobb hadiflottával is rendelkezett erőteljes gyarmatosításba kezdett, India lett legértékesebb birtoka, Kínát pedig félgyarmati sorba taszította. Angliában eközben érvényesültek a polgári szabadságjogok, s a liberális és a konzervatív párt felváltva kormányzott.

5. Az USA polgárháborúja

- Északi tagállamaiban farmergazdálkodás volt jellemző, a déliekben pedig rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodás. Lincoln a rabszolgatartás eltörlését szerette volna elérni, s 1861-ben kitört a polgárháború, amit 1865-ben az északiak nyertek meg. Lincoln a győzelem után meggyilkolták. Hatalmas, egységes nemzeti piac született.

6. Munkásmozgalmak

- Marx létrehozta az I. Internacionálét (1864), azaz Nemzetközi Munkásszövetséget, majd megjelentette Tőke című munkáját.

- A német munkásmozgalom vezetője Lassalle volt, fő célja a választójog kivívása.

- A poroszoktól elszenvedett vereség után Párizsban a kommün (községtanács) átvette a hatalmat 1871-ben, de rövidesen leszámoltak mozgalmukkal.

- A "középosztályi" társadalmakban erős volt a középréteg, itt a munkáspártok is demokratikus eszközökkel küzdöttek. A "torlódott" társadalmakban viszont továbbra is többségben maradt a parasztság, a vezető csoportok önkényuralmi módszereket használtak, így a munkásság forradalmi baloldali mozgalmakhoz csatlakozott.

- A II. Internacionálé 1889-ben alakult, fő célja a titkos választójog elérése volt.

- A keresztényszocializmus felkarolta a munkásságot, XIII. Leó kiállt a szociális intézkedések mellett. (Rerum Novarum enciklika)

7. A gazdaság új jelenségei

- A 19. század második felében óriásvállalatok jöttek létre, és monopolizálták a piacot. A vállalatok együttműködési formái: kartell, szindikátus, konszern. Az USA-ban már ekkor hoztak trösztellenes törvényeket.

8. Hatalmi átrendeződés Európában

- Németországban a porosz "junker" arisztokrácia kezében volt a hatalom, gazdasági téren az élre tört, Franciaországban pedig megszilárdult a köztársaság, revansot akartak venni Németországon.

- 1873-ban Bismarcknak sikerült elszigetelnie Franciaországot a három császár szövetségével, majd Németország és Ausztria-Magyarország még szorosabb szövetséget kötött, ami Olaszország csatlakozásával bővült hármas szövetséggé 1882-ben.

- II. Vilmos, az új német császár (1888-1918) azonban menesztette Bismarckot, s nem foglalkozott különösebben a diplomáciával.