A nagy olvadas

A nagy olvadás

Az ember történelme folyamán 3 vagy 4 alkalommal ugrásszerüen lépett elörébb:

1.     I.e. 3000 táján teljesen váratlanul megjelent a civilizác 848j95i ió Egyiptomban, Mezopotámiában és az Indus völgyében

2.     I.e. VI. században Ióniában és Görögországban a filozófia, a természettudomány, a müvészet, a költészet fellendülése és India lelki megvilágosodása

3.     I.sz. 1100 táján megújul Nyugat-Európa, ez kihat az egész világra

Az élet minden területén rendkívüli energiák lendültek mozgásba, eröteljesebb lett a létezés

Ennek a hösies energiának anyagi megnyilvánulásai ma is láthatóak, pl. a durhami székesegyház, a Canterbury székesegyház, Tournus temploma

A nyugati civilizáció alapjában az egyház alkotása

Az egyház hatalmának negatív okai:

Nem szenvedte meg a feudalizmus hátrányait

Nem bajlódott a megosztandó örökségek kérdésével

megörizhette, gyarapíthatta birtokait

Az egyház hatalmának pozitív okai:

A tehetségesek a papi pályát választották

Az egyház demokratikus intézmény volt, ahol a képességek szabad utat kaptak

Az egyház nemzetközi volta

Ha a XII. századi emberek intellektuális és érzelmi élete fölébe tudott emelkedni az elemi szükségleteknek, inspirációjukat és az irányítást az egyháztól kapták

Az emberi szellem kitárulkozására elöször a clunyi apátság adott módot:

A X. században alapították, Semuri Hugo alatt

Európa legnagyobb egyházi intézménye lett

Az épületcsoport a XIX. században pusztult el, csak a déli kereszthajó egy része és néhány szobortöredék maradt fenn

415 láb hosszú, 118 láb széles

ünnepnapokon szönyegekkel borították a falait

a padló mozaikképekkel volt burkolva

az egyházi pompa elsö túláradása, azt Európa-szerte mutatják az innen irányított kolostorok

Franciaországban 1200 kolostor müködött

A délfrancia Moissac azért volt fontosabb, mert arra vezetett a compostellai zarándokútvonal.

Faragványaiban sok a clunyi stílusra jellemzö mozzanat: élesen metszett formák, örvénylö drapériák, csavart vonalak

Fö szobrásza afféle román kori El Greco volt

A kapu szemöldökgerendáját tartó pillér mesebeli szörnyekkel van telizsúfolva

Souillaci templom:

Tartópillérén gonosz csörü, gigantikus madarak és az egymásra zsúfolódó halandók plasztikus elevenséggel és tökéllyel ragadják meg a nézö képzeletét

Tömény erdei rettenet, afféle totemoszlopa a vándorlásai végére jutott nyugati embernek

Nem tudni, mi köze ennek a keresztény értékekhez

A kor leghatalmasabb egyházi tekintélye, Clairvaux-i Szt. Bernát a clunyi stílus esküdt ellensége

Bernát tisztában volt a müvészet erejével: az ö befolyása alatt emelt épületek (ún. ciszteri stílus) közelebb állnak a mai építészeti fogalmainkhoz, mint a kor többi alkotása

A XII. századi dinamizmus fizikai vonatkozását a zarándoklatok és a keresztes háborúk jelentették

A zarándoklatokat a túlvilági jutalom fejében vállalták az emberek

A zarándoklat veleje az ereklyék megtekintése volt

A legföbb zarándokhely Jeruzsálem

Élénk szellem aktivitás jellemezte ezt a kort:

Pierre Abélard:

Legyürhetetlen vitatkozó, delejes tanító, talányos alak

Lenéz mindenkit

"Értenem kell, hogy hihessek" (az anzelmi "Hinnem kell, hogy érthessek" megfordítása)

"A kétkedés útja vezet a kérdésekhez, a kérdések útja pedig az igazsághoz"

egy Cluny hálózatához tartozó rendházban halt meg

halála után Petrus Venerabilis, Cluny apátja azt írta Heloise-nak, hogy a mennyországban majd egyesülhet vele

Vézelay:

Clunyhoz tartozó apátság

Kapuin, oszlopföin rengeteg a faragvány

Építöjének nevét kevéssé ismerjük

"Gislebertus hoc fecit"-felirat az autuni székesegyház kapuján: Krisztus lába alatt

Gislebertus egyedül készítette a székesegyház valamennyi díszítményét

Extrovertált típus

Fö erössége a drámai sodrás

Gazdag, pompás díszítettség

A lényeg az emberben, az elbeszélésben rejlik

Gislebertus Éva-figurája az elsö nöi akt az antikvitás óta, amely örvendezni látszik az emberi test szépségének

Gislebertus dolgozot Clunyban, Vézelayban

Szt. Denis király apátsága Suger apátnak köszönheti, hogy szerepet kapott az európai civilizáció történetében

Suger:

Származását homály fedi

7 évig Franciaország régense

"Az erkölcsi és a természeti törvények szerint az angolok vannak alárendelve a franciáknak"

a középkor egyik legérdekesebb dokumentuma az a beszámoló, amelyet ö írt Szt. Denis maga vezette építkezéséröl: az aranyoltárról, a feszületekröl, az értékes kristályokról (a francia forradalom elpusztította ezeket a kincseket)

filozófiája egy jellegzetes középkori fogalomzavaron alapult: Szent Dénest az apátság védöszentjét összetévesztették egy athéni Dionüsziosszal, akit Szent Pál térített meg

"Tompa elménk csak az anyagiakon át emelkedhet föl az igazsághoz"

bevezette a gótikus építészeti stílust: csúcsív, magas ablakok könnyedsége, rózsaablak

Chartres:

1164-ben készült el

a harmonikus arányok remekmüve

a platón nyomdokaiban járó filozófiai iskola központja volt

fökapuján a világ legnépszerübb szoboregyüttese látható

arányai bonyolult matematikát tükröznek, egyetlen arány nincs kiszámítva: a nyugati omlokzat viszonya a tornyokhoz: alapja ingatag volt, ezért le kellett bontani

itt örizték a Szent Szüz leghíresebb ereklyéjét: azt a köpenyt, amelyet az angyali Üdvözlet idején hordott (ennek nagy szerepe van a Mária-kultusz népszerüsítésében)

1194-ben tüzvész pusztította el, majd újat építenek, abban a stílusban, amelyre Suger apát nyomta rá tekintélye bélyegét a Szt. Denisben:

Ez a stílus a gótika:

Harmonikus enteriör

Súlytalanná teszi a köveket (mint a lélek súlytalan kifejezésének eszközét)

Színes üvegablakok levegö vibrálásának érzete

A Chartres az európai civilizáció elsö nagy ébredésének kvintesszenciája, egyszersmind az a híd, amely a román müvészetböl a gótikusba, Abélard világából Aquinói Szt. Tamás világába, a nyughatatlan érdeklödés világából a rend és a rendszer világába vezet át