A magyar országgyülés 1608 elött

Ogy: azon conventus, melyen a feudális államhatalom gyakorlásában érdekelt valamennyi réteg (rendek) résztvesznek, s ott törvényeket, vagy legalábbis országos érvényü határozatokat hoznak 222d38c , szervezetét tekintve pedig bizonyos állandóság tapasztalható. Mo-n a 15. Század elsö felében alakul ki.

A magyar ogy elözményei:

Nemzetgyülés, törzsek közös gyülekezetei

István idején ogy nem volt, a Királyi Tanács lehetett az ogy elöintézménye

Egyházi zsinatok (Kálmán és László király idején)

Székesfehérvári törvénylátó napok

Ez bíráskodási fórum volt, bárki megjelenhetett ott

13. századtól változik meg a jellege, már nemcsak bíráskodás, hanem törvényhozás is

a bíráskodás és törvényhozás a királyt illette meg, távollétében a nádor helyettesíti

a nádor jogát elöször az 1222. Évi Aranybulla korlátozza

Megjelenés

országos gyülések: az elsöt 1267-ben tartották. Inkább tömeggyülés jellegü volt. A kezdeti idöszakban minden nemesnek meg kellett jelennie (személyes jelenlét). Általában a szabad ég alatt tartották, a 14. Századtól Rákos mezeje lett kijelölve. 14. Században Károly Róbert azt mondta, hogy ezek az ún lármás gyülések nem alkalmasak a törvényhozásra, ezért nem hívta össze. 1338-ban az egyházi méltóságok XII. Benedek pápához fordultak, hogy az uralkodót vegyék rá a törvényhozó gyülések tartására.

Nagy Lajos: 1345-ben és 1347-ben tartott gyüléseket, de nem törvényhozással foglalkoztak, csak tanácskoztak. 1351. Évi ogy: ösiség! Kiegészítették és megerösítették az Aranybullát.

1385. budai ogy: megyei követküldés intézménye: minden vármegyéböl 4-4 jómódúnak kellett a gyülésen résztvennie. A 14. Század vége felé a köznemesek részéröl érezhetö volt a megjelenés és ottlét költségessége.

15. században Zsigmond király: azok a vármegyei követek vegyenek részt, akiket a vármegyei közgyülés választ meg

1433-ban bevezették a kiválasztott nemesek intézményét (electi nobiles): ök nem követek. Az ogy-n nem képviselik, csak helyettesítik a nemeseket. Az ogy-n megjelenhettek, tanácskozhattak, de nem szavazhattak. Szavazni csak a követeknek volt joguk. Az intézmény 50 évig jól müködött.

1495. évi tc. arról, hogy minden nemesnek személyesen és fejenként kell megjelennie. Ez nemcsak jog, de kötelezettség is!

1498. évi tc: szerint ha nem jelent meg, akkor pénzbírságra ítélték

fönemesek 800 Ft

köznemesek 400 Ft

meghatározta, ki mentesülhet a megjelenési kötelezettség alól

király

vakok

betegek

bénák

szegények

akik külföldön tanultak

a jobbágytalan nemesek közül csak minden 10.-nek kellett megjelennie

A tv betartását a fö- és az alispánra bízta, ök azonban megvesztegethetök voltak. Emiatt hivatalvesztés is lehetséges!

A 15. Századra a fönemesek különféle praktitkákat találtak ki arra, hogy a köznemesek minél késöbb menjenek a tanácskozásra, és minél hamarabb elmenjenek. A fönemesek késtek és húzták az idöt, amíg a köznemesek ki nem fogytak az élelmükböl.

1492. évi tc: az ogy-n a kitüzött idöpontban meg nem jelent nemesekre max. 4 napot kellett várni, utána a tanácskozást meg kellett kezdeni.

1498. évi tv.: az ogy minimális idötartama 15 nap lehet. Azt is büntette, aki a 15. Nap elött elhagyta az ogy-t.

Jelenlét:

1267. IV. Béla: csak a vármegyék követeit hívja (electus nobilis)

1290. évi tc a nemesség fejenkénti megjelenéséröl

1526 után hol teljes jogú képviselök, hol fejenkénti személyes megjelenés

1608-tól kizárólagos lesz a követek általi képviselelt

Összehívása:

Árpád-házi királyok idején hírnökök útján

14. századtól meghívólevelekkel: a kancellária írja, a király küldi szét személyre szóló meghívók, 4-6 héttel elötte meg kellett kapják. A meghívólevél tartalmazta az ogy helyét és idejét.

1.     Helye: 14. Század: Székesfehérvár, 15. Század: Rákos mezeje, 1526 után Pozsony, 1848-ig nincs kialakult helyszíne, csak Mo határain belül kellett lennie.

2.     Ideje: Árpád-háziak idején az uralkodó belátására volt bízva

1495. évi tv: minden évben egy-egy ogy-t kellett tartani

16. századtól 1848-ig: ogy 3 évenként

Az ogy összehívásának okát és tárgyát csak a 15. És 16. Századtól tartalmazta.

Ogy hatásköre: törvényhozás, adómegajánlás, adómegszavazás.

1504. évi tc: ha a vármegyei nemesség az ogy megkerülésével ajánlana meg, szolgáltatna be adót az uralkodónak, akkor hitszegés miatt valamennyi fö- és jószágvesztésre ítélt

Szavazás: 1608-ig: a szavazatokat nem számolják, hanem mérlegelik. Tömege jelleg miatt közfelkiáltásból, egyéb zajokból kellett kiszürni. A feladat a föajtónálló mesterre hárult.

Ogy képviselö jogállása: mentelmi jog illette meg már 1318-tól, de Werböczy Tripartituma is szabályozta