A magyar ogy 1608-1848

Az 1608. Évi koronázás utáni 1. Tc. (II. Mátyás a király, elötte Rudolf volt)

Megyei követküldés intézménye állandósul

Az ogy 2 kamarában müködik tovább: alsö és felsö táblában, de nem így nevezik,, hanem karok és rendek

Felsö tábla tajgai: egyházi és világi föméltóságok, elnök 929b18j e: nádor

Alsó tábla tagjai: kisebb papi méltóságok, köznemesek, városi és megyei követek, elnöke: személynök

Az ogy összehívásának joga a királyt illeti. Ekkor a király II. Mátyás, az erdélyi fejedelem Báthory Gábor. Összehívási joga van egyes esetekben a nádornak is:

1.     Királyválasztó ogy

2.     Haz az uralkodó akadályoztatva van

Országbíró hívja össze nádorválasztó ogy esetén, ha azt a király nem hívta össze

Az Árpád-házi királyok idején hírnökök hívták össze, szóban. A 16. Századtól meghívólevelekkel, a kancellária írja, a király küldi szét, személyre szóló meghívók voltak. Legalább 4-6 héttel elöbb me kellett, kapják.

A meghívólevél tartalma:

Ogy helye és ideje: 15. Század: Székesfehérvár, 16. Század: Rákos mezeje, 1526 után Pozsony, 1848-ig nincs kialakult helyszíne, egyetlen szabály az, hogy Mo határain belül kell lennie. Ideje: 16. Századtól 1848-ig: 3 évenként kell ogy-t tartani.

Ogy összehívásának oka és tárgya: királyválasztás, koronázás, nádorválasztás. Kezdetben nem tüntették fel, csak a 16. Századtól. (kivétel: 1526 Pozsonyi királyválasztó ogy: mivel II. Lajost még nem temették el, és addig tilos volt királyt választani).

Föbb tanácskozási tárgyak: akkor voltak felírva, ha a vármegyei követeknek utasításokat kellett kapniuk, amihez a követek abszolút tartották magukat. Ha a képviselö ellene szavazott, otthon megfosztották képviselöi madátumától.

1649: ogy ideje max 2 hónap lehet

Az ogy hatásköre, föbb tanácskozási tárgyak:

hatásköre föként a törvényhozás, adómegajánlás és adómegszavazás (1504. Évi tc: ha a vármegyei nemesség az ogy megkerülésével szolgáltat be adót, fö- és jószágvesztés!)

egyéb feladatok: nem szabályozta törvény, az ogy gyakorlatból adódott

külföldi követek fogadása, követek küldése

döntés azon vitás kérdésekben, amelyek a király és a rendek között merült fel

királyválasztás, ezzel együtt a koronázás helyszíne

királyi hitlevél tartalmának megállapítása

nádorválasztás

bíráskodás, mint az ogy speciális jogköre, csak hütlenségi és felségsértési perekben

Elökészítö gyülések:

Megszervezik, hogy az alsó - és felsötábla tagjai mikor és hol fogják egymást kölcsönösen üdvözölni

Az ogy megnyitásának programját kidolgozzák

Az ogy akkor lett megnyitva, amikor a király elöterjesztését átadták az ogy elnökének. Szerepeltek:

A király elöterjesztései

Az ország kívánalmai és sérelmei: elöször az alsótáblán belül müködö bíróság készítette elö és átküldték az alsótáblának, akik elfogadás után átküldték a felsötáblának, és a két tábla egyeztetésével terjesztették elö. Késöbb az ún. kerületi ülések készítették elö (4 kerület) A 18. Századtól a kerületi ülések némely tv-t is megtárgyalhattak, de tv-t nem hoztak! Az mindig gond volt, hogy elöbb a király elöterjesztéseit, vagy az ország kívánalmait és sérelmeit terjesszék-e elö. Az erdélyi ogy-n mindig a kívánalmak és sérelmek voltak az elsök!

Házszabály: 1848-ig nem volt, ilyen jellegü szabályok a következök:

1637. Nádor Esterházy Miklós házszabálytervezete: szól az összeférhetetlenségröl és a díjazásról is

1723. évi VII. tc: az ogy követeknek tartózkodniuk kell attól, hogy a tanácskozást a végtelenségig húzzák. Az ogy követeknek mindig csendesen, mértékletesen ill. komolyan kell ellátniuk munkájukat.

Szavazás:

1608-ig a szavazatokat mérlegelik (föajtónálló mester)

1608-tól a szavazatokat számlálják! Minden tag 1-1 szavzati joggal bír.

18. században változik:

1.     felsötábla tagjai 1-1 szavazat

2.     alsótáblában az egyházi rend tagjai 1 szavazat

3.     megyei követek 1-1 szavazat

4.     városi követek mint testület összesen 1 szavazat

Ogy követek jogállása

Mentelmi jog

1318: Károly Róbert egyik dekrétumában: az ogy képviselö az uralkodó védelme alatt áll

1514. Werböczy: menlevél, a követ személyének védelme

18. századtól: a követ vagyonára, majd családjára is kiterjed

1848-ban alakul ki a mai formája

Összeférhetetlenség: 1637. Esterházy, 1649. Évi tv.: ügyvéd és ispán nem lehet ogy képviselö

Szabad véleménynyilvánítás

Szólásszabadság gyakorlása

Interpellációs jog - kérdésfeltevés joga