A magyar nomád állam

1.     A nemzetségi szervezet kora

A társadalmi szervezödés kezdetei

I.e. 1000 önálló magyarság

A magyar nép östörténetének 3 szakasza:

1.     nemzetségi (i.e. 3 évezred - i.e. 1. Évezred közepe)

2.     törzsi (ie.e 5-6. Századig)

3.     törzsszövetségi periódus 434i88e (honfoglalás utánig)

A társadalom alapegységei (vérségi szervezödés egységei):

Kiscsalád:

Nö-gyermek csoport (a férfi csak külsö személy, fegyveres férfiak csoportja)

Teremtés-ápolás nevelés

Egy generáció

Nagycsalád:

Egy helyen, egy fö vezetése alatt álló rokonok

Több generáció együttélése

Vagyoni, vér- és munkaközösség

Gazdasági funkciók

Szakrális funkciók

Élén: családfö (aki a család papja, a termelés irányítója, a közös akciók vezetöje, az igazság szolgáltatója)

Öröklés: általában a legidösebb férfitag

Családanya: a nök között ugyanaz, mint a családfö a nemzetségben

Nem, kor közösséghez kötödés foka szerinti rangsor

Házközösség

Földközösség

Kifelé zárt egység

Ágak (nemzetségek)

Rokonok csoportjai, nem tartották fenn a közös lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és vezetést

Közös ös tisztelete (vérségi összetartozás)

Exogámia

Vérszerzödés: fiktív vérrokonná válás

Élén: nemzetségfö (bö), körülötte kíséret; rendelkezik a közrendü tagokkal (ínek) + szolgák, elkülönült szállás

Létszám: 1000-2000 fö

Nagycsaládok általában 10-es csoportokba szervezödtek

2. A fegyveres demokrácia kora:

A törzsi demokrácia:

Kialakulása:

Katonai jelleg erösödik

Minden férfi termelö, de egyben harcos is

Felismerés, hogy a javak fegyverrel is megszerezhetök

Politikai szervek kialakulása, hadi demokrácia

A törzs:

Laza politikai szövetség (nem vérségi alapon)

Közös vállalkozások sikerének érdekében meghatározott döntési jogosultságai vannak

Demokrácia a katonai döntésekben

Törzsfö örökletes tisztség

Törzskar: nemzetségek elökelöi és kiváló katonák

A társadalom változásai:

Vérségi igazgatás helyébe katonai-politikai adminisztráció

Nemzetségeknél fontosabbá váltak a katonai, szomszédsági szervezetek

Törzsszövetségek: idegen törzsekkel és nemzetségekkel (hadi potenciál)

Új elosztási rend a hadjáratban való részvétel szerint

A magyar törzsszövetség a 830-as években született meg (Levedi szervezi)

A fejedelemség

A nomád állam:

A legyözöttek betagolása a nagyobb vesztesek alávetése

A laza törzsszövetségi kapcsolatok a 830-as években átalakulnak nomád állammá

A fejedelemség:

A magyarság a 800-as években tér át a sok fö alatti létböl az egy fö alatti létbe

A két király: kende (szakrális uralkodó, nagyfejedelem, "nap fia") és gyula (tényleges hatalom, hadak vezetése, nagyfejedelem helyettese, "fáklya").

A két fejedelem után

Horka - bírói funkció

Tarján - föparancsnok

Jenö - bizalmas tanácsadó

A honfoglalás korára a tisztségek már öröklödtek!

A kíséret: a magyar fejedelem körül több törzs tagjaiból álló elit alakulat

A had: a törzsfö neve hadnagy vagy vajda

A tisztségek: A törzsi bíró: kádár, a hadnagyok tanácsa áll a törzsszövetség élén

A hadszervezet: tizedek, századok, ezredek, tömények

A kalandozások:

Megtelepedés utáni hadi vállalkozások

Kíséret eltartásának egyik formája

Katonai akciók zöme törzsi vállalkozás

A zsákmány differenciálja a társadalmat, és ez elöidézi a közmagyarok általános elszegényedését, a vérségi társadalmak bomlását

A honfoglalás: szállásváltás, sokáig jelentösebb életmódváltás nélkül. 3 lépésben:

1.     894: gyökérverö akció, Szvatopluk morva fejedelem megsegítésére a frank-bolgár szövetség ellen, egy rész megtelepül a Felsö-Tisza vidékén

2.     895: Árpád leereszkedik a Kárpátokból, de csak ideiglenes szállás Erdélyben (7 törzs 7 várat épít)

3.     A Kárpát-medence teljes megszállása

Kettös honfoglalás elmélete: (László Gyula): 600-as években is történt honfoglalás, kései avarok = fehér magyarok

A megtelepedés: szállásfoglalás törzsek szerint

Centrumban: Árpád népe, K-n gyula, Ny-n horka, centrumok szigeteken vagy várakban

Gyepü: a törzsek szállásait keretezö természetes akadály, mocsaras, erdös vidék

Gyepüelve: a gyepük elött húzódó övezet, lakatlan, vagy ritkán lakott terület

Uruszág:

Törzsi állam, törzsföi centrum (hadviselés, diplomácia, bíráskodás, igazgatás szervei)

Származás: törzsfök elnevezéséböl (úr)

Ínek: közrendüek, bizonyos fokú alávetettség

Törzsfö hatalma területi értelmet nyer: fejedelemként irányítják saját uruszágjukat

Azonos eröt képviselö központok (horka törzs Augsburgnál sokat veszít, Árpád intervenciója, egyesített Dunántúl, alap az államszervezéshez