A magyar nép eredete, népvándorlás, honfoglalás, államalapítás.

A magyar őstörténet kezdetei

Népünk vándorlása a pusztán

A honfoglalás

A letelepedéstől az államalapításig

A magyar őstörténet kezdetei

Források

Közös nyelv kívánkozik, közös hagyományok, hitvilág, azonosságtudat. Források hiánya. Urál-hegység, nyugat-Szibériában éltek. Alapok: biz 444e42e ánciaktól és araboktól.

Nyelvészet, régészet

Nyelvünk leginkább megőrzi az ősi jegyeket. A nyelv története koránt sem esik minden esetbe egybe egy nép történetével. Nincsenek azonosítható írásos emlékek, a régészeti anyag arra nem alkalmas, hogy megállapítsa, milyen nyelven beszéltek egykori használóik. Nehéz megfeleltetni a nyelvészet és a régészet eredményeit. Döntően finnugor vagy török származás. Több gyökerű nyelvünk finnugor származása uralkodó nézet a tudományban.

Az uráli kor (Ke. 4. évezred)

A finnugor nyelvcsalád a szamojéd nyelvekkel együtt alakult ki, s ezzel közösen alkották az uráli nyelvcsaládot. Pattintott kőeszközökkel, halász-vadász életmódot folytattak.

A finnugor kor (Ke. 3. Évezred)

Csiszolt kőeszközök, átkeltek az Urálon, benyomultak a Volga és a Káma vidékére.

A magyarság kialakulása

Iráni népek (Ke. 2. évezred) folyamán először a réz, utána a bronz terjedt el. A földművelés és állattenyésztés kialakulása, életmódjuk megváltoztatásában az éghajlat is szerepet játszott. Ke. 1000-500 közötti időre tehető az ugor közösség szétválása. Ke. 500 körül megkezdte vándorlását a Kárpát-medence irányába.

Népünk vándorlása a pusztán

A sztyepp

A magyarság kikerült a sztyepp övezetébe, füves puszták Kínától a Kárpát-medencéig. Az ókor végi népvándorlás nagy hullámát a hunok volgai megjelenése idézte elő 730 táján. Az avarok 568-ban értek a Duna-Tisza vidékére.

Baskíria

Feltehetően Ke. 500 és Ku. 500 között nomád népmozgások egyike sodorta át eleinket új szállásterületükre. A finnugor nyelvű magyarság anyagi kultúrájában, külső megjelenésében, törzsi szervezetében ezen népekhez vált hasonlóvá. A magyar törzsek baskíriai jelenlétét a permi nyelvi hatás is igazolja.

Levédia

A Volga és a Don között terülhetett el. Kettős fejedelemség: kündü (nap), gyula (hold) uralkodó.

Etelköz

A kabarokból nyolcadik törzset szerveztek. A magyarság Etelközből kiindulva zsákmányszerző hadjáratokat vezetett. A magyar törzsek szorosabbá tették szövetségüket (vérszövetség).

A honfoglalás

A Kárpát-medence a honfoglalás előtt: germánok (453-568)

453-ban Attila halálával a hun birodalom szétesett. A Kárpát-medence a germánok hazájává vált.

Avarok

Nomád, lovas nép, harcosok. Nagy Károly 800 körül több hadjáratban szétverte a törzsszövetséget.

Kettős honfoglalás

A kettős honfoglalás elmélete szerint az avarok Kárpát-medencébe érkező második hullámát nem török, hanem magyar népesség alkotta. Griffes-indás kultúra, a "késő avarok" és Árpád magyarjainak leletei területileg kiegészítik egymást.

Frankok, szlávok (800-895)

A szlávok elismerték a frank fennhatóságot

A honfoglalás első szakasza

Őseink a Kárpátok északkeleti hágóin (Vereckei-, Tatár szoros) és az erdélyi hágókon (Békás-szoros) át vonultak be. Nem találkozhattak számottevő ellenállással.

A honfoglalás második szakasza

A X. század elejére az egész Kárpát-medence a magyarok kezébe került, s lakosságának nagyobb részét ezután a közel félmilliós magyarság tette ki. 907-ben a bajorok Pozsony közelében teljes vereséget szenvedtek.

A letelepedéstől az államalapításig

Kalandozások

A leggyakrabban megjárt vidékek Észak-Itália, Bajorország, Szászország voltak. Belső harcaikkal voltak elfoglalva, magyarok nomád harca. Merseburg, 955-ben I. Ottó mért döntő csapást eleinkre Augsburgnál, ami a kalandozások végét jelentette.

A magyar társadalom a X. században

Valószínű, hogy nem a fejedelem irányította ezeket a vállalkozásokat. A törzsfők, nemzetségfők, fegyveres kíséret, jobbágyok, szolgálatra kényszerített szabadok.

Pusztulás vagy életben maradás?

A törzsi nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretül eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezniük.

Géza (972-997)

A nemzetség legidősebb férfitagja örökölte a hatalmat. Nevéhez fűződik a törzsfők, nemzetségfők hatalmának megtörése. 973-ban elküldte követeit a Német-római Birodalom császárához, I. Ottóhoz Quedlingburgba. Hittérítőket kért az uralkodótól. Fia Vajk.

Szent István (997-1038)

1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban. Az erdélyi Gyulát fosztotta meg országától. Ajtonynak legyőzése. Önálló magyar egyházrendszer létrehozása. Bencések érkeztek. A királyi vármegyék katonai igazgatási, gazdasági és bírói feladatokat láttak el.