A magyar allamalapítas

A magyar államalapítás

Géza fejedelem

- 972-997-ig uralkodott

- elökészítette az államalapítást

Föbb tettei:

- Megszerezte a nagyfejedelmi címet

~ házassággal elvette az erdélyi Gyula lányát, Saroltát

~ leverte a borka seregeit

~ megszállta katonailag a nem engedelmeskedö törzsfök és nemzettségek

szálláshelyeit

Jó kapcsolatot épített ki a német császárral 973-ban I. Ottó birodalmi gyülést tartott Quedlinburgban ( meghívta Gézát aki a követeit küldte el )

Gyermekei számára - házasságokkal -  biztosította a környezö országok diplomáciai támogatását.

Következmény: Elökészítette István egyeduralmát és a feudális állam alapítását.

Az öröklési rendet megváltoztatta, a senioratus helyett bevezette a pimogemitura (elsö szülött) elvét.

I.(Szent) István

Legfontosabb intézkedései és tettei:

leverte az ellene lázadó törzsföket, Koppányt ezzel kezébe került a   fejedelmi hatalom. Majd 1003-ban leverte az erdélyi Gyulát. Ezután leverte a Temesköz urát, Ajtonyt is, így a Kárpát-medence urává vált.

kiépítette a királyi birtok rendszerét

~ fejedelmi törzsek földjei

~ a lázadóktól elkobzott földek ==> Ezeken udvarházakat

~ a gyepüket, a királyi birtokterületek épített.

kiépítette a vármegyerendszert

~ ezek közigazgatási célu, az országra kiterjedö hálózat volt, melynek

központjában 1-1 királyi vár állt

~ a terület igazgatását az ispán végezte

Adót szedett, igazságot szolgáltatott, irányította

a katonaságot, és a királyi vár életét.

A királyi udvarban az ispánok feje a nádorispán volt,

ö a királyt is helyettesítette.

- kiépítette az egyházszervezetet

~ már Géza szerzetesrendeket telepített, pl.: Pannonhalma

~ II. Szilveszter pápa által küldött koronával lett a magyar király

~ Birtokot biztosított az Egyháznak

Két törvénykönyve volt, "intelmek" címen uralkodott és adott tanácsokat fiának Imre hercegnek.

- védi a feudális magántulajdont

- védi a katolikus Egyházat és annak szervezetét

- meghatározza az uralkodás módját (királyi tanács) és az irányítás folyamatát

A társadalom a 11. századra átrétegezödött:

- vezetöréteg: ide tartoznak az egyházfök, a törzsi vezetök, és a bevándorló

lovagok leszármazottai. Ez volt a világi nagybirtokos réteg. Törvényeiben

István elismerte a szerzett birtokaik tulajdonjogát is.

- középréteg: a vitézek, akiknek saját földjük volt. A földjeiket vesztett

szabadok peremterületekre vándoroltak, vagy egy nagybirtok oltalmát

választotta.

- szolgaréteg: a XI. században az emberek között a legföbb választóvonal még

Mindig a szabadok és a szolgák között volt. A szolgák dolgoztak a

birtokosok birtokain.