A kiralyi tanacs a 11-16

A királyi tanács a 11-16. Században

Mohács elött

Tagjai: királyi családtagok, udvari méltóságok, udvaron kívüli elökelök

Feladat: tanácsadás

Jogköre (Szt István):

Királyok állítása

Országos kérdésekben döntés

Városok alapítása stb.

13. században (1290)

idegenek csak a tanács beleegyezésével tölthetnek be méltóságot (1222)

magánjogi ügyekben dönt

nádor, tárnokmester, alkancellár, országbíró kinevezésébe beleegyezik

A királyi udvarból alakul ki a királyi tanács. Elöször egyetlen feladata van: a király mellett a törvényhozás. Árpád-ház idején a királynak meg kell hallgatnia a tanács véleményét, de nem kell eljárnia aszerint.

László és Kálmán idején a király a tanács kérésére hozza meg a törvényét és más országos ügyekbe is beleszól

1298. évi 23. Tc.: szól a királyi tanács összetételéröl és a tanács létszámát racionalizálja

a tanács 2 püspökböl és 2 nemesböl áll, akiknek 3 hónapig kell szolgálatot teljesítenie, fizetést is kapnak.

Ha az uralkodó a királyi tanács hozzájárulása nélkül rendelkezne, akkor az ilyen törvény érvénytelen

13. században: (Károly Róbert idején) a tanács tagja lett a nádor és az országbíró is

14. században (Zsigmond idején)

kistanács: az ország igazgatási elveit dolgozta ki

nagytanács: az ország általános igazgatása

az ország irányítása a föpapok és a bárók irányítása alatt állt, amit a honor rendszernek köszönhetnek

Honor rendszer: Ha valaki a királytól hivatalt kapott, ahhoz hivatali birtokot is kapott. Ha meghalt, a birtokot vissza kellett adni a királynak.  A honor rendszert Zsigmond megszüntette és kiszélesítette a tanács körét. Köznemesek is bekerültek a tanácsba, ök az ún. különös tanácsosok.

A királyi tanács különös politikai jelentösége a 15. Századtól visszaszorul, hiszen 1439-töl az ogy kap hangsúlyt.

1446-tól Hunyadi kormányzósága idején a királyi jogokat az országtanács a kormányzóval együtt gyakorolja.

1500. évi 10. Tc: a királyi tanács létszáma 24 fö, akikböl 4 föpap és 4 báró, akiket az uralkodó nevez ki, a többi 16 tanácsos köznemes, akiket az ogy választ. A 24-böl csak 12-nek kell állandóan az udvarban tartózkodnia, félévenként váltják egymást. A mandátum 3 évre szól.

1518. évi 39. Tc: a királyi tanácsból gyámtanács lett (a király helyett és nevében járt el). A királyi tanács minden országos ügyben intézkedhet, kiemeli a királyi jövedelmek, az aranybányák felügyeletét stb.

1526 után is müködik a királyi tanács, de Ferdinánd megválasztása után nem királyi, hanem magyar tanács lesz a neve.