A királyi hatalom legitimációja, a  szentkorona-eszme

Mo-n királyság:

1849.04.14-ig

1849.08.01. - 1918.11.16-ig

1919.08.01. - 1946.02.0 929b11j 1-ig (2 vh között király nélküli királyság)

a legitim királyi uralkodás feltétele a koronázás (egyházi szertartás, felkenés + személyes adottságok)

Koronaeszme: a királyi méltósága, a királyi jogok összességének és a koronának az azonosítása

A korona az egyház helyeslésével kísért uralom jelképe

Organikus állameszme: összes ember egy testhez tartozik, a fej a király

13. század: megindul a rex és a corona kettéválása

a korona kezdi az állami föhatalmat szimbolizálni

elfogadott elv lesz: azé a hatalom, akié a korona

Szentkorona-eszme:

Werböczy Tripartitumában fejti ki

A koronaeszmét és az organikus állameszmét egyesítette

A király és a nemesek összessége a föhatalom részesei, kölcsönös függöségben birtokolják a hatalom teljességét

A jogokat koronázás útján a nemesek összessége ruházza át a királyra

A korona közjogi önállósága feltünik

A hatalom megnevezése: trónbetöltés

Jogcím:

Árádoknál: vérségi elv

Szeniorátus

Primogenitúra (12. Századtól)

Utódkijelölés

Párhuzamosan megjelenik az alkalmasság, az idoenitás elve is: a testét is megnézték, de a szellemnek is alkalmasnak kellett lennie

Az Árpád-ház kihalásával választás elve (ogy által)

1547. Habsburg-ház fiági örökösödésének elfogadása

1687. elsöszülöttségi rend

1723. nöágra is kiterjesztett örökösödés (Pragmatica Sanctio)

A koronázás

Egyházi és közjogi jellegü szertartás

Világi rész:

ünnepélyes külsöség

Nép megkérdezése

Világi eskü

Egyházi rész

Püspökszentelés mintájára

Hatalmi jelvények átadása

Egyházi intelem

Egyházi eskü

Felkenés

Hatalmi jelvények átadása (palást, kard, jogar, országalma)

Koronának a király fejére helyezése

Ünnepélyes Te Deum

Koronázási mise

Koronázási jelvények: Korona, jogar, világalma, palást, királyi kard, kereszt

Koronázás alaki követelményei: bármely feltétel hiányában a szertartás érvénytelen (törvénytelen)

1.     mindig az esztergomi érsek végezze

2.     mindig a székesfehérvári bazilikában (Boldogasszony templomban) történjen

3.     mindig Szent István koronájával

Mozzanatok:

1.     Király megérkezik a templomba

2.     Föoltárhoz vezetik, lesegítik a köntösét a kanonokok

3.     Esztergomi érsek jobb kezét az uralkodó fejére teszi (áldást kér)

4.     Felkenés: uralkodó kezeit és hátát megkenik olajjal

5.     Palást feladása (Szt István palástja)

6.     Érsek a többi jelvényt is átadja: kereszt, jogar, országalma, zászló, lándzsa (ehelyett az Árpád-ház kihalása után a kard)

7.     Világi eskü az ország törvényeire

8.     Korona feladása - az érsek teszi fel

9.     A király emelvényre áll - nemesek lovaggá ütése (ez a külsö támadástól való védelmet jelképezi)

10.  Átvezették az uralkodót a Szent Péter és Pál templomba, törvényt látni, azaz bíráskodni (igazságszolgáltatás jelképe)

11.  Az uralkodó kilovagolt a városon kívül lévö Szent Márton templomába, felment a toronyba, és kardjával a 4 égtáj felé vágott, ezzel jelképezte, hogy az országát minden irányból támadó ellenséggel szemben megvédi

12.  Lakoma

Szokás volt, hogy a királynét is megkoronázták ugyancsak Szent István koronájával, de ezt a szertartást egy idö után áttették Veszprémbe!