A kiegyezés és előzményei

A kiegyezés és előzményei

Haynau rémuralma:

1849. aug. Haynau kezébe kerül a hatalom. Haynaut "bresciai hiéna" néven említik.

1850-ben már az európai államok rosszallását váltotta ki, a nemzetközi közvélemény kikezdi őket. 1850-től Alexander Bach kerül hatalomra. Az újjászervezésben két koncepció jelenik meg:

1) Föderalisztikus:

- Windischgrätz

- A Habsburg Birodalmat szövetségi államokból képzelték el, melynek         bizonyos önállóságot biztosított

- rendi jellegű jogokat biztosított volna

2) Centralizált:

- Schwarzenberg

- német nyelvű központosított neoabszolutista állam

- kialakul a "jogeljátszás elmélete"

- mivel a magyarok fellázadtak a törvényes uralkodó ellen, ezért elveszti az önállóságát, és meghódított tartományként kezelik.

- ez volt a Habsburgok hivatkozása

Bach-korszak:

Alexander Bachról nevezték el a korszakot, aki támogatta a szabadságharcot.

Rendőrállamot szervezett, a titkosrendőrséget helyezte előtérbe.

Általános németesítés következett be. Egyesítették a jogrendszert, és egységesítették az adórendszert, bevezették a telekkönyvet. Eltörölték a birodalmon belüli vámokat.

Az iparra hátrányos, mezőgazdaságnak előnyös.

1853-ban került sor az ún. úrbéri pátens kiadására. Ebben megszünteti a jobbágyrendszert, a földesúr állami kárpótlást kap. Német nyelvű oktatást vezettek be.

A Bach-korszak következményei:

Aktív ellenállás: összeesküvés, merénylet, szervezkedés

1853-ban merényletet követnek el a császári pár ellen. Ezeknek a vége a kivégzés, sikertelenek. Polgári elégedetlenség, de úgy hogy a Habsburgok ne tudjanak belekötni.

Deák ez időszak nagy alakja, eladja birtokait és Pestbudára költözik.

Vörösmarty és Széchenyi temetése rendszerellenes tüntetésekbe megy át.

Az emigráció:

Kényszerből külföldre menekülést jelent a szó, hogy emigráció.

Emigrációs politikus Kossuth, aki az '50-es évek elején kampányt rendezett a magyar szabadságharcért, és kidolgozta a dunai konföderáció elméletet.

Egy dunai népeket egyesítő "birodalmat" képzelt el.

A hazai politikai gondolkodás: 3 nagy csoport van:

1) Ókonzervatív:

Aulikus nemesség tartozott ide. Szerintük a '47-es állapotot kellene visszaállítani. A rendi kiváltságokra alapozta.

2) Negyvennyolcasok:

Ragaszkodtak az áprilisi törvényekhez. Támogatói a polgárság és a liberális nemesség. Kivárás volt a taktikájuk, a Habsburgok gyengeségét várják ki. Ennek a csoportnak a vezetője volt Deák.

3) Függetlenek:

1849. ápr. 14-hez ragaszkodnak, a Függetlenségi Nyilatkozathoz. Vezető egyéniség: Kossuth

A nemzetközi helyzet változása:

1859: piemonti-osztrák háború → osztrák vereség. Ez lehetőség volt a magyaroknak egy újabb küzdelemre.

Osztrákok számára területi és presztízs veszteséggel zárul, nagyhatalmi súlyokat veszít. Ausztria elszigetelődik, és Bach-ot menesztik.

Az októberi diploma: 1860. okt. 20.

Konzervatív alkotmány tervezetet tesz közzé, amely 1847-es alapon helyreállítja a két országgyűlés működését és az önkormányzatiságot.

Birodalmi hatáskörben maradna a pénz, vám, kereskedelem, adó.

A külügy és a hadügy pedig uralkodói fennhatóság alá tartozna.

Deák és a közvélemény ragaszkodik '48-hoz, de a további kísérletek megszűnnek.

A februári pátens: 1861. február

Helytartótanácsról illetve kancelláriáról szól. Nincs önálló magyar törvénykezés.

Birodalmi tanácsba küldhette Magyarország a képviselőit. 1861. ápr. összehívja az országgyűlést, mindkét törvényt elutasítja.

Megegyeztek hogy 1848 az alap, csak a módszerben tértek el. Pártok jelennek meg:

Felirati Párt: élén Deák állt. Azt mondja, hogy elfogadják a Pragmatica Sanctiót, tehát így elfogadják Ferenc Józsefet. Feliratban kell a követeléseket közölni. Max: 1848.

Határozati Párt: két fővezéralak van: Teleki László és Tisza Kálmán. Nem fogadták el Ferenc Józsefet uralkodóként, mert nem koronázták meg. Emigráció programjával azonosultak. Min: 1848.

3 szavazattal győzött a felirati párt, feloszlatták az országgyűlést

Schmerling-provizórium

Ideiglenes állapot volt, ami 1861-1865-ig tartott. Nyílt egyeduralmat vezet be az uralkodó, katonai diktatúra. Nemesség visszatér a passzív ellenálláshoz, ami egyre nehezebben tartható. Ebben a helyzetben Deák a kivárásra alapoz.

1864-től Bismarc egyre erőteljesebben hangoztatja a kis-német egységet. Így jelzi a politikai kudarc lehetőségét. Ekkor írta meg Deák 1865-ben a Húsvéti cikket, mely a Pesti Hírlap hasábjain jelent meg:

- elfogadja a Pragmatica Sanctiót. Deák tekintettel van a Birodalom biztonságára, a német egység miatt siet kijelenteni ezt

- Birodalom biztonsága Mo-val

Válaszlevél születik: Kossuth Kasszandra-levele:

o      nem jogvisszaszerzés, hanem jogfeladás amit Deák művel

o      magyarságnak nincs köze a hadsereghez

o      a megszerzett jogokat Deák feladja Kossuth szerint

Menesztik Schmerlinget és összehívják a magyar országgyűlést

4 csoport van:

o      Deák-párt (legerősebb)

o      Tisza Kálmán pártja/balközép                   67 tagú bizottság kijelölése, ők kezdik el a

o      Madarász                  kiegyezés előkészítését

o      Konzervatív

1866. júl. Königrátz → osztrák vereség, ez felgyorsítja a kiegyezés menetét.

A kiegyezés:

1867. febr. Andrássí Gyula kinevezése miniszterelnökké. Júniusban Ferenc József megkoronáztatja magát, júliusban szentesítik a XII. tc-et, amely a kiegyezésről szól.

Kiegyezés tartalma:

Két állam államszövetségből jött létre: Osztrák Császárság és Magyar Királyság. Alapja a Pragmatica Sanctio (1723), az uralkodó személye közös, ugyanis Ausztria és Mo. perszonálunióban áll egymással.

Korlátozott abszolutizmus és alkotmányos monarchia elemei ötvöződnek.

Mindkét ország önálló törvényhozással bír (Birodalmi Gyűlés, Országgyűlés), kormány, amely az országgyűlésnek felelős. A kormánynak a megye van alárendelve.

Ez felel meg az alkotmányos monarchiának. Nagyjából megfelel az áprilisi törvényeknek. Közös ügyek a császár irányítása alatt vannak: külügy, belügy, pénzügy.

Közös testületek ellenőrzésére 60-60 fős delegációt alakítottak.

Közös védelem megoldására létrehozták a KUK (Kaiserlich und königlich)

nyelve: német

főparancsnoka: császár

Létrehoztak egy kis haderőt is: Magyar Honvédség. Politikai kiegyezés mellett gazdasági kiegyezés. Közös gazdasági ügyekre kvótákat szabtak meg. Ennek 36,4%-át álta.

Mo. átvállalta Ausztria államadósságának egy részét.

Vám és kereskedelmi szövetséggel egészítették ki a Kiegyezést, amelyet 10 évente megújítottak. Közös fizetőeszköz: korona, közös jegybank: 1878.

Értékelése a kiegyezésnek:

Ellentmondásos a megítélése. A mai történettudomány megítélése szerint reális kompromisszum. Megfelel az akkori körülményeknek. Nem fejleszthető tovább. Megmerevedett a struktúra, és ezért volt elavult. A két legerősebb nemzet kötötte egymással: magyar-osztrák. Szükségszerűen elvezet a nemzeti kérdéshez. A nemzetközi politikai viszonyoknak megfelel. Erőegyensúly fenntartása a szerepe.

A monarchia: 

o      teret ad a polgárosodásnak

o      utat nyit a gazdasági fejlődésnek

o      piaca van a magyar termékeknek

o      gazdasági szempontból pozitív volt

o      kibontakozik az ipari forradalom