A kiegyezés és a dualista allam kialakulasa

A kiegyezés és a dualista állam kialakulása

Közvetlen elözmények:

o       A Habsburg udvar vereségeinek hatására belsö megoldást keresett a magyar kérdésre. A közeledést Deák "Húsvéti cikke" (1865) indította el. ebben kilátásba helyezte, hogy hajlandók engedni a '48-ból külügyi, pénzügyi, hadügyi 121h72b tekintetben, ha Ferenc József visszaállítja az alkotmányos rendet.

o       az uralkodó menesztette Schmerlinget és összehívta az országgyülést. Itt a Deák-pártnak volt többsége.

Közben a határozati párt két részre bomlott.

a)      balközép - mérsékeltek

b)      szélsöbal - radikálisok

• 1866-ban az osztrákok súlyos vereséget szenvedtek a poroszoktól Königgräznél. felgyorsította az eseményeket.

A kiegyezést (1867) taglaló törvénycikkek:

Miniszterelnökké gróf Andrássy Gyulát nevezték ki és királlyá koronázták Ferenc Józsefet (perszónál unió).

Törvényei:

A.     Államrendszer tekintetében

Új állam született: az Osztrák-Magyar-monarchia 1867-1918. (két központú, azaz dualista állam (Bécs, Pest)

Ebben az államban a közös uralkodó mellett vannak közös ügyek: a hadügy, a külügy és a pénzügy. Ezeknek külön minisztériumokat hoztak létre. A közös minisztériumokat 60-60 fös delegációk ellenörizték. Ennek ellenére a közös ügyekben jelentös maradt az uralkodó befolyása. Pl.: a hadsereg vezetése teljes mértékben az uralkodó kezében maradt.

A közös ügyeken kívül M.o. teljes önállósággal rendelkezett. Államformája alkotmányos monarchia lett.

Az országgyülésnek felelös kormány alakult.

az országgyülést cenzusos alapon választották

M.o.-t és Erdélyt ismét egyesítették

B.     Gazdasági tekintetben

Szintén megtörtént a kiegyezés. Ezt 10 évente meg kellett újítani.

Lényege: több fö eleme van.

M.o. vámunióra lépett Ausztriával (kedvezö)

a vámterületen kívül közös valutával rendelkezett

szabad volt a töke és munkaerö áramlása

az új állam közös terheiböl Magyarország 30%-ot vállalt. Ez volt a kvóta

Értékelés:

Reális kompromisszum volt.

Következménye: Az új állam fejlödési pályára lépett. Mindkét ország lemondott korábbi politikai elképzeléseiröl. Pl.: a magyarok az önállóságról, az osztrákok a centralizált birodalomról. Az egységes piac megteremtésével az egész birodalom számára biztosítottá vált a fejlett hatalmakhoz való felzárkózás.

Hiányossága:

a volt Habsburg birodalom két nemzetének uralkodó osztálya kötötte, melyböl kizárták többieket. pl.: a horvátokat

a nemzetiségi kérdést nem oldották meg

A dualizmus pártviszonyai:

A kormánypártot ekkor a Deák-párt alakította. Vezetöje Andrássy Gyula volt.

I. felirati párt (konzervatívak)

II. balközép

III. országos '48-as párt

Az országgyülés fö kérdése Ausztriához való viszonyunk volt. (ez volt az ún. "közjogi kérdés")

A pártok alapelvei:

a Deák-párt a kiegyezés alapján állt

a balközép félt az abszolutizmustól (az uralkodó egyben a hadsereg föparancsnoka is volt)

a '48-asok a kiegyezést elutasítva teljes függetlenséget akartak

hosszú és felesleges vitákat folytattak. Következménye, hogy a lényegi kérdéseket nem tárgyalták.

1875-ben a kormánypárt helyzete megrendült. Oka: hogy változás történt a vezetésben és az, hogy Európában gazdasági válság volt.

1875-ben a Deák-párt és a balközép egyesült, fúzióra lépett (fuzionált).

Vezetöje: Tisza Kálmán lett Ez lett az új kormánypárt

Az ellenzék a kormányból kimaradt képviselöket jelentette, akik létrehozták a függetlenségi pártot. 1890-ben létrejött a Magyar Szociáldemokrata Párt. (MSZDP). Ez volt az elsö munkáspárt, amely csak a századforduló után került be a parlamentbe.

A dualizmus megszilárdítása: (1875-1890)

Célja a polgári állam kiépítése volt. Tisza Kálmán "a generális" idönként még a saját híveivel szemben is fellépett, de a reformjait keresztül vitte.

Legfontosabb reformjai:

Közigazgatás

beolvasztották a megyerendszerbe a korábbi kiváltságos területeket. pl.: székelyek és kunok

korszerüsítették a megyék önkormányzatát, de az állam javára elvettek jogaikból

a megyerendszert fizetett hivatalnokokkal müködtették, melyeket a volt nemesség tagjai az u.n. dzsentrik töltöttek be

létrehozták a rendörséget (városokban)

létrehozták a csendörséget (vidéken)

Egészségügy

Az egészségügyi ellátás kiépítése. Pl.: kórházak, kororvosok

Infrastruktúra (háttérgazdaság)

Ekkor kezdödött a kiépítése

Pl.: vasúthálózat, postaszolgálat, gátépítés

Oktatás

Kiépült az elemi oktatás rendszere (alsó tagozat), mely végrehajtotta az általános tankötelezettségröl szóló törvényt - 1868

célja az analfabétizmus felszámolása volt

Kiépült a gimnáziumok rendszere.

Új állami egyetemek létesültek (Kolozsvár, Pozsony, Debrecen)

az oktatási kérdések kiélezték az állam és az egyház viszonyát, ez volt az u.n. "kultúrharc"

Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején egyház politikai törvényt alkottak.

Bevezették:

az állami anyakönyvezést

a polgári házasságkötést (kötelezö)

egyénjogosították a zsidó vallást

ezek a törvények nagy társadalmi támogatottságot élveztek

A véderö-vita:

A közös hadsereg ügyeire a magyar országgyülés csak a költségvetésen és az újonc létszámon keresztül gyakorolhatott befolyást.

Magyar követelések:

v     legyen a magyar is vezénylési elv

v     legyenek magyar szimbolumok

a vita szintén értelmetlen, mert a hadsereg fejlesztése elmaradt.

Az uralkodó új törvényt vezetett be, melyet részben Tisza Kálmán is támogatott. Ez okozta bukását, mert a törvényt az uralkodó kevésnek, a magyarság pedig soknak találta.

1890-ben lemondott. (Kossuth állampolgársága)