A görög - perzsa haborúk

A görög - perzsa háborúk

I. Dareiosz perzsa uralkodó hódításaival nyugat felé terjeszkedett, elfoglalta a Kis-Ázsiai ion, görög városállamokat, akik élén perzsa barát türannoszok álltak. Az athéniak Miltiádész vezetésével Marathon mellett Kre. 490-ben legy 545j95f 37;zték a perzsa sereget, majd segítséget kértek Hellásztól. Athén 20 hajót adott a görögöknek. A felkelés leverése ürügyet szolgáltatott a Hellász elleni perzsa támadásokra. A perzsák valódi célja az Égiei-tengeri kereskedelem megszerzése a görögöktöl.

A háború szakaszai:

I,     Kre 492-ben az Athosz-hegyfoknál vihar tört ki és a görögök visszafordultak.
Kre 490-ben a második támadás tengeri útvonalon folyt. Miltiádész vezetésével Marathon mellett gyöznek a görögök.
Belpolitika Athénban :
Ebben az idöszakban az athéni belpolitikában 2 irányzat állt egymással szemben. Az egyikhez a földbirtokosok tartoztak: az arisztokrácia és a parasztság. Céljuk az volt, hogy Athén szárazföldi hatalom legyen, ezt kívánta birtokaik védelme. Ezt kívánta az arisztokrácia is, mert így erösítette legkevésbé politikai ellenfelét a kereskedö és iparos réteget. Az irányzat vezetöje Arisztidész volt. A másik irányzathoz a kereskedök és iparosok tartoztak. Ők Athént tengeri hatalommá akarták tenni, mert ezt sürgették az árutermelés igényei. Így lehetett a tengeri kereskedelmet föllendíteni és az idegen támadásokkal szemben biztosítani. Ezt támogatták a legszegényebbek is, ök szolgáltak a hajókon így az ö katonai jelentöségük is megnöhetett. Szolgálatukért zsoldot kaptak, élén Themisztoklész állt. Célját sikerült megvalósítani: határozatot hozott, melynek értelmében az akkor föltárt lauroni ezüstbányák jövedelméböl Athén nagy flottát épített.

II,   Kre 480-479-ig
Xerxszész, I. Dareiosz fia indítja. Xerxszész szárazföldön és vízen hatalmas haddal indult a görög poliszok ellen. A poliszok egy része meghódolt a perzsák elött. Néhány állam azonban -Athén és Spárta- szabadsága védelmében ellenállt a perzsák támadásainak. Az ütközetre Kre. 480-ban a Thermopülai szorosnál került sor. Leonidász spártai király hösiesen helytállt a perzsákkal szemben, de a 300 katonával együtt vereséget szenvedett.  
A 300 spártai híres sírfelirata:
"Itt fekszünk Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
megcselekedtük, amit megkövetelt a haza."
Így a perzsák elött nyitva állt az út Athén felé. Themisztoklész Athén lakosságát a szalamiszi szigetre vitte át, és engedte, hogy Athén perzsa kézre jusson. Peloponészoszt védeni akaró spártaiak és a többi szövetségesek ellenében keresztül vitte, hogy a görög hajóhad a szük szalamiszi szorosban ütközzön meg a perzsák nagy túleröben lévö hajóflottájával. Így Kre. 480-ban a görögök gyözelmet arattak. A szalamiszi tengeri ütközet a háború döntö csatája lett. A görögök a következö évben a szárazföldön is megverték a perzsákat és hamarosan áttették a háború színterét Kis-Ázsiába.

III,Szakasz- déloszi szövetség
A harmadik szakasza Kre. 478-449-ig tartott. A sikerek után Spárta kivált a háborúból. A görögök megerösítették pozícióikat és Kre 478-ban Athén vezetésével létrejött a déloszi szövetség. Ez egy perzsaellenes szövetség. A szövetségesek Athénnak haderöt adnak vagy adót fizetnek. Elnevezését Déloszról kapta, ugyanis ezen a szigeten örzik a szövetség kincstárát. A háború a görögök gyözelmével ért véget. Ezután Kre. 448-ban a görögök és perzsák békét kötöttek. A béke tartalma az volt, hogy a perzsáknak le kellett mondani a Kis-Ázsiai ion városállamokról, az Égiei-tengeri kereskedelemröl és a hódításról. Így a görögök megtarthatták és gyümölcsöztethették az Égiei-tenger kereskedelmét. A háborúból legföképpen Athén került ki gyöztesen, megerösödve.

Hellász (Görög o.) a görög-perzsa háborúk után:

Hellászban a görög-perzsa háborúk után a gazdaság fejlödése az árutermelés fejlödése figyelhetö meg. Új nyersanyaglelöhelyre és új piacra van szükség, mert a régiek már fel vannak osztva. A városállamok a Hellászon belüli vezetö szerepért egymással háborúznak. Ez a peloponészoszi háború Kre. 433 - 403-ig. A két szövetség szembekerült egymással az athéni déloszi és a spártai peloponészoszi szövetség. Ennek eredményeképpen Athén elveszti a Hellászon belüli vezetö szerepét. Megszünik a déloszi szövetség és Athén hajóhadát át kell adnia Spártának.

Athén belsö helyzete a görög-perzsa háborúk után:

A perzsa háború során egy ideig újra az arisztokrácia politikai befolyása erösödött. Mivel azonban az arisztokrata irányzat Spárta-barát politikája kudarchoz vezetett, a demokrácia hívei újabb reformokat vittek keresztül. Megszüntették az Arioszpagosznak azt a jogát, hogy a tisztviselöket ellenörizze (Kre. 462). Ezzel a népgyülés lett a legföbb hatalom Athénban és a demokrácia maradéktalanul érvényesült. A demokratikus irányzat élén Periklész, Athén kiemelkedö politikusa állt. Az ö idejében a Kre. V. század közepén élte az athéni demokrácia virágkorát.