A Kök-Türk Birodalom
Az
avaroknak az európai történelembe való belépésével egy időben bontakozott ki a
kök-türk hatalom Belső- Ázsiában. Tumen kagán és fia, valamint Tumen testvére, Istemi
(a bizánci forrásokban: 444e49e Dizabul vagy Sizibul, félelmes arányban növelte meg
hatalmát. Birodalmuk határa keleten a koreai öbölnél, nyugaton a Káspi-tónál
volt. Sőt később, amikor megtörték az alánok, az uturgurok és a kolchiszi hadak
ellenállását, birodalmuk határos lett a bizánci és az avar birodalommal.
563-bar
Istemi kagán háborút kezdett Kosru perzsa királlyal, mert kitiltotta a türk
selyemkereskedőket a perzsa birodalomból Istemi követséget küldött Bizáncba,
kérte a bizánciak együttműködését. A türk követség vezetője, Maniakh, sok
értékes adattal szolgált a bizánciaknak a keleti népekre vonatkozóan. Az udvar
feljegyeztette Maniakh tudósítását és ezek a feljegyzések ma a legértékesebbek
kútfőink sorában Justinus császár elfogadta a szövetségi ajánlatot s megbízta
Zemarkos-t, a siliciai tudóst, hogy nagyszámú követség élén keresse fel az
Altáj-hegységben Istemi kagánt és beszélje meg vele a részleteket. Ebbe a
követségbe tartozott Menander, a történetíró is. Miután Zemarkos küldetésének
eleget tett, útjában hazafelé 568-ban keresztülhaladt az Emba, Ural, Volga,
Kuma és Don folyó vidékén és feljegyezte, hogy ott az Istemi türk kagán
fennhatósága alá tartozó onogurok laknak A türkök fennhatósága alatt nem volt
többé értelme, hogy a különféle ogur törzsek szövetségét fenntartsák; ezért
bomlott fel az uturgur törzsszövetség is Ellenben újra feltűnik az onogurok
neve: részt vesznek Maurikios császár oldalán az 686. évi szvaniai
hadjáratában.
