A Horthy-féle konszolidació jellemzése

A Horthy-féle konszolidáció jellemzése

1919. aug. 1. a tanácskormány lemond, szocdem. kormány alakul (Peidl Gyula)

1919. aug. 4. román bevonulás Budapestre

1919. aug. 6. a románok lemondatják Peidlt, utódja Friedrich István (románbarát)

eközben Horthy átteszi székhelyét Szegedről a Dunántúlra (Siófok)
ekkor övé az egyetlen számottevő magyar erő az országban
a vörös terrorra fehér terrorral 959g61j válaszol (Prónay Pál: A határban a halál kaszál)

1919 okt. Clerk-misszió: C. angol tiszt tájékozódik, hogyan lehetne az egész nemzet által támogatott kormányt létrehozni

1919. okt. 4. megállapodás: Horthy engedélyt kap, hogy bevonuljon Budapestre
"nemzeti koncentrációs kormány"-t (nemz. egységk.) kell létrehozni, Horthy elismeri azt

1919. nov. 16. Horthy fehér lovon bevonul Budapestre
"Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött."

1919. nov. 24. Huszár Károly vezetésével megalakul a "nemzeti koncentrációs" kormány

1920. jan. 5. Apponyi Albert vezetésével magyar tárgyalóküldöttség Párizsba; tagja Teleki Pál és Bethlen István is

1920. jan. 25-26. nemzetgyűlési választások általános választójog alapján
az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) a fehér terror elleni tiltakozásul nem vesz részt
Kisgazda Párt (Nagyatádi Szabó István) 77 hely
Keresztény Nemzeti Egységpárt (KNEP) (Bethlen István) 76 hely

1920. febr. 16. a nemzetgyűlés összeül
alkotmányjogi problémák: nincs, aki felkérje a győztest kormányalakításra; mi legyen az államfő tisztsége?
abban mindenki egyetért, hogy királyság legyen
a, legitimisták: IV. Károlyt kell visszahozni, mert az ő uralkodása volt az utolsó törvényes állapot
b, szabad királyválasztók: IV. Károlyt nem fogadnák el a külföldi hatalmak

1920. márc. 1. Horthy kormányzóvá választása
államforma: király nélküli királyság
-ideiglenesen a kormányzó tölti be az államfő szerepét
-egykamarás, független országgyűlés (1926-tól kétkamarás); a végrehajtó hat. az országgyűlésnek tartozik felelősséggel
-független bírói hatalom
-az államfő hatalma igen korlátozott
felállítja a Vitézi Rendet

1920. márc. 10. Simonyi Semadam Sándor miniszterelnöki kinevezése

1920. jún. 4. trianoni békeszerződés
részletesen lásd 19. tétel

a sok menekült letelepítése problémákat okoz
meghatározza a két vhb. közötti magyar politikai életet

1920. júl. 19. gr. Teleki Pál miniszterelnök
konszolidáció
feloszlatja a különítményeket, tagjaikat hadseregbe szervezi (különítmények központja a Britannia/Béke szállóban)
törvények:          1920/25. tc. "numerus clausus" ('zárt szám')
a felsőoktatási intézményekben a nemzetiségek etnikai arányuknak megfelelő létszámban tanulhatnak
1921/3. tc. "az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme"
a jobb- és baloldali szélsőségeket szorítja vissza
1920/36. tc. földreform
kidolgozója Nagyatádi Szabó István
1 millió hold termőföldet osztanak ki, 400 ezer ember jut földhöz (1-2 hold)
a Vitézi Rend tagjai nagyobb birtokokat kapnak

1921. márc. 26. az 1. királypuccs: IV. Károly Budapestre érkezik, törvényes uralkodóként vissza akar térni
Horthy nem adja a hatalmat
Teleki kiállt IV. K. mellett, ezért lemond

1921. ápr. 14. gr. Bethlen István miniszterelnök - a konszolidáció folytatása
külpolitika:
1. Baranya-bajai szerb-magyar köztársaság (Szigetvár, Pécs)
a párizsi békekonferencia kiutasítja innen a szerbeket
2. Sopron: 1921. dec. 14-16. népszavazással Magyarországhoz => "civitas fidelissima"
(''a leghűségesebb város")
3. Burgenland (Őrvidék)
a volt különítményesek "rongyos gárdát" szerveznek; Magyarországnak kell kiparancsolnia őket

belpolitika:
1921. okt. 20-23. a 2. királypuccs
IV. Károly Ménfőcsanakon száll le, Szombathelyen támogatókat gyűjt; Budaörsnél a karhatalom és egyetemisták feltartóztatják; megsértődik, elmegy
1921. nov. 6. 1921/47. tc. a Habsburg-ház trónfosztása
1921. dec. 22. Bethlen-Peyer paktum
a szocdempártot elismerik törvényesnek, de ezért annak el kell fogadnia a parlamentarizmust
1922. febr. 22. az Egységes Párt létrehozása
a KNEP 26 képviselőjéből és a Kisgazdapártból áll - támogatják a parasztok és a felsőbb osztályok is
Bethlen a parlament mandátumának lejártakor terjeszti be az új választójogi törvényt (a szavazásra jogo- sultak számának csökkentése, a KNEP bázisát érinti) - kormányhatározatként elfogadják
1922 máj. vége - jún. eleje: választások - az Egységes Párt 2/3-os többséget szerez
gazdaságpolitika:
Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter
1922-24 inflációs politika
1924-től stabilizáció
1922 Mo. felvétele a Népszövetségbe;
1924 250 millió aranykorona kölcsön a Népszövetségtől
1924 Magyar Nemzeti Bank (a kölcsön elosztása, kezelése)
1926. dec. 27. a pengő bevezetése
a háború után nagyon visszaesett a termelés (egyes iparágak 70%-kal)
az új határok meghúzásánál nem vették figyelembe a gazdasági érdekeket (nyersanyag és előállítási hely ill. előállítási h. és piac szétválasztása ); nem sok ásványkincs maradt
új iparágak: gépgyártás (villanymozdony, traktor)
alumíniumkohászat (van bauxit)
élelmiszeripar (pl. Globus-konzervek)
kultúra: Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kultúrfölény-koncepciója: be kell bizonyítanunk, hogy többet érünk, mint a szomszéd államok államalkotó nemzetei
1926 népiskolai törvény - új iskolák alapítása, új tantermek építése
egyetemek átmentése: Kolozsvár => Szeged
Pozsony => Pécs
KLTE (Debrecen) megalapítása
kutatóintézetek: Tihanyi Limnológiai Intézet ("Csíborpatkolda")
Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézet
Collegium Hungaricumok felállítása (szállás és kutatóhely)
az analfabétizmust 10% alá szorítja
Szent István-i állameszme: alapja a kultúrfölény-koncepció
a környező népeket érdekeltté kell tenni abban, hogy a magyar államban éljenek
az elcsatolt területek visszaszerzése után a többi nép nem akar majd elszakadni
Szent István Intelmei Imre herceghez: egy ország annál erősebb, minél több népcsoport lakja
(folyóiratok: Új idők - Herczeg Ferenc
Magyar Szemle - Szekfű Gyula
Századunk - Vámbéry Rusztem
Munka - Kassák Lajos
Nyugat - Babits, Móricz, Ignotus, Osvát E.)
filmgyártás: Hyppolit, a lakáj
Emberek a havason (1942, Szőts István)
zene: Bartók Béla, Kodály Zoltán
szobrászat: Pátzay Pál
festészet: Aba-Novák Vilmos

A '20-as évek második fele:
belpolitika: 1926/22. tc.: kétkamarás ogy. létrehozása - biztosítja a pol. rendszer stabilitását
1927/21. tc.: betegségbiztosítás, árvaellátás - hangulatjavító intézkedések
1928 az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) létrehozása
külpolitika: 1925. dec. 19. Hága - Windischgrätz Lajos herceg és Jankovics Arisztid hamis ezerfrankosokat próbál beváltani; a francia nemzetgazdaságot próbálták tönkretenni
egyéni akciónak tekintik, nem okoz nagy diplomáciai bonyodalmakat
1927 Róma: gazdasági együttműködés Olaszországgal; a revíziós törekvések elfogadtatása
1928 Lengyelországban Pilsudskival hasonló együttműködés

Az 1920-as évek végére Magyarországnak sikerült kitörnie a nemzetközi elszigeteltségből.