A FEUDALIZMUS - Kora középkor

A FEUDALIZMUS - Kora középkor

I.A hűbéri láncolat

FEUDALIZMUS - FEUDUM (szolgálattal terhelt földbirtok)

Önellátó gazdaság jövedelem minimálisan vonható ki belőle az uralkodó ill. az állam bevételi forrása a királyi birtok. Az ország kormányzása (igazgatásának, hadászati feladatok) a földbirtokosok segítségével oldható meg hűbéri láncolat. Dominus - vazallus: kölcsönös hűség, katonai, hivatali szolgálat.

II. A feudális társadalom

1, A hatalom alapja a föld.

Földbirtokos(földesúr, nemes, lovag) jobbágy

tulajdonosa                birtokosa a földnek (jobbágytelek)

(övé)                           (használja)

cserébe: termény (pénz) adó

ajándék

robot (allódium, majorság)

Gazdasági és személyi függés (bíráskodás)

2, A feudális társadalom eredete

Kettős eredet: ókori római birodalom lakossága + germánok

Földbirtokos(földesúr, nemes, lovag)                   jobbágy

Ny-r.bir. nagybirtokosai,   germán törzsfők, colonus,

Egyházi méltóságok katonai kíséretük rabszolga szabad pásztorok

II. A feudális gazdaság

1, IX. sz. a mezőgazdaság forradalma

Népességnövekedés új mezőgazdasági technikák és technológiák

Csoroszlyás nehézeke (megforgat nem kell keresztben is szántani, mélyebben, kötött talaj feltörése) nagyobb terület felszántása, erdők, mocsarak átalakítása szántóvá

Szügyhám

Patkó

Fordítható kocsirúd

Kengyel

Legelőváltó kétnyomásos háromnyomásos gazdálkodás (éves csere, ugar trágyázása)

Újítások eredete: kolostorok, germánok

2. XI-XII. sz Ny-Európa- elterjednek az újítások

Következménye

1. mg- ipar szétválása

2. árutermelés, pénzgazdálkodás kialakulása

3. jogilag egységes, de vagyonilag differenciált jobbágyság kialakulása

4. városok születése

A pápaság és a császárság küzdelme

1. Clunyi reform:

X-XI.sz. buzgó vallásossága elvilágiasodott egyház

clunyi reformmozgalom

új szerzetesrendek (ciszterciek, premontreiek)

világi papság reformja

- szimónia ellen

- cölibátus

1059-es lateráni zsinat a világi invesztitúrát Ø (ezentúl a bíborosok)

1073 VII. Gergely politikai követeléseket is

2. A Német-római Császárság:

Császár a pápa követeléseit Ø

- egyházi nagyhűbéreseire támaszkodott

(ezért fontos az invesztitúra joga)

1076 IV. Henrik VII. Gergely

- megfosztotta - kiátkozta Canossa

V. Henrik II. Callixtus wormsi konkordátum

I. Frigyes III. Sándor

+ lombardiai városok

1176 Legnano = lombardiai városok függetlensége

II. Frigyes III. Ince

- Szicíliában - a pápaság fénykora

mintaállamotDE! 1250-ben II. Frigyes Ø

a császári hatalom névlegessé vált, No. tartományokra

esett szét

(1256-73 nagy interregnum)

A fejedelmek gyengekezű uralkodót akartak

1273 Habsburg Rudolf (DE! megszerezte Ausztriát, Stájerországot)

1347 Luxemburg Károly

Akivel 1356-ban kiadatták a német aranybullát = széttagoltság

(7 választófejedelem)

(DE! a pápaság is csak látszatra győzött 1309-1377 avignoni fogság)

A keresztes háborúk

1. A keresztes háborúk okai:

Frank birodalom

476 Nyugat-római Birodalom bukása

Egyházi állam

konstantinápolyi pátriárka római pápa

nyugati (római katolikus)

1054

keleti (ortodox)

1071 manzikerti csata (szeldzsuk törökök bizánciak)

1095 clermonti zsinat: II. Orbán

ürügy: zarándoklat biztosítása

valódi ok: a társadalom egész érdekelt parasztok

- túlnépesedés

nincstelen lovagok

- itáliai kereskedővárosok érdekei

1096-99 az első hadjárat

paraszti sereg Rajna menti zsidók

nemesi sereg (Bouillon Gottfried) 1099 elfoglalták Jeruzsálemet

kis hűbéri államokat hoztak létre

(védelmükre lovagrendek)

Szaladin szultán

(sorozatos győzelmek, Jeruzsálemet is)

DE! a hadjáratok fő haszonélvezői az itáliai városok

- óriási jövedelem (levantei kereskedelem)

(Genova) Bizánc Velence

4. keresztes hadjárat (1202-04)

Velence elfoglalta Bizáncot (a levantei kereskedelem irányítását)

- helyén kis államok jöttek létre

DE! ezután sorra estek el a keresztény városok (utolsóként Akkon 1291)

A hadjáratok kulturális hatása:

- fejlett arab tudomány megismerése

(alkímia, arab számok, csillagászat, orvostudomány, filozófia)

- rizs, citrom, görögdinnye

- selyem előállítása, szélmalmok

A középkori város

Helye: a kézművesek ott telepedtek le, ahol kedvezőek voltak az értékesítési lehetőségek

Városi önkormányzat - kommunaharc

saját maguk választják bíráikat (bíráskodás),

saját igazgatás,

saját adószedés (egy összegben fizetés)

szabadon választják plébánosaikat

Mindezek megszerzése és megvédése pénzzel vagy kemény harccal folyt a föld birtokosával szemben. A polgárok ezért szövetségbe tömörültek = kommuna.

Városkép

fal, szűk utcák, szenny, járványok

Lakossága, jogaik

+ Patríciusok - vagyonos távolsági kereskedők                  szenátus tagjai

+ Iparosmesterek - céhesek                           városi nagytanács tagjai

+ Plebs- alkalmi munka                                 nincsenek jogaik

Ipar

a, A céhes ipar

Céh:Az azonos foglalkozást űzők érdekvédelmi szervezete.

Céhszabályzat

"Az első szögtől az utolsóig." "A mester a nevét adja" (mennyiség,

minőség, ár)

Alkalmazottak: Céhmester, inas, legény

Tanulási folyamat, mesterremek, mesterasztal

b, technikai fejlődés:

vízimalom

kallómalom

szélmalom

lábítós szövőszék

rokka

Kereskedelemi útvonalak

Levantei: Távol-Keleti luxuscikkek, Földközi-tenger

Hanza: élelmiszerek, nyersanyagok,iparcikkek, Balti - Északi tenger

Kettőt összekötő szárazföldi út, találkozási pont: Champagne városa

A rendiség kialakulása a XI-XIII. században

1. A rendiség:

Árutermelés, pénzgazdálkodás

feudális nagyurak király

(rendek = a társ. azonos gazdasági                     városok adói, kölcsönei

helyzetű, érdekű és érdekeiért

közösen fellépő csoportjai)

- illetékek                zsoldos hadsereg, hivatalnokok

- vámok megszavazása = o.gy.

- adók

Rendi monarchia = a hatalmat a király és a rendek együtt gyakorolják

2. Az angol rendi monarchia kialakulása

1. Erős központi királyi hatalom:

I. (Hódító) Vilmos

1066. normann hódítás sikeres angolszász királyság

erős hűbéri állam létrehozása

II. (Plantagenet) Henrik

tovább nő a király tekintélye, hatalma

Franciaországi területek birtokosa (VII. Lajos feleségét)

3. Királyi hatalom korlátozása

I. (Földnélküli) János

Elveszti a francia területeket

¯

• tekintélye csökken
• háború visszaszerzéséért adók általános elégedetlenség
• a lordok bele kívánnak szólni az ország irányításába

Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél) kikényszerítése:

a, Lordok hatalomba történő bevonása (bírói eljárás, adók)

b, ellenállási záradék

De!

Nem tartják be a királyok felkelés Simon de Monfort vezetésével,

szövetségest, támaszt keresnek a felkelők ELSŐ PARLAMENT összehívása 1265.

I Edward Wallesért háborúzik pénzre, seregre van szüksége újra összehívja a parlamentet 1295-ben, mely innentől folyamatosan működik.

4. A parlament felépítése

Kétkamarás

1. Lordok Háza (Felső ház):tagjai a születési előjog alapján + tisztség alapján a főnemesek, főpapok
2. Alsóház: tagjai választott képviselők: nemesek és polgárok

(I. Bárók, főpapok, II. Köznemesek, III. Polgárok)

5. A francia rendi monarchia kialakulása

A Capeting dinasztia

II. Fülöp Ágost visszaszerzi I. (Földnélküli) Jánostól a francia területeket.

¯

A francia királyok tekintélye és hatalma egyre nő.

IV. (Szép) Fülöp háborúzik Flandriáért (posztóipar!) megadóztatja az egyházat harc a pápával széles tömegbázisra akar támaszkodni ellene ELSŐ PARLAMENT összehívása 1302. Lille megszerzése

6. A parlament felépítése

Egykamarás: tagjai: I. papság, II. nemesség, III. polgárság

7. Győzelem az egyház felett

A pápaság a harcban alul maradt, s a pápa halála után francia főpapot választottak pápának, aki székhelyét áttette Avignonba (pápaság avignoni fogsága 1309-1377).

Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. században

1. Csehország, Lengyelország:

Cso.: a Német-római Birodalom része lett

- jelentős gazdasági fejlődés (német hospeseknek köszönhető)

Céhes ipar, Európa első ezüsttermelője

- római katolikus

Lo.: megőrizte függetlenségét

DE! széttagoltság jellemezte (itt is német hospesek)

- római katolikus

1226 Német Lovagrend betelepedése poroszok

Erős katonaállamot hoztak létre - ez veszélyeztette Lo-ot

Orosz fejedelemségek

- görögkeleti egyház svédek (1240 Néva)

- fejlett Nyugat hatása Ø

- hospesek Ø Német Lovagrend

(1242 Csúd-tó)

2. A sztyepp:

Török nyelvű nomád népek

XIII. sz. Dzsingisz kán egyesítette a mongol törzseket           hatalmas

területeket

hódítottak meg

DE! Dzsingisz halála után részeire hullott

A legjelentősebb utódállam: Arany Horda

Szláv fejedelemségek

3. A Balkán:

X-XI. sz. Bizánc uralma az egész Balkánra kiterjedt

DE! áll. támadások

besenyők, kunok szicíliai normannok szeldzsuk-törökök

Manuel császár halála után a birodalom összeomlott

(1202-04 IV. keresztes hadjárat)

Bulgária is függetlenné vált (de! hamarosan anarchiába süllyedt)

Művelődés a XI-XIII. században

1. A skolasztika:

Arab-keresztény kölcsönhatás a XII. századra a szellemi élet felpezsdült

(ókori szerzők újbóli felfedezése, pl. Arisztotelész)

Ismét megjelent a kételkedés fő kérdés: a hit

és a tudomány

összeegyeztetése

Megszületett a teológia

A székesegyházi iskolákban alakult ki pezsgő szellemi élet

A kor teológiai irányzata:

skolasztika

A tudományos megközelítés az egyszerű hit védelmezői

szószólói

Aquinói Szent Tamás (Summa teologica)

Tudományok Teológia

DE! az elsőbbség a teológiáé

Ezzel biztosította a teológia és a tudományok

viszonylag szabad fejlődését

2. Eretnekmozgalmak:

A XII. századtól kezdtek terjedni a különböző eretnekmozgalmak

(katharok, valdensek, patarénusok, bogumilok)

- az őskeresztényi elvekhez való visszatérést

- az egyház gazdagságát

- az egyházi hierarchiát

- a római pápát

DE! gyakran a fennálló társadalmi rendet is támadták

III. Ince - inkvizíció

+ koldulórendek

- mert támogatta azokat a mozgalmakat az egyház amelyeket be tudott építeni a szervezetébe

ferencesek

domonkosok

(kolostoraik a városokban, eleinte koldulásból, majd tanításból)

3. Az egyetemek:

XII. századtól egyetemek (Bologna, Párizs, Oxford, Cambridge, Padova)

XIV. században már Közép-Európában is

A céhek mintájára (önkormányzattal rendelkező szervezetként)

- a helyi hatalomtól való függetlenségüket kiharcolták

4 fakultásból állt: szabad művészetek, teológia, orvosi , jogi

Trivium: grammatika, retorika, dialektika

7 szabad művészet

Quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia,

muzsika

4. Hétköznapi élet:

Lovagi kultúra:

Lovag=nehéz páncélos harcos

Lovagi eszmény (erő, bátorság, ügyesség, gyengék védelme)

trubadúrok

Lovagi költészet

minnesängerek

Építészet:

XI-XII. sz. : román stílus

XII. sz. végétől: gótika

Az Árpád-ház

Taksony

Géza                        Mihály

leány          leány I. István Vazul

Orseolo Aba Imre I. András I. Béla Levente

Péter Sámuel (1060-63)

(1041-44)

Salamon I. Géza I. László

(1074-77) (1077-95)

Kálmán Álmos

II. István II. Vak Béla

(1131-41)

II. Géza II. László IV. István

(1141-62) (1162-63) (1163)

III. István III. Béla

(1172-96)

Imre II. András

(1196-1204) (1025-35)

III. László IV. Béla Kálmán Utószülött István

(1204-1025) (1235-70)

V. István Szent Margit

(1270-1272)

IV. (Kun) László III. András

(1272-90) (1290-1301)

Az Árpád-kor

Szent István országa

1. Egyházalapítás:

Keresztény Európához való kötődés

Egyházszervezet kiépítése

Királyi hatalom megerősítése

Egyházak támogatása:

- birtokadományok

- tized

- minden 10 falu építsen .+ más törvények

2 érsekség (esztergomi, kalocsai)

8 püspökség (győri, veszprémi, pécsi, csanádi, váradi, egri, váci, gyulafehérvári) A XII. sz elején még + 2 (nyitrai, zágrábi)

Káptalanok (a püspökök munkáját segítették + hiteleshelyek)

+ szerzetesi kolostorok (bencés, görögkeleti)

2. Vármegyerendszer:

I. Várispánságok = a nemzetségfők egykori központjába saját emberét, az ispánt helyezte

várat építtetett: I. várjobbágyok

II. várkatonák

III. várnép

Udvarszervezet: élén az udvarispán

Megyénként 2-3

Feladata a királyi család ellátása

II. Vármegyék = közigazgatási egységek ( a várispánságokra épülve)

- katonai, igazgatási, gazdasági, bírói feladatok ellátására

3. Társadalom:

I. Király (óriási földbirtokok, Mo. 2/3-a)

- királyi tanács segíti a fontos döntésekben

II. Egyházfők

III. Világi nagybirtokosok (törzsi vezetők, bevándorolt lovagok)

IV. Középréteg (vitézek, akik saját földbirtokkal rendelkeztek)

V. Földjeiket vesztett szabadok

Az ország peremterületén lévő szabad földekre vándoroltak

Nagybirtokosok oltalma alá helyezték magukat

VI. Szolgák

Harcok az új rend megszilárdításáért

1. Trónutódlás:

1031 Imre herceg Ø

István Orseolo Péter (1038-41)

(1044-46)

- idegenekkel vette körül magát

Vazul (unokatesó)

- megvakíttatta

- fiai Lo-ba, Kijevbe Aba Sámuel (1041-44)

(sógor)

1044 ménfői csata Péter (III. Henrik) legyőzte

- hűbéri fogadalmat tett

Hazahívták Vazul két fiát, Andrást és Leventét

- kihasználták a békési Vata vezette pogánylázadást (Gellért csanádi püspök Ø), de aztán felszámolták

I. András (1046-1060)

III. Henrik

Hazahívta Bélát, aki megkapta a hercegséget (a királyság harmada)

1051-ben legyőzte Henriket a vértesi csatában (majd Pozsonynál is)

III. Henrik lánya + I. András fia (Salamon)

Meg is koronáztatta

I. Béla (1060-63)("korona vagy kard?")

Andrást legyőzte, aki hamarosan meg is halt

Salamon német földre menekült

1063 I. Béla Ø

Fiai (Géza, László) Lengyelországba

Salamon (1063-74)

Békét kötött Gézával és Lászlóval

DE! mégis szembe szálltak vele

I. Géza (1074-1077)

- sem a pápa, sem a császár nem ismerte el

- Dukász Mihály bizánci császártól kapott koronát

Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

I. László (1077-95)

VII. Gergely pápa elismerte Salamonnal szemben

(szentté avatták Istvánt, Imrét és Gellértet 1083)

Öregapja megvakítóját!

1091 elfoglalta Horvátországot

Nem volt hajlandó hűbéri esküt tenni a pápának (IV. Henriket támogatta)

Törvényei:

Legfőbb célok: Tulajdon védelme, vándormozgalom korlátozása, egyház erősítése

A függés elől menekülő szabadok = kóborlás = lopás

Rendkívül szigorú törvények!

Könyves Kálmán (1095-1116)

- Aktív külpolitika Halics és a dalmát városok irányába

- a paraszti keresztes hadakat kiverte

Törvényei:

- magántulajdon

- erőszakos letelepítés

- pogány szokások tiltása DE! már jóval enyhébb büntetések

A feudális rend megszilárdult

A küzdelmes XII. század

1. Trónviszályok:

II. István (1116-1131)

- külpolitikai kudarcok (megerősödő Bizánc)

(Álmos vak fiát, Bélát vette maga mellé)

II. (Vak) Béla (1131-1141) + a szerb fejedelem lánya, Ilona

- aradi vérengzés (egykori Kálmán-párti urakat)

II. Géza (1141-1162) Béla fia

III. István (1162-1172) Géza testvérei (László és István)

- öccsét, Bélát túszul magával vitte Mánuel a bizánci császár

( de! mikor fia született, elengedte)

III. Béla (1172-1196)

- visszafoglalta a Szerémséget és Dalmáciát

- létrehozta a kancelláriát

- támogatta a külföldi egyetemeken való tanulást (Anonymus)

2. A XII. század gazdasága:

Letelepült népesség, legelőváltó gazdálkodás

Az állattartás átalakulóban

A kézműipari termékeket a szolgáltatásokra kötelezett falvak

Nyugatról hospesek (szászok, olaszok, vallonok, franciák)

A király jövedelmei: természetbeni bevételek

regálék

kamara haszna (régi pénzek évenkénti

beváltása)

3. A XII. század társadalma:

I. Király

II. Világi és egyházi nagybirtokosok

III. Serviensek

IV. Szolgák

II. András - az Aranybulla

1. Imre és András küzdelme:

Imre (1196-1205)

András keresztes had vezetését örökölte

A hadjáratra kapott pénzből szervezkedni kezdett bátyja ellen

A királyi birtokállomány szétosztogatása

Az ellentétek kialakulása

III.Béla halála után = trónviszály

Imre András birtokadományozás

( a király a főurak növekvő hatalma )

II.András (1205-1235)

- a vármegyerendszer a közigazgatási, katonai feladatait nem tudja ellátni

- keresztes hadjáratok (Szentföld, Halics)

A királyi kincstár kiürült regáléjövedelmek: - vámszedés

- sóértékesítés

- pénzverési illeték

(kamra haszna)

+ az egyház a tizedet pénzben kezdi szedni

A köznemesek a főurak megnövekedett hatalma

szerviensek (ők csak a királynak szolgálnak) = birtokaik beolvasztása

várjobbágyok                     = szolgálatra kötelezés

főurak (Imre hívei, idegen befolyás ellen)

1213.gertrúd Bánk bán

szerviensek

II.András várjobbágyok

jobbágyok

1222. az Aranybulla kiadása:

- nemesi adómentesség

- az öröklés szabályozása (leánynegyed)

- hadkötelezettség

- külföldiek szerepének korlátozása

- szegények elnyomása

- adományozás

- a tized pénzbeli szedésének a tilalma

- az új pénz szabályozása

- ellenállási záradék

De! az egyház megváltoztatta 1231-ben :

- a tized pénzbeli szedésének tilalmát kihagyták belőle

- az ellenállási záradék helyébe pedig az esztergomi érsek kiközösítési joga került

1233-ban a sóval való kereskedelem jogát is megkapták (beregi egyezmény)

- kimondta az egyház teljes adómentességét

- a zsidókat és izmaelitákat visszaszorították

De! a főurak sem tartják be 1232. a zalai szerviensek szolgabírákat választanak maguk közül = a nemesi vármegye kezdete (a földbirtokosok önkormányzati szervei)

- élén a főispán áll

- fegyveres erővel is rendelkezik

A tatárjárás

1. IV. Béla politikája a tatárjárás előtt:

IV. Béla (1235-70)

Célja: a III. Béla kori birtokállomány visszaállítása

Magyar főurak

1236. Julianus barát hozta a hírt a tatár hódításról

kunok befogadása (a bárók és a tatárok ellen)

Köteny kun királyt Ø

- a kunok kivonultak

1241 ápr. 11. Muhi csata

IV. Béla Ausztriába, majd Dalmáciába (Trau)

A tatárok berendezkedtek, majd a tél beálltával a Dunántúlra is

(az esztergomi, székesfehérvári, pannonhalmi kővárak ellenálltak)

1242. márc. váratlanul kivonultak

(- kánválasztás ?

- nomád taktika ?)

Hatalmas emberveszteség (50-20%)

(ezt majd a bevándorlás pótolja: kunok, jászok,

oláhok, románok, csehek, lengyelek)

Széteső királyi hatalom

1. A tatárjárás után:

IV. Béla lemondott a királyi birtokok visszavételéről, sőt ő is adományozott

DE! - katonaállításhoz

- várépítéshez

Maga is építtet tömeges várépítés indult

Sok településnek adott városi rangot (fallal vehették magukat körül)

Külpol.: főleg keleti irányba (Haliccsal, Lengyelországgal szövetségi viszony)

IV. Béla Saját fia, István

Bárók megerősödése ( a befolyásuk alá került kisebb birtokosokat függésbe kényszerítették = familiaritás)

(1267-től a servienseket már nemeseknek hívták - viszont ettől kezdődően a főnemesek bároknak neveztették magukat.)

Megtörtént a jogilag egységes jobbágyság kialakulása is (1298-ben megkapták a szabad költözködés jogát)

V. István (1270-1272)

- házassági szerződést kötött a szicíliai Anjou-házzal

IV. (Kun) László (1272-90)

- tízévesen koronázták meg

- nagyúri csoportok uralkodtak helyette feudális anarchia

Az egyházra támaszkodva próbált rendet teremteni

(kun törvények kiadása fellázadtak ellene

A hód-tavi csatában leverte

őket (DE! ezzel a saját

bázisát gyengítette)

A kunok egy része elhagyta az országot

III. András (1290-1301)

- II. András unokája

- a bárók megígértették vele jogaik betartását

Az ország a tartományurak kezére jutott

1301-ben András Ø = kihalt az Árpád-ház

A középkor vége

Válság és virágzás Nyugat-Európában

1. Gazdasági visszaesés:

A XIV. században Nyugat-Európába gazdasági fejlődése megtorpant

(a népesség gyorsabban növekedett, mint a mezőgazdasági termelés)

A XIII. századtól extenzív módon is próbálták növelni a mezőgazdasági termelést legelők feltörése - fehérjefogyasztás csökken

- trágyázás

+ éghajlatváltozás

járványok = a népesség megtizedelődik

(a XIV. században 75-80 millióról 55- 60 millióra)

2. Itália:

A kor legfontosabb gazdasági központja.

Az észak-itáliai kereskedővárosok uralják a levantei kereskedelmet. (Velence, Genova, Pisa) DE! a piacokért harcban álltak egymással

Az iparban a legfejlettebb a hajógyártás és a textilipar.

A céhes keretek is bomlásnak indultak felvásárlási és kiadási

rendszer

3. Reneszánsz és humanizmus:

A középkor világszemlélete az élet élvezete

(meggazdagodott észak-itáliai polgárság)

Reneszánsz = művelődéstörténeti korszak (XIV-XVI.sz.) és stílusirányzat

(újjászületés - az antik kultúra újjászületése)

Humanizmus = a reneszánsz hátterét adó, emberközpontú filozófiai irányzat

Anglia, Franciaország és Spanyolország a XIV-XV. században

1. A százéves háború (1337-1453):

Valois oldalág

1328 a Capeting dinasztia Ø

III. Edward (Szép Fülöp unokája)

+ Flandria birtoklása

Ang. Fro.

Háborús nehézségek

1358 jacquerie = franciaországi parasztfelkelés DE! Ø

A háború harmadik szakaszában lépett fel Jeanne d'Arc

- VII. Károly megkoronázása

- 1453-ra csak Calais marad az angolok

kezén

VII. Károly megerősítette a központi hatalmat

- állandó zsoldoshadsereg

- polgári hivatalnokok

Utódai is folytatták a központosítást          = Fro. erős, nagy területű állam

2. Anglia:

1381-ben Angliában is parasztfelkelés (Wat Tyler) DE! Ø

A jobbágyi kötöttségek bérlői viszonnyá alakultak

A százéves háború után rózsák háborúja (1455-85)

Lancester York

Tudor

VII. Henrik

A Német-római Birodalom a XIV-XV. században

1. A Német-római Birodalom:

A XIII. sz. első felében fejedelemségekre esett szét

A fejedelmek érdeke egy gyengekezű császár

1273 Habsburg Rudolf DE! jelentős birtokokat szereztek

A megerősödött Habsburgok helyett Luxemburgok

1356 Német Aranybulla

(a császárválasztás a hét választófejedelem feladata)

(A császár független uralkodóknak ismerte el a fejedelmeket)

Németország széttagoltsága végérvényessé vált

2. A nagy nyugati egyházszakadás:

1309-1377. avignoni fogság = a Szentszék hatalmát,

az egyháziak pénzsóvársága pedig erkölcsi tekintélyét ásta alá

1378-ban a Rómába visszatérő pápával szemben Avignonban is választottak egy ellenpápát

A pisai zsinat a kérdés megoldása helyett csak egy harmadik pápa megválasztását érte el.(1409)

Luxemburgi Zsigmond az egyházszakadás megoldására egyetemes zsinatot hívott össze Konstanz városába (1414-18)

- kimondták, hogy a zsinat a pápa felett áll

- megválasztották V. Mártont

DE! egyházi reformokat Ø

(pedig a reneszánsz pápák a későbbiekben sok problémát okoztak)

Zsigmond halála után újra a Habsburgoké lett a trón.

3. Svájc:

Az Alpok hegyei közt élő paraszti közösségek a Habsburgokkal szemben kivívták függetlenségüket.

1315-ben Morgartennél katonai győzelmet arattak

1499-re I. (Habsburg) Miksa végleg elismerte a terület függetlenségét

4. Cseh- és Lengyelország:

A XIV. sz-ig gazdasági fejlődés, Nyugat-Európához való felzárkózás jellemezte a térséget (ebben nagy szerepe volt a német hospeseknek, akik meggazdagodva a város vezetését is magukhoz ragadták), de ez a XV. századra megtorpant.

A közhangulat az egyház ellen fordult (Luxemburgi Károly főként az egyháziakra támaszkodott)

Főpapság - elnémetesedett nemesség

Alsóbb rétegek (csehek)

társadalmi ellentétek + nemzeti ellentétek

Husz János:

- a Szentíráshoz való visszatérést

- az egyház világi befolyását Ø

- a pápa különleges hatalmát Ø

- a szerzetesrendeket

- két szín alatti áldozást

- cseh nyelvű prédikációt és istentiszteletet

- a prágai egyetemen nagyobb befolyást a csehek számára

A konstanzi zsinaton eretneknek nyilvánították, és 1415-ben máglyán megégették.

DE! hívei 1419-ben felkelést robbantottak ki

Kelyhesek: - egyházi vagyon elkobzását

(nemesek, polgárok)- két szín alatti áldozást

- idegenek kizárását a királyi tanácsból

Husziták

Táboriták: - a népfelség elvét

(parasztok, plebejusok)- vagyonközösséget hirdettek

A husziták sorozatos győzelmei (huszita harcmodornak köszönhetően) után Luxemburgi Zsigmond teljesítette a kelyhesek fő követeléseit.

Kelyhesek Táboriták

1434 Lipany

Lengyelország:

XI-XII. sz. részfejedelemségek - német hódítás (Német Lovagrend)

- német betelepedés

XIV. századra sikerült felszámolni a feudális széttagoltságot

I. (Lokietek) Ulászló, III. Kázmér erős királyi hatalmat hozott létre

1370 Mo. és Lo. között perszonálunió jött létre

DE! Nagy Lajos helyett anyja, Lokietek Erzsébet

Majd kisebbik lánya Hedvig

+ Jagelló Ulászló

litván fejedelem

lengyel-litván unió

1410 Grünwaldnál legyőzték a Német Lovagrendet

Kelet-Európa és a Balkán

1. Kelet-Európa:

A XV. századra szétesett az Arany Horda

Az orosz térség fejedelemségekre hullott szét a legjelentősebb a

Moszkvai Fejedelemség

III. Iván központosította az állam

működését (prikázok, pomescsikok)

2. Az Oszmán Birodalom:

A XIII. században Oszmán egyesítette a kis-ázsiai török törzseket, katonaállammá szervezte őket.

1352-54 folyamán léptek át Európába

1389 Rigómező

1396 Nikápoly

DE! 1402-ben Timur Lenk tatár hadai Ankaránál legyőzték a törököket

Viszont 1453-ban már elfoglalták Bizáncot = az egész Balkán urai

(Moldva és Havasalföld behódolt = vazallus fejedelemségekké váltak)

1456-ban már Nándorfehérvárt ostromolták, DE! Ø

A XV. század második felétől a török elleni védekezés feladata Magyarországra hárult.

3. Az Oszmán Birodalom felépítése:

Rendkívül erősen központosított állam. (a birodalom területe a szultán tulajdona)

A szpáhik szolgálati birtokokat kaptak (bármikor visszavehették).

Társadalom:

1. Szultán és kalifa

2. Szpáhik

3. Janicsárok

4. Földhöz kötött parasztok (tizedet)

5. Ráják (20-25% % haradzs)

Közigazgatás:

Vilajetek Szandzsákok Náhijék

(beglerbég vagy pasa) (bég)

Igazságszolgáltatás:

ulemák, muftik, kádik

A rendiség kialakulása Magyarországon

Károly Róbert, a királyi hatalom helyreállítója

1. Trónutódlás:

1301. Az Árpád-ház kihalása lehetséges jelöltek: - a bajor Ottó

- a cseh Vencel

- a nápolyi Károly Róbert (V.István dédunokája,Nápoly hűbérura a pápa, támogatja az esztergomi érsek, az egyházi nagybirtokosság, a köznemesség)

De! az ország jelentős része a tartományurak kezében (Csák Máté, Abák, Kőszegiek, Rátótok, Borsa Kopasz), kezdetben támogatják

1308-tól választott király De! le kell győznie a tartományurakat

1312. rozgonyi csata - majd ezután sorra a többi

tartományurat is leverte

Az új nagybirtokos réteg támogatta (Garaiak, Lackfiak, Báthoriak, Kanizsaiak, Szécsiek, Bánfiak)

2.Újjászervezés:

Hadsereg = Bandériumok ( magánföldesúri csapatok + vármegyei nemesi zászlóaljak + várkatonák + könnyűlovas kunok + zsoldosok)

Gazdaság = Regálék:- bányamonopólium (királyi bányászok, kötelező beváltás,

urbura)

- harmincadvám

- a pénzverés monopóliuma = értékálló aranyforint firenzei mintára = elesett a kamara hasznától bevezette a jobbágyok első

állami adóját a kapuadót

A pénzügyek intézésére kamarákat állított fel.

Külkereskedelem:

Bécs árumegállító joga 1335. visegrádi királytalálkozó

(Károly Róbert, Luxemburgi János,

III.Kázmér)

Bécset megkerülő útvonal (+ személyes megállapodás

III.Kázmérral a lengyel trón örökléséről)

Előnytelen külkereskedelmi mérleg (a kivitel fele a behozatalnak = a magyar arany az olasz és német kereskedőket gazdagítja)

Export: nyersanyag, bor, élelem, élőállat

Import: iparcikk, luxuscikk, fegyver

3. Külpolitika:

- a pápai jövedelmek harmadát lefoglalta

- dinasztikus kapcsolatokat épített (Lo., Nápoly)

- Egyetlen hódító hadjárat: Basarab havasalföldi vajda ellen

Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály

I. (Nagy) Lajos (1342-82):

Mindent megtett testvére, András nápolyi királyi címének elismertetéséért (6 tonna ezüst, 5 tonna arany)

DE! Andrást feleség, Johanna megfojtatta.

Nagy Lajos legyőzte Nápolyt (1347-48, 1350-52)

DE! megtartani nem tudta a távoli területet

Velencétől visszafoglalta Horvátországot és Dalmáciát

Kiépítette a bánságok rendszerét

Havasalföldet hűségre kényszerítette, létrehozta a szintén hűbéres Moldvát, ahol legyőzte a tatárokat, csapatai harcoltak az oszmánokkal

1370-ben elfoglalta a lengyel trónt (perszonálunió jött létre)

A hadjáratoknak köszönhetően a nagybirtokosok hatalma nőtt.

DE! a költségei miatt a kizsákmányolás fokozódott (kilenced)

vándormozgalom

bárók köznemesek

1351 az Aranybulla felújítása:

I. Ősiség

II. Kilenced

III. "Egy és ugyanazon szabadság"

A XIV. század közepére kialakult a jogilag egységes jobbágyság és nemesség.

Nőtt a mezővárosok, szabad királyi városok száma.

Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

1. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437):

Nagy Lajosnak csak lányai voltak

Mária vőlegénye Zsigmond

Erzsébet királyné és Garai Miklós nádor

+ Kis Károly nápolyi király

Ligák harca = Zsigmond került ki győztesen

1387-ben megkoronázták, cserébe szövetséget kötött a bárókkal

(a királyi várak nagy részét megszerezték)

Zsigmond hozzá hű idegeneket emelt bárói rangra (megerősítette helyzetét)

Igyekezett elősegíteni a nemesség renddé szerveződését.(1435 első rendi gyűlés)

Támogatta a városokat (képviselőiket meghívta az országgyűlésre 1405)

- kiváltságokat adományozott

- támogatta az egységes súly- és mértékrendszert

- vámkedvezményeket adott

Harcban a törökkel:

1389 óta rendszeres török portyák            Zsigmond évről évre támadó

hadjáratokat

1396 Nikápoly

Nemzetközi lovagsereg I. Bajazid

Tartós védelemre kell berendezkedni

- telekkatonaság

- végvárak, ütközőállamok rendszere

Az 1437-es erdélyi felkelés:

- Erdély gazdasági és társadalmi fejlődésben is elmaradt

- évekig rossz minőségű pénz Lépes György erdélyi püspök három év után visszamenőleg akarta beszedni a tizedet

Az elégedetlen parasztok Budai Nagy Antal vezetésével fellázadtak

Kápolnai unió (magyar nemesek, székely előkelők, szász polgárok)

Kolozsvárnál leverték a paraszokat.

A magyar rendi állam és a török párharca - Hunyadi János

1. Zsigmond után:

Zsigmond veje Habsburg Albert (1437-39)

Ellenzéki bárók, nemesek országgyűlést harcoltak ki

(1439) = rendiség kialakulása

A bárókat engedményekkel tudta leszerelni a királyi várak újra a

felére fogytak

1439 Habsburg Albert Ø

Jagelló Ulászló V. László

(lengyel király) (Erzsébet fia)

Hunyadi János (Garai-Cillei liga)

Hunyadi János:

- ősei havasalföldi kenézek

- Zsigmond lovagja

- Zsigmond halála után emelkedett a bárók közé

Az ország egyik legnagyobb birtokosa - Mo. haderejének jelentős részét

birtokolja

sikeres török elleni harcok

1443-44 hosszú hadjárat (cél: Drinápoly elf. Ø)

1444 drinápolyi béke (a török kiürítette Szerbiát)

10 évre

DE! az európai hatalmak és a pápa a háború folytatására ösztönözte

Feleakkora sereggel mint 1443-ban

1444 várnai vereség

I. Ulászló Ø

1445-ös országgyűlés = V. Lászlót elismerte királynak (aki még gyerek)

(A koronával együtt III. Frigyesnél)

Az ország irányítását hét főkapitányra bízták, de a rendet Ø

1446-tól Hunyadi kormányzó (1446-52)

- szinte a teljes uralkodói jogkört megkapta

DE! 1448 második rigómezei csata Ø

1452-ben V. László átvette a kormányzást

(DE! a valós hatalmat Hunyadi nem adta át)

- az ország főkapitánya

- a királyi jövedelmek kezelője

1453 II. Mohamed elfoglalta Bizáncot

1456 Nándorfehérvár

(Hunyadi, Szilágyi Mihály)

Diadal, DE! Hunyadi pestisben Ø

Mátyás, a nagyhatalmú király

1. Harc a trónért:

Garai-Cillei liga                      Szilágyi testvérek

V. László                                 Hunyadi László, Hunyadi Mátyás

(ígéretet a hatalom

átadásáról)

V. Lászlót és Cilleit tőrbe csalta

Cilleit Ø

A király büntetlenséget ígért DE! Lászlót Ø

Mátyást börtönbe

polgárháború

Szilágyi Mihály és Erzsébet Garai László nádor

Újlaki Miklós vajda

DE! V. László váratlan halála

1458 szegedi egyezmény:

- Hunyadi László halála büntetlen marad

- Mátyásnak királyságot

Hunyadi Mátyás (1458-90)

- megerősítette a nemesség jogait

- a főméltóságokat lecserélte (Garait lemondatta)

III. Frigyest hívta meg a magyar trónra

Mátyás fegyverrel győzte le

A török kihasználta a zűrzavaros helyzetet

II. Mohamed elfoglalta Szerbiát

1463 Mátyás Bosznia védelmére indult

(Bosznia északi része magyar, déli része török kézre került)

1463 III. Frigyes 80 000 aranyért visszaadta koronát, DE! ha Mátyás fiú nélkül hal meg.

1464-ben Székesfehérváron megkoronázták

Államszervezet újjászervezése:

- csökkentette a rendek szerepét

- a korábbi bárói kincstartó helyett egyszerű nemesi vagy polgári

származású kincstartót nevezett ki

- egyesítette a titkos és a főkancelláriát

- szakképzett hivatalnokokat alkalmazott fizetésért

Mátyás bevételei:

A XV. században a magyar gazdaság lassan fejlődött = bevételek növelése az adóterhek növelésével lehetséges

- a kapuadót füstadóra változtatta

- az egytelkes nemeseket megadóztatta

- legfontosabb a rendkívüli hadiadó (évente akár kétszer is)

(portánként 1 forint)

Mátyás éves jövedelme:

500 000 (a hadiadó kétszeres beszedésekor 750 000 arany)

+ török elleni nemzetközi segélypénzek

+ a Hunyadi birtokok bevételei

Mátyás a hódító

1. A török ellen:

Fekete sereg = mindenhol és mindenki ellen felhasználható haderő

(husziták, lengyelek, németek, magyarok)

- magas zsold

- kb. 15 - 20 000 fő (hadjáratkor jóval több)

Mátyás kerülte a döntő összecsapást a törökökkel.

Nyugati támogatás nélkül Mo. ereje ehhez kevés!!!

1479 a török betört Erdélybe - Kenyérmezőnél Báthory megállította őket

1480 Mátyás és Kinizsi Pál Szerbiába és Boszniába tört be

DE! a nyugati tervei miatt Mátyás nem akart háborút

1483-ban öt évre békét kötött (1520-ig)

Mátyás politikája 1467 Erdélyben felkelés

1471 Vitéz János, Jannus Pannonius összeesküvése

Akaratát feltétlenül végrehajtó emberekkel vette körül magát

( = kísérlet a központosításra)

2. Nyugati politika:

Cél: a német-római császári cím megszerzése

1462 a pápa hatálytalanította a bázeli zsinat kelyheseket elismerő pontjait

Ezzel Podjebrád György, egykori apósa eretnekké vált

A pápa keresztes hadjáratot hirdetett.

Mátyás a cseh trón megszerzésére indult 1468-ban

DE! a cseh trónon osztoznia kellett Jagelló Ulászlóval

Mátyásé: Morvaország, Szilézia, Lausitz

Ulászlóé: Csehország

DE! ezt III. Frigyes nem ismerte el,ezért 1477-ben Mátyás ellene indult

(Mátyás győzött, Frigyes elismerte)

1482-ben Mátyás újra megtámadta Frigyest, Bécset is elfoglalta 1485, DE! 1486-ban Frigyes fiát, Miksát választották német királlyá

Dinasztikus politika:

- házasság I. Ferdinánd nápolyi király lányával (Beatrix)

DE! utódot Ø

Egy bécsi polgárleánytól fia született : Corvin János

DE! nem sikerült törvényes utódként elismertetnie

A nagy földrajzi felfedezések:

A feudalizmus válsága = a XIII.század (a termelés növelésének igénye)

a legelőket is feltörik = a fehérjefogyasztás és a trágyázás csökken

járványok = a népesség drasztikus fogyása

XV.sz. = a népesség újra növekszik növekvő szükségletek:

- Nyugat-Európa élelmiszert importál

+ 1453. Konstantinápoly elfoglalása

A kereskedelmi útvonalak áthelyeződnek

(az atlanti part menti hajózás fejlődik)

Felfedezések: (a tudományok is segítik: caravella, iránytű, ptolemaiosz-i elmélet)

I.Hullám: portugálok

Tengerész Henrik (tengerésziskolát, Afrika partjait)

1471. Egyenlítő

1487. Bartolomeo Diaz

1498. Vasco da Gama                      eljut Indiába (egy ilyen út 7-800 %-os

haszonnal jár)

II.Hullám: spanyolok

1479. az egységes Spanyolo. létrejötte

1492. a reconquista befejezése

Kolombusz Kristóf (1492-1504. között négy utat)

1492.aug.3 - okt.12. Guanahani

Fernando Magellán (1519-1522.)

5 hajó 1 hajó

250 ember 18 ember

III.Hullám: angolok, hollandok, franciák

1497. John Cabot USA

1530. franciák Kanada

Az újvilág:

35 000 éve lakott (Ázsiából a mongolokkal rokon törzsek népesítették be)

1519. Cortez (500 Azték Birodalom)

1531.Pizarro (185          Inka Birodalom)

A 70-80 milliós lakosság a XVI.századra 10 millióra csökken

A felfedezések hatásai:

- nemesfémek áradata Európába

- új növények(kukorica, dohány, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kinin, kaucsuk, kakaó, vanília)

- ültetvények rabszolgakereskedelem

A tőkés termelés feltételeinek kialakulása:

Európa népességének változásai:

XV.sz. közepe: 45-50 millió

XVII:sz: közepe: 100 millió = (előnyös klímaváltozás, járványok ritkulása)

Élelmiszerárak növekedése

+ a beáramló nemesfém Árforradalom

(a mezőgazdasági termékek ára ≥ ipari termékek ára ≥ munkabér)

Kontinentális munkamegosztás

A világkereskedelem kialakulás:

Középkori kereskedelem Újkori kereskedelem

luxuscikkek mindennapi szükségleti cikkek

(amire hosszú időn keresztül, tartósan nagy igény van) = a posztó

A céhek reakciói:

1. Amikor csökkent a népesség = szigorító szabályokat vezettek be

2. Amikor nőtt a népesség = már nem tudták kielégíteni az igényeket

élelmes vállalkozók vidékre

felvásárlási - kiadási rendszer =

szétszórt manufaktúra (majd

központosított manufaktúra)

Manufaktúra:

- a munka részfolyamatokra bontása

- fizetett munkások = olcsóbb, nagyobb mennyiségben való termelés

- nyersanyag, szerszám beszerzése

De! az előzetes költségek magasak, ehhez tőkére van szükség

Eredeti tőkefelhalmozás: (a fogalmat lásd a tankönyvben)

Pl. Angliában a bekerítések

(a gyapjú iránti kereslet növekedése a földesurak a paraszti

és a közös használatú földeket kisajátították)

Így egyszerre jutottak tőkéhez és munkaerőhöz (lásd "Véres törvények")

Egyszerű árutermelés = ÁRU - PÉNZ - ÁRU

Tőkés árutermelés = PÉNZ - ÁRU - PÉNZ + PROFIT

(A tőke a pénzt szülő pénz.)

Ismertesse a reformáció irányzatait és az ellenreformációt!

1. A reformáció kezdete:

Előzmények:

A német területeket feudális széttagoltság jellemezte.

Az adott területek gazdasági fejlettsége is eltérő volt:

Észak: - tengeri kereskedelem

Dél: - kézműves- és bankárközpontok

Középső területek: - jelentéktelenebb árucsere (céhek)

Társadalmi ellentétek:

- császár fejedelmek

- polgárosuló köznemesség papság pápaság, egyház

- nemesség          parasztság (80%)

- középpolgárok fejedelmek, egyház

Reformáció, német parasztháború

+ lelki krízis ( a pápaság a XIV-XV.században mély válságban van)

a XV-XVI.sz. a "reneszánsz pápák" időszaka = mélyülő erkölcsi válság (pl. Rodrigo Borgia = VI.Sándor pápának 4 db elismert gyereke volt!, Bakócz Tamás esztergomi érsek szifilisztől halt meg!)

A reformáció:

Közvetlen ok: a búcsúcédulák árusítása (X.Leó pápa a Szt.Péter templom felépítésének költségeit próbálta így fedezni, az árusítást Albert mainzi érsekre bízta, aki viszont tartozott a Fuggereknek = a pénz fele náluk kötött ki)

1517.okt.31. Luther Márton fellépése

95 pontból álló tételsora: - egyedül a hit által üdvözülhet az ember

- egyedül Krisztus szentségét fogadja el

- egyedül a Bibliát fogadja el (a hagyományok,

legendák elutasítása)

- a 7 szentségből csak 2-őt fogadott el

(keresztelés, áldozás)

a költséges szertartásokra

az egyházi vagyonra

a pápai hatalomra nincs szükség

A pápa kiközösítette -------- a császár birodalmi átokkal sújtotta

Mégis gyorsan terjedt

1529. a speyeri birodalmi gyűlés döntése: Luther hívei megmaradhatnak hitükben, de azt nem terjeszthetik ez ellen protestáltak

Fegyveres harc bontakozott ki

1555. augsburgi vallásbéke: - egymással békében kell tovább élniük

- a lefoglalt javakat a lutheránusok megtarthatták

- "cuius regio, eius religio"

2. A reformáció irányzatai:

I.Luther hívei II.Népi reformáció III. Polgári reformáció

(fejedelmek)

II. Népi reformáció: - anabaptisták (Szászország)

- Münzer Tamás: - Isten birodalmát itt a Földön kell

megteremteni

- a magántulajdon elvetése

- vagyonközösség

- önálló államhatalom elvetése

Ezzel a nép elégedetlenségét élesztette fel 1524.Svábország = felkelés tovább terjedt = parasztháború (Dél-és Közép-németország)

De! 1525. a fejedelmek egyesített serege leverte

(Ezzel Luther egyháza az uralkodó osztály egyházává vált, evangélikus néven)

III. Polgári reformáció:

- Svájc

- Ulrich Zwingli

- Kálvin János (nem pap, Genf = élénk kereskedelem,

ipar)

tanai:

- predesztináció = eleve elrendelés

- az uralkodók hatalma Istentől származik, de ha azt nem az alattvalók érdekében gyakorolják, Isten olyan erőt fog támasztani amely megdönti azt

- szertartások reformja = egyszerű, olcsó

egyház

saját egyházát köztársasági alapelvekre

építette

(konzisztórium, presbiterek)

De! despotikusan uralkodott (Pl. Servet Mihály kivégzése antitrinitárius egyház = a reformáció

legszélsőségesebb irányzata)

A kálvinizmus elterjedése: Németalföld, Skócia, Anglia, Magyarország

3. Az ellenreformáció:

1545-63. tridenti zsinat: - főleg a papság életmódjával foglalkozott (az érsekek tartózkodjanak egyházmegyéjükben, egy személy = egy méltóság, papnevelő intézetek felállítása)

- búcsúcédulák betiltása

- Index

- Szent Officium

1540. a Jézus Társaság felállítása

- Loyola Ignác

cél: a pápa fősége alatt egyesíteni a világot

nevelés, szellemi képzés

"a pápaság diplomatái"

4. A reformáció kulturális hatása:

"sola scriptura" = egyedül az írás nemzeti nyelvre nyomdák(nemcsak Bibliát ad ki, hanem hitvitákat, tudományos munkákat, tankönyveket, történelmi munkákat, szórakoztató irodalmat)

+ az iskolai oktatás kiterjesztése

Az ellenreformáció kulturális hatása:

u.e. + a barokk

Az abszolutizmus

Kora újkor - a lassú felhalmozás időszaka

A tengeri útvonalak felértékelődése ezek védelmére : hadsereg

- embereket

- eszközöket

- szervezést

bürökrácia

Modern állam Feudális állam

- központosított - "az én hűbéresem hűbérese nem

- a nemesség rendi az én hűbéresem"

szerepére nem tart igényt - a földesúr a saját birtokán

gyakorlatilag "király"

Az állam átvette ezen jogok és feladatok gyakorlását.

(DE! a nemesség gazdasági fejlődését nem korlátozta)

a nemesség ellenállása lassú folyamat

Abszolút monarchia = a feudalizmus legfejlettebb államformája

Átmeneti periódusban jött létre

I. a régi feudális rendek hanyatlottak II. a középkori polgárság

átalakulóban volt modern

burzsoáziává

DE! egyik sem erősebb a másiknál

A király: -a burzsoázia adóiból

- a gyarmati hódításokból

- az iparból, a kereskedelemből - erősen központosított

származó bevételekből közigazgatást

- csak tőle függő

hadsereget hozott létre

Spanyolország:

1516 Habsburg Károly

1519 német-római császár is (V.Károly) =

Spo., Német-római Császárság,

Burgundia, Németalföld, Nápoly-

szicíliai Királyság, Szardínia,

tengerentúli birtokok

Cél: a császári hatalom egykori fényét helyreállítani

V. Károly, II. Fülöp --- DE! erős központi hatalmat csak Spo.-ban

- Európa legnagyobb hadserege, flottája

(beáramló nemesfémek, adók)

állandó háborúk (Fro.,II. Fülöp török 1571 Lepanto, 1588 Ang.)

Helytelen gazdaságpolitika:

- mértéktelen adóztatás

- 10%-os forgalmi adó (+ a behozott termékek vámja alacsony, a

kivitelé magas)

- zsidók, moriszkók kiűzése

Helytelen valláspolitika:

- erőszakos ellenreformáció

németalföldi polgári forradalom és szabadságharc

1581 Hollandia független ---- DE! 1609-ig háború

- tőkés mintaállammá vált

Anglia:

VIII. Henrik - (Aragóniai Katalin) egyházreform = anglikán egyház

- vezetője a király

- szerzetesrendeket Ø

- az egyházi vagyont kiárusította

DE! a katolikus szokások és hitelvek megmaradtak

A XVI. sz. végére Európa legfejlettebb állama (eredeti tőkefelhalmozás,

tőkés átalakulás)

I. Erzsébet idején - a világ legnagyobb tengeri hatalma

- gyarmatosítás (1585 Virginia)

1600 angol Kelet-indiai Társaság

- az államháztartás alapja: az áruforgalom megcsapolása,

vámok, illetékek monopóliumok

Franciaország:

XV. sz. végén hatalmas ország

DE! az ipar és a kereskedelem fejlődése lassabb, még sok feudális elem (a tőke nem vállalkozik, inkább a földbirtok, adóbérlet, állami hivatalok érdekelték)

Vallásháborúk:

katolikusok hugenották

1572 aug.24. Szent Bertalan éjszakája

Valois Margit + Bourbon Henrik

DE! a kibékülés helyett 2000 hugenottát Ø

polgárháború

III. Henrik is Ø

II. Fülöp spanyol király szeretné a trónt

Bourbon Henrik: "Párizs megér egy misét!"

- helyreállította a belső rendet

XIII. Lajos - Richelieu bíboros = abszolút állam

XIV. Lajos - Mazarin bíboros

Colbert - merkantilizmus

(nemesfém felhalmozása, vámpolitika, ipartámogatás)

Habsburg Birodalom:

II. Fülöp (Spo.)

1556 V. Károly lemondott

I. Ferdinánd (Habs. Birod.= örökös

tartományok + Mo., Cso.))

A Habsburg Birodalomban óriási ellentétek:

a Habsburgok katolikusok országaik reformátusok

abszolutizáló törekvések rendek ellenállása

Habsburg terjeszkedés más országok

Harmincéves háború (1618-48)

- a birodalom népeinek harca az abszolutizmus ellen

- a császár harca a német fejedelmek ellen

- HB Fro., Svédo.

Vesztfáliai béke:

- rögzítette No. széttagoltságát

- megerősítette Svédo., Fro. nagyhatalmi helyzetét

- Svájc, Hollandia függetlenségét elismerték

gazdasági fejlődés Ø

kapitalizálódás

A feudalizmus megmerevedése Kelet-Közép-Európában

Kelet-Európa: eleve késében

DE! a XV. századra bizonyos közeledés

- árutermelés

- városiasodás

- szabad költözés

Leggyakoribb államforma : a rendi monarchia

(bár voltak kísérletek a központosításra is)

XV. sz. -kontinentális munkamegosztás

- árforradalom a mezőgazdasági termékek a belső

piacon is drágák

a földesurak is bekapcsolódtak a kereskedelembe

sőt! kiváltságaikat is kihasználták

- majorság kiterjesztése

- terményjáradék a pénzadó helyett = második jobbágyság

- szabad költözés jogát Ø

Tőkés viszonyok kialakulása Ø

Oroszország:

XVI - XVII. sz. ipara és mezőgazdasága a Nyugathoz képest fejletlen

DE! az újonnan meghódított területeivel szemben fejlett

Saját piacaira támaszkodva erősödött meg

Manufaktúrák - DE! az itt dolgozók = földhöz kötött jobbágyok

Belpolitika:

Cár bojárok

IV. (Rettegett) Iván - központosítás kezdete

A rendi anarchia és a Dózsa vezette parasztháború

1. Mátyás Ø:

Több trónkövetelő

Bárók: - katonai erő

- erélytelen Ulászló a cseh király

(a lengyel trón várományosa is)

II. Ulászló (1490-1516):

Bárók hatalma köznemesség: 1505 rákosi o. gy.

- ha örökös nélkül, csak magyart

- a fekete sereget Ø banderiális hadrendszer

- az állami bevételeket

- jobbágyok jogait (szabad költözködés Ø, új vámhelyek, vadászati jog)

- mezővárosok jogait

Zselléresedés, elbocsátott katonák

+ éhínség, pestisjárvány + vallási elégedetlenség

Alkalom : Bakócz Tamás bíboros keresztes hadat szervez

1514 ápr. toborzás (40 000)

máj. Bakócz betiltja áruló urak ellen

Mezőtúr Apátfalva Nagylak

II. Ulászló hadat szervezett Dózsa várakat foglalt

Dósa Temesvár

B. I. 1 hónapig Sz. J. vajda

Kivégzések 10 napig

1514-es o. gy.:

- a szabad költözés jogát Ø

- évente 1 Ft

- heti 1 nap

A mohácsi csata

1. Törökveszély:

A védekezés nehézségei:

- a parasztok felfegyverzése Ø

- bárok és köznemesek ellentéte fennmaradt

- 1516 II. Ulászló Ø II. Lajos (1516-26) + Habsburg Mária

(nővére Anna + Habsburg Ferdinánd)

DE! a Habsburgok ellen cognaci liga (pápa, Velence, Milánó)

+ Fro. - Tö.

2. Török terjeszkedés:

( I. Szulejmán)

1521 Nándorfehérvár, Zimony, Szabács

1526 átkel a Száván

II. Lajos általános felkelést hirdet

Tomori Pál I. Szulejmán

Szapolyai György

1526 aug. 29. Mohács

Buda Dunántúl

DE! okt. 12-én kivonultak, csak helyőrséget

Magyarország három részre szakadása

1. Királyválasztás:

1526.aug.29. Mohács                 - Mária Pozsonyban

1526.okt.12. a török kivonult Magyarországról

Szapolyai a Tiszántúlon

A székesfehérvári országgyűlés = Szapolyi Jánost választja meg:

- az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva

- gazdag főúr

- a legnagyobb hatalmú politikus

Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választják meg:

- a főpapok és a nagybirtokosok

támogatják

- a családi szerződésre hivatkozva

- testvére segítségében bízna (V.Károly)

2. Harc a trónért:

1527. I.Ferdinánd (az V.Károlytól kapott 10 000 zsoldossal) kiszorította

Szapolyait)

a töröktől kért segítséget

1529. I.Szulejmán Buda Bécs

I.Ferdinánd visszaveri

Észak-Dunántúlt visszahódítja = Mo. két

részre szakad

1532. I.Szulejmán Bécs

Kőszeg (1 hónap)

a döntő ütközet elmarad

3. Megegyezés:

1538.váradi béke = Szapolyai halála után I.Ferdi  (titkos)

De! I.Ferdi "árulkodott"

Szapolyai + Jagelló Izabella = János Zsigmond

1540. Szapolyai meghal János Zsigmond kéthetes

gyámja: Fráter György

1540. II.János néven királlyá választják

( I.Szulejmán is elismeri)

1541. I.Ferdinánd Buda

Fráter György a töröktől kér segítséget

1541.aug.29. csellel megszállják Budát = Mo. három részre szakadt

4. A három részre szakadt Magyarország:

5. Harc a török ellen:

1541 Fráter György I. Ferdinánd segítségét kéri

1542 egyesítési kísérlet DE! Ø

1551 újra Habsburg katonaságot hív DE! Ø

1543-as                                  Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Székesfehérvár

hódítási hullám

1552-es                                  Temesvár, Drégely, Eger

1566 újra Eger

DE! előbb Szigetvár (Zrínyi)

1568 drinápolyi béke

6. Gazdaság és társadalom:

XVI. sz. nemzetközi munkamegosztás állat és borkivitel

A hazai ipar fejlődése Ø (kivétel: szabó és ötvös ipar)

Agrárkonjunktúra majorság növelése

- robot = második jobbágyság

- szabad költözés Ø

Társadalom:

- főnemesek (hatalmuk nő = adományozás, magánhadseregek)

- középnemesek (a konjunktúra nekik is kedvezett)

- vitézlő rend (nemesség és jobbágyság között)

Harc a törökök és a Habsburg-abszolutizmus ellen

1. Erdély:

János Zsigmond Ø Báthory István

Célja: a török és a Habsburgok között nyugalmat

1576 Lengyelország királya is lett

Célja: Magyarországot Erdélyből kiindulva egyesíteni

2. Habsburgok:

= végre megpróbálkoznak a török kiűzésével Európából

I. Rudolf 1593 tizenöt éves háború

(Spo., és a pápa támogatta,

Fro., Lo. semleges)

1595 Báthory Zsigmond is csatlakozott

Győzelmek: Esztergom, Visegrád, Vác, Gyurgyevó

Vereségek: Eger, Kanizsa, Mezőkeresztes

A törököt nem tudták kiűzni

3. Bocskai felkelés (1604-06):

Habsburgok magyar uralkodó oszt.

- felségsértési perek

- Rudolf központosító törekvései (rendeletekkel

kormányzott, a végrehajtást idegenekre bízta)

- protestantizmus felszámolása

Bocskai István (Partium + Erdély) + hajdúk

1604 Álmosd és Diószeg között

A Felvidék jó részét elfoglalták

1605 egész Felvidéket

Erdély fejedelemmé választották

Dunántúl a szerencsi o.gy. Magyarország fejedelmévé

1606 bécsi béke:

- vallásszabadság (mezővárosok, falvak kivételével)

- rendi alkotmány megerősítése

- önálló Erdély (U., B., Sz., T.)

1606 zsitvatoroki béke (Habs. - török)

DE! 1606 Bocskai Ø

Rudolf az engedmények visszavonására törekedett

magyar rendek + osztrák és morva rendek

+ Mátyás főherceg

1608 II. Mátyás:

- pozsonyi o.gy. a bécsi béke megerősítése

Rendiség megerősödése rekatolizáció

Ellenreformáció előretörése (II. Ferdinánd, Pázmány Péter)

Erdély aranykora

1. Bethlen Gábor (1613-29):

Cél: újraegyesítés

Gazdaság:

- tisztviselők ellenőrzése

- javak visszavétele

- állami monopóliumok (higany, méz, viasz, marha)

- külföldi mesterembereket, bányászokat

Bevételek: - áll. hadsereg

- központosítás (rendek háttérbe szorítása, a

közig. minden szála)

2. A harmincéves háború:

- lehetőség a függetlenségre

1619 Kassa

1620 besztercebányai o.gy. = Mo. királyává egész Dunántúlt

DE! 1620 Fehérhegy (csehek Ø) - a főurak elpártoltak

1621 nikolsburgi béke.

- a mo-i foglalásait vissza

- 7 vármegyét élete végéig

- birodalmi hercegi címet

- bécsi béke betartása

I. Rákóczi György (1630-48):

1645 linzi béke:

- a 7 vármegyét

- vallásszabadságot

II. Rákóczi György

A Porte tilalma ellenére Lo-ot

Erdélyt török és tatár hadak = a portától való függés nőtt

(Bocskai koncepciója Ø)

Függetlenségi mozgalmak

1. Erdély bukása után:

A függetlenségi mozgalmak súlypontja a Királyi Magyarországra

A Habsburgok fő ellensége: Fro. Mo.-on békét

DE! Zrínyi Miklós: - nemzeti erők összefogása

- gyakorlati feladatok

Kanizsa - Zrínyi-Újvár

1663 Ahmed nagyvezér I. Lipót Zrínyit főparancsnokká

Budára (120 000)

DE! 40 napos eső (Bécset Ø)

1663 téli hadjárat

Nemzetközi összefogás (német, fr. csapatok, pápa, Spo. pénzzel)

1664 febr. eszéki hidat Ø                          cél: Kanizsa ostromának feltételeit

Több hónapos ostromgyűrű - DE! a Habsburgok késlekednek siker Ø

1664 a török újra támad

Aug.1. Szentgothárd győzelem

DE! szégyenteljes vasvári béke (minden hódítást a

török kezén)

országos felháborodás

- a magyar ellenzék a franciákkal kezdett tárgyalni

- Zrínyit Bécsbe rendelték DE! egy vadkan

2. Rendi szervezkedés:

1666 Wesselényi Ferenc nádor majd Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc,

I.Rákóczi Ferenc

Fegyveres felkelést

( DE! néhány hét alatt leverték)

(Zrínyit, Nádasdyt, Frangepánt Ø, I. Rákóczi Ferenc megmenekült)

I. Lipót abszolutizmusa:

- az országgyűlést, a nádori hivatalt Ø

- a végváriak 2/3-át elbocsátották helyettük császári zsoldosok

- az állami adókat növelték

- a protestáns vallásszabadságot Ø (730 lelkészt )

Erdélybe:    - menekülők

- végváriak

- üldözött protestánsok 1678 Thököly Imre

- szökött jobbágyok - felvidéki bányavárosokat

- Zrínyi Ilonát

- török támogatás = Mo. egy

rövid időre 4 részre szakadt

1681 I. Lipót a soproni országgyűlésen

- lemondott a nyílt abszolutizmusról (rendi

alkotmány, nádor, vallásgyakorlás)

4. A török kiűzése:

1683 IV. Mehmed Bécs

DE! Ø ellentámadás

1684 Szent Liga (Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence)

+ Oo., a bajor, a szász , a brandenburgi választófejedelem zsoldosokat

A pápa Franciaországot semlegesítette

1686 Buda felszabadítása

1697 Győzelem Zentánál 1699 karlócai béke

( a Temesköz kivételével)

DE! Mo. formailag nem tagja a Szent Ligának

- a költségek 70 %-át

- rablás

+ 1687-es o.gy..

- a szabad királyválasztás jogáról

- ellenállási záradékot Ø

I Lipót önkényesen uralkodott + Újszerzeményi Bizottságok

(10 %-os fegyverváltság)

+ a vitézlő rend elbocsátása (jobbágyi szolgáltatásokat)

1697 hegyaljai felkelés

Ø

1703-11 Rákóczi-szabadságharc

(A hegyaljai felkelés idején Rákóczi még elmenekült, de aztán levelezni kezdett XIV. Lajossal --- letartóztatták)

A felesége kiszöktette Brezán

1701 spanyol örökösödési háború (Rákóczi csak ezért vállalta)

1703 máj. tiszaháti felkelés

Gyors sikerek (kuruc harcmodor)

DE! 1704 Höchstädt (franciák veresége)

1704 a kurucok Nagyszombati veresége

Nemzeti összefogás erősítése = vetési pátens

- a hadba vonultakat és családtagjaikat a jobbágyi kötelességek alól Ø

1705 szécsényi o.gy.:

- államforma = konföderáció nemzeti abszolutizmus

- Rákóczi = vezérlő fejedelem

A szabadságharc tetőpontja és bukása

I.Lipót Ø I. József

Béketárgyalásokat kezdeményezett, DE! Rákóczi még mindig XIV. Lajosban bízott

- zsibói szoros = kuruc vereség = Erdély az osztrákok kezére

DE! dunántúli sikerek (Vak Bottyán, béri Balogh Ádám)

1706-os őszi hadjárat = Erdély visszafoglalása

2. A szabadságharc gazdasági és katonai háttere:

Hadsereg ellátása: - tárházakat

- manufaktúrákat

- kézművesek támogatása

- modern tisztviselői szervezet

- tervek az ipar és a kereskedelem fejlesztésére

- pénzügyi fedezet = adó Ø

(bányák, vámok, fejedelmi birtokok jövedelme kevés

Rézpénz -- DE! devalválódik

Általános adózás

Hadsereg:

Képzett katonák - végvári vitézek

- átállt császáriak reguláris hadsereg

- idegen zsoldosok

Képzetlen katonák = irreguláris hadsereg

(nemesi vezetés)

Portyázó könnyűlovas harcmodor = döntő csata Ø

3. Tetőpont:

1707 csaknem az egész ország a kurucok kezén

1707 ónodi o.gy. :- általános adózás

- Habsburg-ház trónfosztása

Üres a trón, DE! sem francia, sem orosz segítség Ø

Rákóczi utolsó terve: sziléziai - morva - magyar konföderáció

(a porosz trónörökös)

DE! 1708 Trencsén - vereség

Áll. védekezés (átállások, szökések) + pestis

Nemzeti összefogás Ø

1710 utolsó jelentős csata: Romhány

(a kurucok oda szorultak vissza ahonnan 1703-ban elindultak)

Rákóczi az orosz cárral tárgyalt --- Károlyi Sándor béketárgyalásokat kezdett

(- általános békevágy, kimerült ország)

1711 szatmári o.gy. : - elfogadta a békefeltételeket

- kegyelmet (hűségeskü)

- birtokaikat, kiváltságaikat megtarthatták

- protestáns vallásszabadság

- Mo. és Erdély alkotmányát tiszteletben

A majtényi síkon fegyverletétel

Nagykároly = szatmári béke = kompromisszum

A függetlenséget nem tudtuk kivívni DE! a rendi különállást elnyertük!