Csokonai Vitéz
Mihály élete:
1773-1805. Debrecenben
született 1773. november 17-én. Apja Csokonai József, egy református lelkész
fia. Tekintélyes vagyont gyűjtött össze. 1786-ban meghalt és az özvegynek két
fiával együtt el kellett hagynia addigi otthonu 828e49i kat, s egy kis nádfedeles házban
húzták meg magukat.
Debrecenben
nevelkedett. A korabeli Mo. egyik legerősebb
kisugárzású szellemi központja is volt. 1780-tól a kollégium tanulója, 1788-ban
a főiskolai tanfolyamra iratkozott be, majd teológushallgató lett. 1790-ben
diáktársaival önképzőkört szervezett. Tudott: latin, francia, német, görög,
ismerkedett az angollal a héberrel és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi
poéta-osztály vezetésével bízták meg. 1792-től Kazinczy levelezett, s ezekben
az években nőtt nagy költővé. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Debrecenből
jogot tanulni ment Sárospatakra, 1796-ben abbahagyta tanulmányait s ezzel
lezárult deákpályája.
1796 őszén Pozsonyba
sietett abban a reményben, hogy az ott megnyíló országgyűlés nemesi résztvevői
között mecénásokat találhat. Egyszemélyes verses hetilapot indított Diétai
Magyar Múzsa címmel. A példányokat nem tudta eladni, kudarcot vallott. 1797
tavaszán Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató
ünnepségére. Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával - Lillával - egy jómódú
kereskedő leányával, boldog szerelem bontakozott ki köztük. A keszthelyi
Georgikonban szeretett volna professzor lenni. Míg Csokonai állás után járt a
lányt szülei 1798-ban férjhez adták egy gazdag dunaalmási
kereskedőhöz.
Komárom után néhány
évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán jutatta be 1799. május 26-tól
február 21-éig helyettes tanárnak a csurgói gimnáziumba. Lelkesen vágott bele a
pedagó-
giai munkába. 1800 februárjában gyalog nekivágott
Debrecennek, hogy hazatérjen meghalni. Az 1802. július 11-i hatalmas debreceni
tűzvész, melyben Darabos utcai házacskájuk nagy része is elpusztult, a nyomor
szélére sodorta. Tüdőbaja is egyre súlyosbodott. Utolsó éveiben új verset már
alig írt. 1804. április 15-én Nagyváradon Rhédey
Lajos gróf feleségének templomi temetésén felolvasta nagy filozófiai
költeményét a Halotti verseket. A hűvös időben megfázott, tüdőgyulladást
kapott, s nyomban ágynak esett. 1805. január 28-án Debrecenben fejezte be
fiatal életét.
