Üzleti kommunikació oroszul 2002

Üzleti  kommunikáció oroszul 2002

A közelmúlt eseményei mind Oroszországban, mind hazánkban egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy minden esélyünk megvan az országaink közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok érdemi javulására. A két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok terén ez évtől új korszak vette kezdetét. Várhatóan javul a kereskedelmi egyensúly, növekedik az Oroszországba irányuló export, erősödnek a kapcsolatok a tudományos kutatás és oktatás területén, kibővülnek a regionális együttműködés lehetőségei.  

Ismereteink szerint jelenleg Földünk lakói közül majd félmilliárd az oroszul tudók száma, s közel 300 millióan anyanyelvi szinten ismerik a nyelvet. A nemzetközi, illetve világnyelv tekintélye, az orosz nyelv presztizse nemcsak a közelmúltban, hanem az elmúlt másfél évszázad során állandó szoros összefüggésben állt a cári Oroszország, 949b19j a Szovjetunió, az Orosz Föderáció politikai, gazdasági helyzetével, a világban elfoglalt szerepével.

Ma már oroszországi nyelvpolitikusok is beismerik, hogy az orosz nyelv tanulása iránti Európa-szerte hanyatló érdeklődés fő mozgatója az egykori nagyhatalom változó népszerűsége, valamint a politikai, gazdasági, katonai kudarcok sorozata.

Ennek érdekében a külpolitikai, gazdasági és kulturális változások mellett Moszkvában elnöki és kormányszinten bizottságok alakultak az orosz nyelv védelme, tisztaságának megőrzése, valamint ideológiáktól mentes terjesztése érdekében. Ez vonatkozik a jelenlegi Orosz Föderációban élő nemzetiségekre, a szovjet utódállamok nyelvhasználatára, s a "távoli külföldön", azaz a világ öt kontinensén orosz nyelvet tanulók és oktatók többmilliós táborára. E célból 2001-2002-ben több magasszintű tanácskozást, kerekasztal-beszélgetést, konferenciát tartottak többek között Washingtonban, Berlinben, Párizsban.

Az alkalmazott nyelvészet, a nyelvpolitika hazai képviselői évek óta hang­súlyozzák, hogy hazánkban geopolitikai és kereskedelmi üzleti szempontból is fontos helyet kell kapnia a szláv nyelveknek, elsősorban a politikai előítéletektől megtisztult orosz nyelvnek, mely fontos kommunikációs eszköz mind Oroszországgal, mind az utódállamokkal fenntartandó kapcsolatokban (Szépe, 1997; Banczerowski, 2000).

A negyvenes évek végétől kezdődő, négy évtizeden át tartó kötelező orosznyelv-oktatás szinte évtizedenként igényelte a megújulást. Az 1970-es években egyre többen hangoztatták a beszédközpontú orosznyelv-oktatás gyakorlati megvalósítását. A kommunikatív nyelvoktatási irányzatok térhódításával a 70-es évek közepétől már miniszteri rendelet írta elő, hogy a nem bölcsészképző intézményekben az általános és szakmai nyelvórák a kötelező tantárgyak rangjára emelkedjenek. Érdekes, hogy a XXI. század elején is hasonló szándék vezeti a felsőoktatásban dolgozó nyelvtanárokat, hisz közös óhaj, hogy mind az általános, mind a szakmai kommunikációs nyelvórák kreditpontot érjenek.

Az 1980-as években a közgazdász egyetemi és főiskolai hallgatók számára készített tananyag alapvető célkitűzései oktatási szakaszonként a következők voltak:

rendszerezni az elsőéves hallgatók lexikai és nyelvtani ismereteit,

bővíteni a tankönyvek és sajtóanyagok útján a hallgatók célnyelvi ismereteit

a célország politikai, gazdasági arculatáról, kulturális hagyományairól,

megismertetni a felsőéves hallgatókkal a tananyagok és a média útján a gazdasági

szaknyelv általános terminológiáját,

elsajátíttatni a szóbeli és írásbeli szakmai kommunikáció releváns elemeit, azaz al-

kalmassá tenni a végzős közgazdászhallgatókat szakmai tárgyalások lefolytatására.

E célkitűzések a századvég utolsó két évtizedében alapvetően nem változtak.

A 90-es években a közgazdászok képzésében az orosz nyelv természetesen már jóval szerényebb helyet foglalt el. Kivételt képez néhány főiskola (Budapesti Gazdasági Főiskola és Szolnoki Főiskola), illetve egyetem (pl. a BKÁE), ahol még napjainkban is több csoportban különböző szinteken tanulják az orosz üzleti nyelvet. A megváltozott piaci körülményeknek megfelelően a 90-es évek második felében több hazai és külföldi, az üzleti orosz nyelvet bemutató tankönyv, jegyzet, szótár jelent meg. Feltétlenül említésre érdemesek a Külkereskedelmi Főiskola tananyagai (pl. Sziklai 1997, 1999; Trombitás, 1994), valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tankönyvei (Fodor, 1997) és a Szolnoki Főiskola kiadványai (Tenkei, 1998). E tananyagok már egyre részletesebben foglalkoztak a külkereskedelmi levelezés mellett az üzleti tárgyalások, az üzleti etikett kérdéseivel, melyek feltétlenül szükségesek a sikeres üzleti kommunikáció megvalósításához.

A hazai tudományegyetemeken, tanárképző főiskolákon növekedett a gyakorlati nyelvképzés szerepe, az üzleti orosz nyelv, s a hozzá kapcsolódó gazdasági jellegű tárgyak súlya.

A piacgazdaság természetes velejárói nemcsak a volt szocialista országokban, hanem Európa-szerte hódítottak. Ennek megfelelően készültek a 90-es évek hazai és külföldi tananyagai (Bokor, 1997; Mihalik, 1992; Klobukova, 1997; Makosza-Bogdán, 1998; Seyr, 1998, 2000; Strelkova, 2000 stb.).

A tankönyvekben a hang- és képanyaggal is ellátott tananyagokban az olvasmányokat megelőzik, illetve követik a kommunikatív gyakorlatrendszerek, kreatív feladatok, melyek egyre reálisabban tükrözik az orosz gazdaság szociális és nyelvi változásait. A szerzők gyakorlati példákkal illusztrálják a bankrendszer, a privatizáció alakulását, a vállalatok, cégek és a vállalkozók tevékenységét. Egyre több tankönyvszerző törekszik arra, hogy összehasonlítsa az oroszországi helyzetet és a nyelvtanuló országának gazdasági változásait. A kereskedelmi levelek és üzleti dokumentumok mellett egyre nagyobb teret kap a szóbeli üzleti kommunikáció, a tárgyalások előkészítése, valamint az üzleti etikett sajátos vonásai, az interkulturális kommunikáció elemei.

A vállalati kommunikációval foglalkozó tanulmányok egyre erőteljesebben hangsúlyozzák az etikett szerepét, mely mind a hivatal, mind a magánszféra vonatkozásaiban fontos szerepet játszik. A globalizációt hirdető vagy elvető korunkban világszerte rendkívüli jelentőséggel bír a kultúraközi kommunikáció, az etnolingvisztika, kulturológia eredményeinek a felsőoktatási funkcionális nyelvi képzésbe, az üzleti kommunikáció oktatásába történő integrálása. Említésre méltóak a tudományterület orosz és más külföldi képviselőinek kutatásai a nemzeti mentalitás, az orosz gondolkodásmód változásáról, az új társadalmi csoportok (újgazdagok - újszegények) megjelenéséről, az új orosz "image" alakulásáról. E kérdések már szerepelnek a hazai komparatív országismereti tananyagokban is (Czinege, 1997; Trombitás, 1994).

Az ezredforduló első éveiben egyre több figyelemreméltó tananyag jelenik meg a nyelvországban is. Sokoldalú és újszerű megközelítésben tárja az olvasó elé Szolovjeva V.M. a rejtelmes orosz lélek titkait a « című, 2001-ben kiadott könyvében. A mű az orosz nyelvet haladó szinten tanulók számára készült. Közérthető formában bőséges ismeretanyagot közöl a kulturális hagyományokról, etnopszichológiai sajátosságokról, az orosz és más népek közötti jellembeli hasonlóságokról és eltérésekről, az orosz lélek ellentmondásos jelenségeiről, a mítosz és a realitás közötti határokról, valamint az orosz mentalitás változásáról. A könyv az orosz jellem sajátos, tömör utikalauza.

A másik kiadvány egy szerény kézikönyv, mely szintén külföldieknek készült. A szerző Zselvisz V. "Ezek a furcsa oroszok" (Moszkva, 2002) című műve egy sorozatkiadvány része. Meglepő, hogy az orosz olvasók számára is újszerűen és rendkívül sokoldalúan mutatja be Oroszhon hol vidám, hol barátságtalan lakóit. Közismert, hogy az oroszok rossz hangulatukban szerencsétlen és boldogtalan népnek tartják magukat. A jobb hangulat esetén azonban elmondják, hogy ők a világon a leginkább barátságos, vendégszerető és jó szándékú nép. Ez a vélemény már közelebb jár a valósághoz. De végezetül nem felejtik el, hogy hangsúlyozzák: Oroszország egy rendkívüli és különleges ország. 

Rendhagyó sorozatcímet visel az angol nyelvű, magyar fordításban megjelent "Miért nem bírjuk a ruszkikat?" című zsebkönyv, melyben nem idegen­gyűlöletről, hanem az oroszok különleges szokásairól és hagyományairól, lelkivilágáról, sajátos gondolkodásmódjáról esik szó. A szerző Elizabeth Roberts szerint az olvasó remélhetően bírni fogja az ország népét, vicceit, szokásait, s talán elgondolkodik azon is, hogyan vélekednek róla más népek olvasói.

A furcsaságok, különleges szokások mindig felkeltik az érdeklődést. Az új fogalmi körök értelmezése során a tanórán olyan problémafelvető és esetleg megoldó szituációk hozhatók létre, amelyek többségében biztosítják az érdeklődés fenntartását. A nehezen megoldható, komoly agytornát igénylő feladatok fontos motivációs tényezőt jelentenek. Mind az orosz, mind a magyar gazdasági élet egyre több példát kínál az üzleti kommunikáció gyakorlásához.

Jelenleg a közgazdászok orosz nyelvi képzésében fontos szerepet játszik a lexikai és nyelvtani alapok rendszerezése és rögzítése, a beszédkészség fejlesztése mind a társalgási, mind a főként általános gazdasági jellegű sajtóanyagok témakörében. A szakmai kommunikációba történő bevezetés a hazai és külföldi oktatási intézményekben bevált módon szemináriumi foglalkozásokon, kiselőadások keretében történik, a szakmai anyag írásos feldolgozása pedig szemináriumi dolgozat (10-20 oldalas) formájában valósul meg. A képzés befejező szakaszában az üzleti levelezés, az üzleti terminológia elsajátítása, rögzítése és gyakorlása a cél. A dokumentációs anyagok, az esettanulmányok segítségével a hallgatók bepillantást nyernek a vállalati, illetve vállalkozási szférák gyakorlati világába.

A szakmódszertan képviselői több szakaszra osztják az üzleti nyelv oktatási eljárásait. Véleményünk szerint a képzés három fő részre osztható, előtanulmányi követelményként feltételezve a középszintű (középfokú) nyelvtudást:

Az első, korrekciós szakasz a hallgatók nyelvi tudásszintjének kiegyenlítését, a      lexikai és nyelvtani alapok rögzítését igényli.

A középső szakasz az országismereti tananyagok, informatív és interpretatív sajtóanyagok, a gazdasági és szociális témák újságolvasói szinten történő feldolgozása révén valósítja meg a szakmai, üzleti nyelv elsajátításába való bevezetést.

A harmadik, befejező szakaszban kerül sor az üzleti levelezés, az üzleti terrminológia elsajátítására, rögzítésére és gyakorlására. A dokumen­tációs anyagok, az esettanulmányok segítségével a hallgatók bepillan­tást nyernek a vállalati, illetve a vállalkozási szférák gyakorlati világába.

A szakmai kommunikáció képzési célja, hogy a hallgatók megismerjék az orosz nyelvű üzleti kapcsolattartás helyzeteit és szintereit, elsajátítsák az üzleti tárgyaláshoz szükséges fordulatokat, megnyilatkozásokat. E szakaszban kerül sor a mikrogazdasági ismeretek áttekintésére a hazai és az oroszországi környezet tükrében. Ez a szűkebb szakmai kommunikáció (szóbeli és írásbeli) a pénzügypolitika, a menedzsment, a marketing, a turizmus, a logisztika stb. témakörének sokoldalú feldolgozását, gyakorlását, rögzítését tartalmazza, biztosítva az üzleti kommunikációt.

Elsődlegesen nem a számtalan terminológiai, fogalmi meghatározás befogadásáról, nagyszámú közgazdasági kifejezés elsajátításáról van szó, hanem egy meghatározott, profilorientált szakszókincs alkotó jellegű, tárgyalási és vita szinten történő aktív használatáról. Teljesen egyetértünk azokkal a nézetekkel, melyeket a szaknyelvoktatás, illetve a gazdasági szaknyelv művelői vallanak:

A szaknyelv oktatása nem valamely szakma idegen nyelven történő tanítását jelenti. A szaknyelv a nyelv eszköztárából való speciális válogatás a szókincs és a szövegek szintjén. A szaknyelvoktatás a szakmai nyelvhasználat oktatása, olyan készségfejlesztés, amely nem szakmai adathalmazt közvetít, hanem a szakmára jellemző kontextusokban való eligazodást szolgálja a tanuló nyelvi szintjének megfelelően (Jónás-Loch, 1998:13).

Terveink között szerepel egy Üzleti kommunikáció oroszul  című külföldi sikertankönyv hazai megjelentetése. Az amerikai diákoknak orosz szerzők által 1997-ben készített, Washingtonban és Moszkvában megjelent mű átdolgozott változatban kiadásra kerül német, lengyel, spanyol, kínai, koreai nyelvterületen az orosz üzleti kommunikációt tanuló hallgatók részére. A magyar kiadás célja a külföldi tapasztalatok és a hazai igények összehangolása, mely várhatóan hozzájárul a gazdasági-üzleti szakszókincs elsajátításához, a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez, valamint a hazai szakmai orosz nyelvoktatás színvonalának emeléséhez.

Hivatkoz sok

Washington

Папп, Ж. (2002): Этикет делового письма. Вестник ФИРЯП № 16. Специальный выпуск,

Пели, Е. (2002): Этикет для деловых людей, представителей разных национальностей. Русский язык на завтра № 32-33.

Bakonyi, I. (2000): Az orosz nyelv oktatása Magyarországon (különös tekintettel az üzleti kommunikációra) Преподавание русского языка в Венгрии: Базовое, профессиональное, деловое (история, современное состояние, перспективы) Győr-Budapest.

Banczerowski, J. (2000): A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet. Lengyel Filológiai Tanszék, Budapest

Czinege, A. (1997): Страноведение.

Fodor, Z. (1997): Язык бизнесмена 1-2-3. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Jónás, E.-Loch, A. (1998): Kötelező továbbképzés - miért ne szaknyelvre? NYELV-Info 6. évf. 5.sz. 13.

Makosza-Bogdan, J. (1998): Новое пособие для экономистов по русскому языку. SGH., Warszawa

Seyr, B. (1998): Russisch im Beruf, 1-2-3. Teil. Medien Service, Wien

Strelkova, K. (2000): Cesty k lepsej kommunikácii v ruskom jazyku. EKONOM, Bratislava

Szépe, Gy. (1997): Modernizációs törekvések a legújabbkori magyarországi idegennyelv-oktatásban. In: A nyelvtanulás folyamata és mérése.Lingua Franca Csoport, Pécs

Sziklai, M. (1997): Ближе к делу. (деловой русский язык). AULA Kiadó, Budapest

Sziklai, M. (1999): Вопросы экономики. Курс русского делового языка 1-2. Gazdasági ismeretek oroszul. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest

Tenkei, S. (1998): Секрет успешных переговоров. Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok

Тrombitás, E. (1994): Венгерское страноведение на русском языке. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest