Reklámmal a reklámról: reklámeszközök a gazdasági szakmai nyelv oktatásában

Sokakban a "reklám" szó negatív élményeket ébreszt, szinte mindenkivel előfordult már, hogy legszívesebben elmenekült volna a reklámok elől, melyek szinte az egész életünket behálózzák, mindenütt jelen vannak, és bizony gyakran már terhesek számunkra. Nincs is annál idegesítőbb dolog, mint amikor az embert az esti film legizgalmasabb jelenete közben, az adást megszakítva, XY márkájú mosópor vásárlására ösztönzik. Az is elég kellemetlen, amikor a postaládánk tele van prospektusokkal és reklámlevelekkel, és biztos volt már mindenkinek része abban is, hogy az utcán egy éppen most nyíló szórakozóhely szórólapját nyomták a kezébe. Ezek mind kellemetlen élmények, és sokszor már nem is figyelünk oda a reklámokra, a TV-t automatikusan átkapcsoljuk egy másik csatornára, a prospektusokat anélkül, hogy megnéznénk őket, a szemetesbe dobjuk, az utcán pedig megpróbáljuk elkerülni a szórólapot osztogató diákokat. De gondoltak-e már arra, hogy ezeket a reklámeszközöket eredeti céljuktól eltérően máshol is felhasználhat 858d34i nánk? Például a nyelvoktatásban. A reklámeszközök ugyanis kiválóan alkalmasak erre a célra is.

A következőkben azt kívánom röviden bemutatni, hogyan lehet a különböző reklámeszközök felhasználásával érdekesebbé és hatékonyabbá tenni a gazdasági szakmai nyelv oktatását, illetve a nyelvoktatás mely területén alkalmazhatók tapasztalataim szerint sikerrel a szinte mindenhol jelenlévő reklámok.

A szakmai nyelvoktatás helyzete a rendszerváltás előtt és után

1989 után Magyarországon és a többi egykori KGST-országban jelentősen megnőtt az igény a gazdasági szakmai nyelvek tanulása iránt. A szocializmus időszakában a KGST-országok szakemberei legtöbbször egy nyelven, mégpedig oroszul, jól meg tudták egymással értetni magukat, mivel ezt a nyelvet minden KGST-országban kötelezően oktatták. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden szakember csak oroszul tudott, hiszen például a diplomaták, sok bankszakember, gazdasági szakértő angol, francia vagy a német nyelven  is beszélt. A rendszerváltás után meszünt az orosz nyelv kötelező tanulása, a tanulók maguk dönthetnek arról, milyen nyelvet szeretnének tanulni. A paletta tehát igen sokszínűvé vált, nemcsak a nyelvek, hanem a szintek és szakterületek tekintetében is. Sokan már nem elégszenek meg az általános nyelvtudással, hanem egy-egy szakterület speciális nyelvét akarják megtanulni. A legtöbb tanulónak szakmai jellegű nyelvtudásra van szüksége, mert ezt tanulmányai illetve munkája során sokkal jobban hasznosíthatja.

Miért is éri meg tehát gazdasági szakmai nyelvet tanulni?

A gazdasági szakmai nyelv növekvő jelentőségének okai véleményem szerint a következők:

A gazdaság nemzetközivé válása, hiszen az egyes nemzetgazdaságok nagymértékben függnek egymástól, szorosan kötődnek egymáshoz.

Az európai belső piac létrejötte, ami lehetővé teszi a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását az Európai Unión belül. Magyarország számára ez a tény már most óriási jelentőséggel bír, ami teljes jogú taggá válásunk után tovább fog növekedni.

A közép-európai országok gazdaságában, köztük hazánkban is a rendszerváltás után az egykori Szovjetunió és a többi KGST-ország helyébe más országok léptek mint kereskedelmi partnerek. A magyar export jelentős része már nem ezekbe az országokba, hanem például Németországba irányult (Hahn, 1989:92).

Ez a helyzet azonban a nyelvtanár számára azt a megoldandó problémát jeleníti meg, hogy a szakmai nyelvoktatást minden tanulói csoport céljainak megfelelően kellene biztosítani. Magyarországon viszont a legkülönbözőbb tanulói csoportok vannak jelen: a 14 éves közgazdasági szakközépiskolás, az üzleti szakmai nyelvvizsgát letenni kívánó főiskolai hallgató, tudományos munkát végzők, akik idegen nyelvű szakirodalmat akarnak olvasni, vagy olyan gazdasági szakemberek, akik külföldön kívánnak dolgozni.

Mit tegyen a tanár?

A tanár legtöbbször nem szakember azon a területen, amelynek szaknyelvét tanítja, szakmai nyelvtanári oktatásban pedig nem részesült, illetve esetleg 1-2 napos továbbképzéseken vehetett részt. A tanár helyzetét ezen kívül nehezíti a rendelkezésre álló anyagok nem megfelelő minősége vagy korlátozott száma, bár az elmúlt 11-12 évben ezen a területen óriási fejlődés tapasztalható. Mindenesetre 6 éve, amikor az akkor még Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán elkezdtem a gazdasági szakmai nyelvek oktatását, a helyzet a német szakmai nyelvkönyveket tekintve elég kiábrándító volt. Ez adta végül is az ötletet, hogy érdemes lenne a kicsit szürke és unalmas tananyagot valamivel színesebbé, a nyelvórákat mind a hallgatók, mind a magam számára érdekesebbé, izgalmasabbá tenni. Ennek egyik eszközét jelentik a reklám­eszközök.

A reklámeszközök alkalmazása a nyelvoktatásban

Jelen esetben a nyelvoktatás egy szegmensét, a gazdasági szakmai nyelv "Reklám" témakörét vizsgálom azzal a céllal, hogy mind a tanároknak, mind pedig a tanulóknak néhány tippet és ötletet adjak ahhoz, hogyan tehető a szakmai nyelv oktatása-tanulása reklámeszközök segítségével színesebbé.

Az általam összeállított feladatok elsősorban gazdálkodási szakos hallgatók számára készültek. Ők már rendelkeznek a szükséges nyelvtani, lexikai és természetesen szakmai ismeretekkel. Bizonyos nyelvtani és lexikai formák (pl.: passzív szerkezetek, összetett szavak, melléknévi igeneves szerkezetek stb.) azonban alaposabb gyakorlást igényelnek. A kommunikációs készséget fejlesztő gyakorlatokra is nagy hangsúlyt kell fektetni, mert a legtöbb nyelvtanuló elsajátította ugyan a szükséges nyelvtani és lexikai ismereteket, de ezeket a gyakorlatban nem használta.

A reklámeszközöket tulajdonképpen mind a négy klasszikus nyelvi készség - hallás utáni értés, olvasás, beszéd- és íráskészség fejlesztéséhez - sikerrel lehet alkalmazni.

Hallás utáni értés

A hallás utáni értés fejlesztéséhez autentikus szövegekre van szükség, melyek különböző szövegfajták lehetnek. A reklámeszközök közül kitűnően használ­ha­tók erre a célra a rádió- és tv-reklámok, vagy esetleg az egy-egy céget bemutató, azokat reklámozó rövidfilmek. A reklámfilmek esetében vizuális élmények is segítik a megértést, kiegészítik illetve alátámasztják a hallott információkat. Ezek a szövegek amellett, hogy a hallás utáni megértés készségét fejlesztik, bővíthetik és elmélyíthetik az adott téma ismeretanyagát.

Szóbeli kompetencia

A tanulók szóbeli kompetenciáját a gazdasági szaknyelv esetében véleményem szerint a következő tanulói tevékenységekkel lehet  továbbfejleszteni:

gazdasági témák ismertetése

különböző termékek bemutatása

folyamatok leírása

állásfoglalás

eredmények kiértékelése

véleménynyilvánítás, álláspont képviselése.

A reklámeszközöket (reklámfilm, plakát, reklámhirdetés stb.) úgy kell kiválasztani, hogy beszélgetésre, illetve vitára ösztönözzenek.

Íráskészség

Korábban, a kommunikatív nyelvoktatás gyakorlatában az íráskészséget fejlesztő feladatok csupán nyomtatványok kitöltésére, rövid személyes közlések, levelek írására korlátozódtak, mivel ez a módszertani felfogás elsősorban a beszédet és a hallás utáni értést állította a középpontba. Időközben, főleg a gazdasági nyelvoktatás területein az íráskészség fejlesztésére vonatkozóan változás figyelhető meg: az írást újra igen komplex nyelvi és tartalmi tevékenységnek tekintik. A különböző reklámeszközök közül a brosúrák, termékismertetők, reklámlevelek kiválóan alkalmasak arra, hogy az íráskészséget segítségükkel mindhárom fokon kialakítsuk és továbbfejlesszük:

reproduktív és kiegészítő feladatok (pl. szövegek visszaadása, szöveg-kiegészítő gyakorlatok)

tematikailag, illetve formailag kötött írásbeli feladatok (pl. levelek,  összefoglalások)

kötetlen, illetve szabad írásbeli feladatok (pl. jegyzetek, fogalmazások) (Braun et al., 1996:5-8)

Olvasott szöveg értése

A különböző szövegértelmezési technikák elsajátítása a készég kialakítás során fontos szerepet játszik, így a négy fő olvasási készségé is:

Orientálódó olvasás: amikor az olvasó megpróbál áttekintést a szövegről és eldönti,  hogy az adott szöveg tartalmaz-e számára fontos információkat.

Kurzórikus olvasás: ebben az esetben a szöveg tartalmilag fontos elemeinek feldolgozása úgy történik, hogy az olvasó az apróbb részleteket és mellékes dolgokat figyelmen kívül hagyja.

Szelektáló olvasás: az olvasónak csak bizonyos információkat kell a szövegben megtalálnia.

Totális olvasás: az olvasott szöveg tartalmát teljes egészében meg kell értenie (Braun et al., 1996:5-8).

Ez a négy olvasási készség egyébként nem mindig különíthető el élesen egymástól és gyakran egy bizonyos reklámeszköz segítségével több különböző olvasási technikát is gyakoroltathatunk. Amiről viszont mindenképpen le kell mondanunk, az a szóról-szóra történő fordítás. Nem csupán azért, mert ez a technika nem hatékony, hanem azért is, mert a megértési folyamatot nem különösebben fejleszti. Az egyes betűk és szavak azonosítása a szövegek megértésében alárendelt szerepet játszik.

Nagyon lényeges viszont az, hogy ezt a készséget a hipotézisképzés fejlesztésére is használjuk. A nyelvtanulásnak ugyanis fontos eleme a szabályszerűségek és a jelentések összefüggéseinek megértése és azok  alkalmazása.

Egyéb készségek

A négy nyelvi alap-készség fejlesztésén kívül a reklámeszközök segítségével az országismeret, a kulturális ismeretek, valamint az interkulturális kompetencia fejlesztését is elősegíthetjük. Erre elsősorban a turizmus számára készült reklámok, prospektusok, plakátok használhatók nagy sikerrel, melyek egy-egy ország, régió, település bemutatását célozzák.

Néhány példa

A következő táblázatban néhány konkrét példán mutatom be, hogyan használtam fel az egyes reklámeszközöket a nyelvoktatásban. Az első oszlopban a reklámeszközöket sorolom fel, a második oszlopban maga a feladat áll, míg a harmadikban a feladat segítségével fejlesztett készségek láthatók.

1. táblázat

A reklámeszközök alkalmazása a készségfejlesztésben

Összefoglalás, tapasztalatok

A reklámeszközök mindenképpen sikerrel alkalmazhatók a gazdasági nyelvoktatásban, elsősorban a "Reklám" témakör oktatásánál, de nem lehet kizárólag ezekre támaszkodva sikerrel tanítani. Nem mondhatunk le a tankönyvek alkalmazásáról, az elméleti háttérismereteket biztosító előadásokról és természetesen nem nélkülözhető a tanár személye, aki ezeknél a feladatoknál nagyon fontos instruktori szerepet játszik.

Bár az egyes reklámeszközök mind a négy alapkészség fejlesztésére használhatók, ám nem azonos mértékben, illetve súllyal. Úgy vélem, hogy ezek a reklámeszközök legjobban és legsikeresebben a szókincset és a szóbeli kommunikációs készséget fejlesztő gyakorlatokhoz alkalmaz­hatók, míg például az írás- és olvasáskészség fejlesztéséhez kevésbé.

Mindezek alapján úgy látom, hogy a reklámeszközöket hasznos és érdemes a gazdasági nyelvoktatásban alkalmazni, segítségükkel a tanított anyag sokkal érdekesebbé, életszerűbbé és könnyebben megtanulhatóvá válik. Nem titok, hogy a tanár számára kétségtelenül sok munkát jelent a megfelelő reklámeszközök összegyűjtése, majd a feladatok megalkotása. De a befektetett munka  mindenképpen megéri, mert a tanulók sokkal aktívabbak azokon az órákon, ahol a mindennapi életből vett reklámok felhasználásával tanulják az adott témát. Márpedig ha a tanulók kedvvel tanulják a gazdasági szakmai nyelvet, sokkal nagyobb a tanulás sikere, és úgy gondolom, ez minden tanár célja.

Hivatkozások

Nicolas, G.- Sprenger, M.- Weermann, W. (1995): Wirtschaft auf Deutsch. Klett Edition Deutsch, München

Braun, C. - Brüggemann, W. - Weermann, W. (1991): Wirtschaft auf Deutsch-Lehrerhandbuch. Klett edition Deutsch, München

Buhlmann, R. - Fearns, A. (1991): Handbuch des Fachsprachenunterrichts. Langenscheidt, Berlin und München

Hahn, M. (1985): Deutsch als Wirtschaftssprache. In: Muttersprache 62-96.  Berlin

Schaarschuh, F.J. (1986): Wirtschaftsdeutsch=deutsche Fachsprache der Wirtschaft? In: Muttersprache 140-145, Berlin

Gedeon, É. - N.Tóth, Zs.- Rádai, P. (1994): 165 ötlet nyelvtanárok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Dietz, G. (1996): Formale Aspekte der Fachtextproduktion. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen