Interdiszciplináris hallgatói projektek az angol üzleti szaknyelv oktatásában

A szakmai idegennyelv oktatásában az Idegennyelvi Lektorátus fontos törekvése, hogy a hallgatók idegen nyelven is kreatívan tudják alkalmazni a magyar nyelven elsajátított szakmai ismereteket. Az egyéni és a team projektek jó alkalmat adnak erre. Az interdiszciplináris projektek életszerűvé teszik a hallgatók tevékenységét, pedagógiai szempontból elősegítik a szocializációt, és a felkészülést a jövendő munkahelyükön várható kihívásokra. A cikk az eddig végzett munkát és az elért eredményeket elemzi, valamint vázolja a jövővel kapcsolatos elképzeléseket.

A program rövid bemutatása

Az érvényben lévő tanterv szerint a műszaki menedzser szakos hallgatók vesz­nek részt szaknyelvi képzésben az üzleti angol, ill. német nyelv oktatása során. A szaknyelvi tananyag elsajátítása mellett egyéni, majd team projekt keretében angol nyelven alkalmazzák a magyar nyelven tanult ismereteket. A projektek témáit évente változtatjuk. A 2002/03-as tanévben egy szolgáltatás ("Petcare in the holiday season") és két, Kecskeméttel kapcsolatos témájú ("Get to know Kecskemét" "Get to know hotels in Kecskemét") projektet írtunk ki.

A szaknyelvi képzés jelenleg két félévben - a negyedik és az ötödik félévben - heti 2 órában zajlik. A kreditrendszer bevezetése miatt a tantárgy oktatásának helye a tantervben megváltozik, és 2003. szeptemberétől az ötödik félévre kerül át, heti 4 órában.

táblázat

A tantervi változások hatása

Az angol szaknyelvi projektekkel jelenleg a 2 angol szakos oktató foglalkozik. Feladatuk a projekt-témák kidolgozása, a hallgatói teamek munkájának koordinálása és az elkészült projektek értékelése

Szakmai és didaktikai célkitűzések

A tantárgyi követelmények mindkét félévben egy-egy projekt elkészítését is magukba foglalják. Az első félévben egy, a hallgató által szabadon választott termék önálló szóbeli és írásbeli bemutatása a feladat, a második félévben pedig 3-4 fős teamek komplex feladatot végeznek szóban és írásban.

A projektek szakmai célja

a szakmai és idegen nyelvi ismeretek interdiszciplináris integ­rálása

szakmai (pl. menedzsment) módszerek gyakorlati alkalmazása új    területen

lehetőség biztosítása a hallgatóknak önálló, ill. team munkára

az idegennyelvi prezentációs készségek fejlesztése

Didaktikai célok

a szóbeli, és az írásbeli kommunikáció, valamint a testbeszéd jelentőségének felismertetése

a pozitív kiindulású visszajelzés tudatosítása

önálló, ill. közös feladatvégzés - tolerancia, és együttműködés elérése

kutatómunka (könyvtár, ill. Internet használata), szövegértés és előállítás idegen nyelven

időgazdálkodás tudatosítása

kreativitás, problémamegoldás és önismeret fejlesztése

önbizalom és szociabilitás növelése

Innovatív cél

a hallgatók szakmai ismereteiket új kontextusban tudják alkal­mazni

felkészülhetnek a végzés utáni munkahelyi szituációkra, ízelítőt kapnak munkahelyi feladatokból

munkavégzés valós közegben az intézmények bevonása révén

asszertív magatartás kialakítása

minőségbiztosítási módszerek alkalmazása az oktatásban

A program átfogó jellege

Négy évvel ezelőtt felmérést végeztünk az üzleti angol nyelvet tanuló hallgatók és a karon rendszeresen szervezett, állásbörzén résztvevő vállalatok képviselői között a készülőben lévő szaknyelvi jegyzet kap­csán. A felmérés során a szaknyelvvel kapcsolatos elvárásokról átfogó képet kaptunk mindkét "érintett féltől". A kiértékelés mindkét esetben a gyakorlati jellegű ismeretek iránti igényeket tükrözte.

A hallgatók többsége a nyelvvizsgára való felkészítést ítélte a szaknyelvi képzés legfontosabb feladatának. A felmérés idején középfokú "C" típu­sú nyelvvizsga volt a diploma feltétele, jelenleg alapfok "C". A hallgatók körében a legáltalánosabb az ITK Origó nyelvvizsga. A vizsgált kész­ségek szempontjából az egynyelvű nyelvvizsgák követelményei hason­ló­ak a kétnyelvűekéhez, bár a feladattípusok kismértékben eltérnek. A szaknyelvet oktató tanárok az alapfokra a felkészítést közvetve végzik.

2. táblázat

Hallgatói elvárások a program iránt

A vállalatok képviselői a szóbeli kommunikáción belül, a kreatív kész­sé­gek mellett, a szóbeli prezentációs készségre, az írásbeli kommu­nikáción belül pedig az idegennyelvű szövegek és ábrák értelmezésére helyezték a hangsúlyt.

3. táblázat

Munkáltatói elvárások

A kétirányú felmérést követően az igényeket figyelembe véve alakítottuk át a feladatok kiírását, miután konzultáltunk a szaktantárgyakat oktató kollégákkal is, hogy biztosítani tudjuk az ismeretek interdiszciplináris alkalmazását.

A projektek által képviselt többletérték

A hallgatói projektek alkalmazása az üzleti szaknyelv oktatásában a felhasználói igények kielégítése révén képvisel többletértéket.

Ebben az esetben a felhasználó egyrészt a hallgató, másrészt a mun­kál­tató. A projektekkel mind a két felhasználó igényeinek kielégítése a cél. Nem szabad azonban elfeledkezni a közvetítőről, az oktatóról sem.

A hallgatók amellett, hogy az anyanyelven szerzett ismereteiket idegen nyelven is képesek lesznek alkalmazni, sok esetben idegen nyelven szereznek olyan új ismereteket, amelyeket munkahelyükön a későb­biek­ben is tudnak alkalmazni. Sok hallgató a projektek előadása során hasz­nál először önállóan audio-vizuális eszközöket (írásvetítő, videoprojek­tor) közönség előtt. A szóbeli és írásbeli projektekre történő felkészülés növeli a vizsgarutint is, ami nagyobb esélyt ad a képzési követelmé­nyekben előírt - vagy annál magasabb - szintű nyelvvizsga megszer­zésére, valamint az állásinterjú sikerét is elősegíti. A hallgatóktól kapott visszajelzésekből értesültünk arról, hogy az állásinterjú során bemutatott, idegen nyelven elkészített projekt nem egy esetben kedvezően befolyá­solta az állással kapcsolatos döntést.

A munkavállalók az általuk támasztott igényeknek jobban megfelelő friss-diplomásokat kapnak, esetleg olyanokat, akik számára már ismerős a munkahely. Ideális esetben a projektre való felkészülés vagy a szakmai gyakorlat során a hallgatók már jártak az adott helyen. Ha nem, akkor is rendelkeznek egy bizonyos rálátással, ami a munkahelyi beilleszkedést megkönnyíti, és a betanítás fázisát rövidebbé teszi.

A szaknyelvet oktató tanárok részére egyéni szakmai kihívást, fejlődési lehetőséget kínálnak a projektek. Ezen felül, növelik az oktatók közötti csapatszellemet a feladatok közös kidolgozása, az értékelési szempontok összeállítása és a kész feladatok elbírálása révén. Az ötletes, jól sikerült projektekről szívesen számolnak be egymásnak, és örömmel mutatják meg a német nyelvet és a szakmai tárgyakat oktató kollégáknak is. Így számos esetben került sor a kiemelkedő szakmai és idegennyelvi teljesít­ményt nyújtó hallgatók jutalmazására.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara által 1994-ben összeállított készség-taxonómia legfontosabb elemei is érvényesülnek a projekt révén konkrét példákkal.

A készségek, amelyek nélkül nem tudunk dolgozni:

Alapvetők   

anyanyelvi és idegennyelvi kompetencia:

- különféle szakmai és vezetési tartalmú írott szövegek megértése: (gyűjtött anyagok elemzése)

matematikai formában kifejezett információk megértése: (grafikonok elemzése)

szóbeli közlések és a testbeszéd értése, kritikai feldolgozása, a beszélő aktív támogatása, reagálás a hallgató visszajelzéseire: (prezentációs ellenőrző lista alapján)

- számítógép használata: (anyaggyűjtés az Internet segítségével, az írott projekt elkészítése szövegszerkesztővel)

Gondolkodási természetűek

kreativitás: (önálló, egyéni gondolatok)

lényeglátás: (a gyűjtött anyag szelektálása)

- problémamegoldás, következtetés, döntéshozatal, érvelés: (a projekt szakmai tartalma és kivitelezése)

Személyes tulajdonságok

- felelősségérzet és felelősségvállalás: (a teamprojektben még inkább hangsúlyos)

önbizalom: (közönség előtti szereplés)

szociabilitás: (az ismeretlen intézményben adatgyűjtés)

önirányítás, önuralom, a saját életszféra és a munka megszervezése: (a határidő betartása egy az értékelési szempontok közül)

becsületesség, határozottság:

- a személyiség harmonikus egysége: (az oktatásban résztvevők legfőbb

célkitűzése

A projektek ösztönző jellege

A hallgatók szemszögéből

A szóbeli és az írásbeli projekt kritériumainak ismertetése után kapják meg a hallgatók a feladatkiírást, és ekkor állapodunk meg a szóbeli bemutatás, ill. az írásbeli projekt beadásának időpontjában. Az értékelési szempontokat is részletesen megbeszéljük, és ezeket írásban is átadjuk a hallgatóknak. A feladatkiírást és az értékelési szempontokat is olyan precizitással és konkrét formában próbáljuk elkészíteni, ami későbbiek­ben modellként szolgálhat munkájuk során a hallgatók számára.

A teamek kialakítása sorsolással történik, amit a hallgatók nem mindig fogadnak lelkesen, de ez a tolerancia növelését elősegíti. A 3-4 fős teameken belül a részfeladatokat is sorsolást követően kapják meg (mert nem biztos, hogy a munkahelyen csak a kedvenc feladatokat kell majd elvégezni). Azonban rövid időn belül ezek a teamek összekovácsolódnak, és a csoportdinamika jól érvényesül. Már ilyenkor jól megfigyelhető, hogy mely hallgatóban nyilvánul meg legmarkánsabban a vezetői hajlam, mert ők rövid idő alatt pozitív irányba tudják társaikat befolyásolni, és ezt a társak rendszerint készséggel fogadják.

A feladat kiadását követő hetekben általában sok kérdéssel fordulnak a hallgatók a tanárhoz, ami a feladat iránti érdeklődést mutatja. A projektek még a gyengébb tudású tanulókból álló csoportok esetén is sok jó, felszabadult ötletet, kreatív gondolatot aktivizálnak, és lelkesedést válta­nak ki. A már említett felmérésben a hallgatók a projektekkel kapcsolat­ban a legfőbb pozitívumként a közös gondolkodást és az együtt-dolgozást említették.

Az oktatók szemszögéből

Az oktatók nem egy esetben új szakmai ismereteket szereznek a hallgatóktól olyan témákról, amelyek közvetlen tevékenységi körükön kívül esnek, de munkájukban jól hasznosíthatók. Ilyen módon komoly permanens önképzés válik lehetővé egyrészt a szaknyelv, másrészt a karon oktatott szakok alaposabb megismerését illetően.

A szakmai témák feldolgozása során lehetőség nyílik a szaktárgyakat oktató kollégákkal a szakmai kapcsolatokon kívül az emberi kapcsolatok bővítésére. Kilépve a saját, szűk szakmai területeinkről, az interdiszcip­li­náris elv megvalósul.

Az évek során kialakul egyfajta feladatbank, amely folyamatosan aktualizálható és megújítható. Ezáltal az oktatók munkája könnyebbé és változatosabbá válik.

A program eredeti és kreatív jellege

A projektekben sokrétűen alkalmazzák a hallgatók a különféle tan­tárgyakban szerzett ismereteiket, és újszerű, komplex feladatokat vé­gez­nek el.

Olyan oktatási formákat foglal magában, amelyek a hallgatók ér­de­­keinek leghatékonyabban megfelelnek. A probléma-orientált oktatás és az egyéni tanulás egyre inkább előtérbe kerül a szaknyelvi projektek­­ben is.

A hagyományos módszerekkel szemben a számítógéppel segített nyelvoktatásnak számos előnye ismeretes. Ehhez a "tananyaghoz" bármikor hozzáférhetnek, és a tanulás ill. az anyagok felhasználásának ütemét saját maguk osztják be. A számítógép segítségével a tanulási folyamatok felgyorsulnak, pl. szótárhasználat, információszerzés, kere­sés. A hallgatók általában jól ismerik a kereső programokat, amelyek között számos angol nyelvű található.

A hallgatók önálló munkáját, kreativitását és felelősségérzetét a korszerű technikai berendezések és eszközök nagymértékben fejlesztik.

Az élményszerű tanulást lehetővé teszi az egy adott intézményben vagy gyárban a hallgatók által felvett videoanyag tanórai lejátszása, megbeszélése idegen nyelven.

Az álláskeresés során a cégekről - a projektre való felkészüléshez hasonlóan - anyagot gyűjthetnek a hallgatók, és a motivációs levélben, ill. az interjú során erre tudnak támaszkodni.

Egy-egy konkrét projektet a külföldi partnerintézmények hallgatói is elvégezhetnek, és az Internet segítségével a különböző országok diákjai és tanárai is megismerhetik azokat.

Az Internetes anyaggyűjtés során a hallgatók számos weboldalt keresnek fel, és így a különféle országokban található vállalati kultú­­­rákkal tudnak megismerkedni, miközben használják az idegen nyelvet.

A világhálón az élő nyelvvel találkozhatnak, a ma leginkább használatos szókincset sajátíthatják el. Sem a tankönyvek, sem a szótárak nem képesek a nyelv fejlődését követni, a minden nap használt legújabb fordulatok nem találhatók meg bennük. A weboldalakat gyakran frissítik, így nyelvileg a legaktuálisabb anyagok olvashatók a gyorsan fejlődő szakterületekről is.

Saját magukról portfoliót tudnak összeállítani a hallgatók. Magyar nyelven szerzett szakmai ismereteiket aktívan alkalmazzák idegen nyelven is, és így "EU kompatibilis" szakemberként a hazai és az európai munkaerőpiacon jobb eséllyel indulnak.

Felkészülésként az EU csatlakozásra igen sok munkahelynek meg kell szereznie az ISO minősítést. A projekt készítése során a hallgatók betekintést kapnak a későbbi munkájuk során, a mindennapi gyakor­latban alkalmazott ISO követelményekbe is. Ez mintegy szimulálja a későbbi munkahelyi elvárásokat, és a hallgatókat színvonalas munka végzésére készteti.

Eredmények, tervek

Az üzleti angol és német nyelv oktatásának beindulása óta minden félévben végeznek a hallgatók különféle témájú projektet. A projekteket minden tanév­ben aktualizáljuk, módosítjuk, és az értékelési szem­pontokat finomítjuk, azzal a céllal, hogy hallgatók ráérezzenek a tanultak közvetlen hasznosít­hatóságára.

A szaknyelvi kínálat bővülésével tervezzük a projektek adaptálását és kiter­jesz­tését a GAMF Kar gépész, informatikus és mérnöktanár szakos hallgatóira. Az elkészült projektekből kiállítást szervezünk, a legsikeresebbek szóbeli projektek bemutatjuk közönség (pl. vállalati képviselők) előtt. Az együttműködést a Gazdasági, Vezetési és Szervezési Tanszékkel mélyíteni kívánjuk közös projektek kiírásával, a témák összehangolásával, és a hallgatók ösztönzésével idegennyelvű TDK dolgozatok készítésére. A külföldi partner-intézményekkel közös projektek készítését, nemzetközi verseny meghirdetését tervezzük.

A programban jelenleg az angol nyelvet tanuló hallgatók vesznek részt. Jellegéből adódóan a program kiterjeszthető:

az általános nyelvre, pl. a szóbeli nyelvvizsga tematikájának megfelelően; 

bármely idegen nyelvre;

bármely típusú szaknyelvre a szakma sajátosságaiból eredő feladattípusokat figyelembe véve;

értékelési rendszere alkalmazható tanulmányi versenyeknél is a versenykiírásnak megfelelően módosítva.

A Kecskeméti Főiskola GAMF Karán 2003. szeptemberétől a szaknyelv oktatása ki fog terjedni minden szak hallgatóira elsődlegesen a kredit­rendszer bevezetése miatt. Az interdiszciplináris projektek alkalma­zá­sának további indokai:

A hallgatók érdeklődése, igénye növekszik a szaknyelv iránt.

A kedvező gazdasági körülményeknek köszönhetően egyre több külföldi érdekeltségű cég található országszerte.

A kreditrendszerből adódó rugalmasság lehetővé teszi, hogy a képzési követelményekben előírt szintű nyelvvizsgával rendelkező hallgatók korábban is felvehetik a szaknyelvi modult. A felvehetőséget azonban nem célszerű az első tanévben engedélyezni, mivel ekkor még nem rendelkeznek a hallgatók az alapvető szakmai ismeretekkel.

A 2005-re tervezett emeltszintű érettségivel érkező, magas szintű nyelvtudással rendelkező hallgatók részére a szaknyelv oktatását differenciálni kell, támaszkodva a már elkészült és a megírandó jegy­ze­tekre. Az ő esetükben már az első félévben bevezethető a szaknyelv, álta­lánosabb témákkal kezdve. A kredites mintatantervben a modulokat az alábbi sorrendben ajánljuk majd felvenni a szakmai ismeretek bővülését figyelembe véve:

4.táblázat

A mintatanterv moduljai

A mérnöki kommunikáció, a környezetvédelem, az EU témakör és a szakmaspecifikus modulok projekt-témáinak kidolgozásakor a lehető legnagyobb mértékben támaszkodni kívánunk a szakmai tárgyakat oktató kollégák véleményére. Ha a hallgatók nyelvi szintje és szakmai előhaladása megfelelő szintű, elképzelhető hogy közülük néhányan idegen nyelven készítenek Tudományos Diákköri munkát és szak­dolgozatot.

A GAMF Kar oktatóinak célkitűzése, hogy végzett hallgatói legalább egy idegen nyelvet jól beszélő, szakmailag magasan képzett szakemberként hagyják el az intézményt. Az Idegennyelvi Lektorátus oktatói ehhez mindem segítséget meg kívánnak adni, egyrészt az általános nyelvi képzés révén, másrészt az interdiszciplináris hallgatói projekteken keresztül a szaknyelvi képzésben.

Hivatkozások

A magyar vezető-, menedzser- és üzletemberképzés helyzete (1994), SZVT, Budapest

Fried-Booth, D.C. (1986): Project Work, OUP, Oxford