English for Health Insurance Professionals: angol szaknyelvi jegyzet egészségbiztosítási szakembereknek

A PTE-en főiskolai szintű egészségbiztosítási szakemberképzés 5 évvel ezelőtt, 1997-ben indult. A képzés főbb tanulmányi területei egészségügyi, gazdasági, informatikai, egészségbiztosítási, társadalomtudományi és kiegészítő ismeretekből állnak. A végzés után a hallgatók bármely humán biztosítási területtel foglalkozó intézménynél elhelyezkedhetnek.

A képzésben nyelvoktatás is szerepel: az első 4 félévben általános nyelvi, az 5.-6. félévekben pedig szaknyelvi okt atásban részesülnek hallgatóink. Ez a jegyzet elsősorban szaknyelvi oktatóanyagnak készült hallgatóink számára, ugyanakkor alkalmas a magyarországi humán biztosítási területeken dolgozó szakemberek nyelvtudásának tökéletesítésére is. Hasonló szakterülettel foglalkozó kiadvány Magyarországon még nem jelent meg.

A szakon oktatott fontosabb tanulmányi területek tükröződnek a jegyzet tartalomjegyzékében. A fejezetek a brit és az amerikai szakirodalomból származó autentikus szövegeket és a feldolgozásukra irányuló feladatokat tartalmazzák. A jegyzet végén található glosszárium az egészségbiztosításban leggyakrabban található kifejezések gyűjteménye. 555i88f A választott szövegek széles műfaji skálát foglalnak magukba, melyek megfelelőek a közép- és felsőfokú szaknyelvi tudás segítésére elsősorban a szaknyelvi olvasási készség és a szaknyelvi beszédkészség fejlesztésével.

Az English for Health Insurance Professionals angol szaknyelvi jegyzet 2001 decemberében jelent meg a PTE EFK kiadásában. Az egészségbiztosítás témakörében angol szaknyelvvel foglalkozó kiadvány Magyarországon még nem jelent meg. A PTE-en főiskolai szintű egészségbiztosítási szakemberképzés 2 helyen, Zalaegerszegen és Pécsett történik. A jegyzet két szerzője: Sélleyné Gyúró Mónika (Pécsi Egyetem), Mészáros Ágnes (Zalaegerszegi Képzési Központ).

Az egészségbiztosítási szak bemutatása

Az egészségbiztosítási szakemberképzés 5 évvel ezelőtt indult karunkon. Az országban ugyanilyen jellegű képzés más intézményben nincs.

A képzés 8 féléves: Zalaegerszegen nappali és levelező, Pécsett csak levelező tagozaton. A levelező tagozatos hallgatók gyakorló szakemberek, nagyrészük az egészségbiztosítási pénztárak dolgozói.

1. ábra

A képzés főbb tanulmányi területei - főbb tantárgycsoportok

A speciális humán biztosítási tantárgyakra kiemelt figyelem irányul, hiszen a képzési időnek mintegy 28%-át alkotják. Természetesen, nelvoktatás is szerepel a képzésben. Az oklevél megszerzésének egyik feltétele az alapfokú C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga sikeres teljesítése.

Elhelyezkedési lehetőségek

Végzés után a hallgatók elhelyezkedhetnek bármely humán biztosítási területen: az egészség-nyugdíj-, baleset-, üzleti-, magán- és önkéntes biztosítás­sal foglalkozó intézményeknél, illetve az egészségügyben a biztosítói finanszí­ro­zás­sal kapcsolatos területen. Évente mintegy 60-70 egészségbiztosítási szakember végez karunkon. Végzett hallgatóink közgazdasági és jogi szakirányokban folytathatják tovább tanulmányaikat.

Fejlesztési elképzelések

A szakemberek véleménye szerint az " egészségbiztosítási szakember " elnevezés nem tartalmazza a mögötte rejlő sokkal szélesebb körű szaktudást, túlságosan szűk, megnehezíti a besorolásukat, így szeretnék az oklevél minősítését " humán biztosítási szakértő "-re módosítani.

Előzmények

Nyelvoktatás a PTE EFK-n

Mindegyik főiskolai szakon szerepel a curriculumban a nyelvoktatás. Az egészségbiztosítási szakon ugyanígy a hallgatók alapnyelvi képzésben részesülnek az első 4 félévben ( 60 óra/félév, össz. 240 órában ), majd az 5. és 6. félév során kerül sor a szaknyelvoktatásra, ami össz. 120 órát jelent a nappali tagozaton. A levelezős hallgatók számára mindössze 40 szaknyelvi órát tudunk biztosítani. A kredit bevezetésétől egy sokkal rugalmasabb rendszer kialakulását reméljük, hiszen lehetőség lesz arra, hogy valaki akár 4 féléven is keresztül foglalkozzon a szaknyelvvel.

Motiváció; a szaknyelvi tartalom meghatározása; anyaggyűjtés

Az első évfolyam beindítása motiválta a jegyzet megszületésének gondolatát. Olyan egészségbiztosításhoz kapcsolódó angol nyelvkönyv vagy ehhez hasonló kiadvány, amely segítségünkre lett volna, nem állt rendelkezésre. Választ kellett találnunk arra a kérdésre, hogy mit foglal magába az egészségbiztosítási szaknyelv, azaz mely tudományterületek speciális nyelvhasználatáról van szó. A tanrendi tájékoztató segített a szaknyelvi tartalom kijelölésében, hiszen az egészségbiztosítási szak elnevezés nem határozza meg pontosan, inkább leszűkíti a szakterület értelmezését. Vessünk egy pillantást a tanult tantárgyak sorára, amiből látható, hogy mely szakterületek milyen arányban fontosak a szakemberek számára.

A változatos és széleskörű tantárgylistából következtethető, hogy az egészségbiztosítás szaknyelve meglehetősen bonyolult, hiszen magába foglalja az egészségügyi, közgazdasági, jogi, biztosítási, etikai, szociológiai, stb.. ismereteket. A négy leghangsúlyosabb területre a sorrendiségből következtet­hetünk. Ennek alapján egy kifejezetten szakspecifikus tananyag összeállítása mellett döntöttünk, amit a szakemberek és a hallgatók is teljes mértékben megerősítettek.

Miután megfelelő mennyiségű "szöveggyűjteménnyel" rendelkeztünk, ezeket egy közös tartalomjegyzékben összehangoltuk, majd egymástól függetlenül saját anyagainkon dolgoztunk. Így két különböző látásmód valósult meg az egyes fejezetek összeállításában és a feladatok megalkotásában.

A jegyzet felépítése

A jegyzet 10 fejezetből áll. A fejezetek a brit és az amerikai szakirodalomból származó autentikus szövegeket és a feldolgozásukra irányuló feladatokat tartalmazzák. A jegyzet felhasználója bepillantást nyerhet a két vezető angol nyelvű célország gazdasági és egészségügyi felépítésébe, s a megszerzett terminológiát eredményesen alkalmazhatja saját, magyar hátterében. A szakon oktatott fontosabb tantárgyak tükröződnek a tartalomjegyzékben.

2. ábra

Tartalomjegyzék a tanult tantárgyak vetületében

A jegyzet vázát képezi a négy legfontosabb tanulmányi terület, a legnagyobb hangsúlyt a humán biztosítási ismeretekre helyezve.

A 10. fejezet egy közel 30 oldalas glosszárium, amely az egészségbiztosításban leggyakrabban használatos kifejezéseket tartalmazza magyar nyelvű magyará­zatokkal. A kifejezések egy részét gyakorló szakemberek /levelező hallgatók/ gyűjtötték össze napi munkájuk során. A fogalomtár tartalma független a szemelvények szószedetétől.

Kiknek készült a jegyzet és milyen céllal?

Elsősorban szaknyelvi oktatóanyagnak készült hallgatóink számára, ugyanakkor alkalmas a magyarországi humán biztosítási területeken dolgozó nem angol anyanyelvű szakemberek nyelvtudásának tökéletesítésére is.

Műfajok és terjedelem

A választott szövegek széles műfaji skálát foglalnak magukba /tájékoztató füzetek, formanyomtatványok, hivatalos levelek, számlák, újságcikkek, lexikon kivonatok, internetes szövegek, viccek, stb./, melyek megfelelőek a közép- és felsőfokú szaknyelvi tudás tökéletesítésére elsősorban 2 készség fejlesztésével:

szaknyelvi olvasáskészség

szaknyelvi beszédkészség

A 10 fejezet elegendő anyagot biztosít 4 félévnyi, összesen 240 óra szaknyelvi anyagoktatásra.

Tapasztalatok és vélemények

Megítélésem szerint 2 félév szaknyelvi kurzus után a hallgatók elsajátítják a megfelelő szaknyelvi ismereteket és a szaknyelvi kommunikáció alapvető feltételeit, mellyel valóra váltják kitűzött céljainkat. A levelezős hallgatók számára segítséget nyújt mindennapi munkájukban, esetükben az önképzésnek nagyobb szerepe van.

A jegyzet pozitív visszajelzést váltott ki a hallgatók és a szakemberek körében. Sikere állhat egyrészt abban, hogy kifejezetten szakspecifikus, mellyel a szakmájuk iránt természetes módon érdeklődő szakemberek igényeit elégíti ki. Másrészt hiánypótló, egyedülálló munka.

Kritikaként említhető az angol nyelvű szószedetekből hiányzó fonetikai átírás, melyet a közeljövőben szeretnék mellékelni. Valamint a másik kettő készség fejlesztésének a hiánya: a beszédértést elősegítő hanganyaggal és autentikus íráskészség-fejlesztő feladatokkal nem rendelkezik a jegyzet.

A legnehezebb feladat számomra a megfelelő magyar kifejezések megtalálása volt, amiben a hallgatók nagy tehetséggel segítettek. Példaként két kifejezés:

A "Student Certification" egyszerűnek tűnik, de csak egy egészségbiz­to­sí­tós hallgató vágja rá egyből, hogy ez az "iskolalátogatási bizo­nyítvány".

A másik kifejezés a "probation officer", melyet, ha szótárból szeretnénk lefordítani, azt a körülményes meghatározást találnánk, hogy "a feltételesen szabadlábra helyezettek felügyeletével megbízott rendőr­tiszt". A szakemberek azonban tudják, hogy a jelentés a "pártfogó".

A hivatkozott mű:

Mészáros Ágnes - Sélleyné Gyúró Mónika (2001): English for Health Insurance Professionals. Pécsi Tudományegyetem, Egészségügy Főiskolai Kar, Pécs

Sélleyné Gyúró Mónika

Pécsi Tudományegyetem

Egészségügyi Főiskolai Kar

Az "English for Health Insurance Professionals"

című jegyzethez kapcsolódó feladatok

Általános jellemzők

A feladatokat öt fő kategóriába lehet sorolni: a bevezető feladat az olvasó korábbi ismereteire építve a szövegéhez hasonló tematikájú kérdést tartalmaz, mely nem kapcsolódik szorosan a szöveghez. A következő feladat a szöveg előtt jelenik meg, és az átfogó, globális szövegértést célozza. A szöveg után megjelenő három másik feladattípus a részletes szövegértést segíti elő. Az utolsó, szövegértékeléssel, valamint a következtetések levonásával foglalkozó feladat a szöveget ismét tágabb kontextusba helyezi, összeveti az olvasó meglévő ismereteivel.

Ezzel az olvasási módszerrel olyan értelmezési kör valósul meg, mely a szöveget nem önmagában, de mindig az olvasó tágabb ismeretanyagába ágyazva dolgozza fel.

Az olvasás előtti feladat

Minden szöveget olvasás előtti kérdések előznek meg. Ezek mindig tematikai kapcsolatban vannak a szöveggel, és az olvasó háttér tudását mozgósítva igyekeznek a szövegértés fókuszát a témára irányítani.

Átfutás ( Skimming - Scanning)

Gyakran időt nyerünk, ha az első olvasás alkalmával átfutjuk a szöveget, hogy átfogó képet kapjunk annak tartalmáról. A szöveg címe, alcímei, a bevezető bekezdés, a következő bekezdések első, második és utolsó mondatai, valamint a befejező rész hasznos információval szolgálnak a szöveg átfogó tartalmával kapcsolatban. Máskor, csak bizonyos információra van szükségünk, ekkor a keresett szövegelem után kutatunk. Ilyenkor azokat a szavakat, mondatokat keressük, melyek kapcsolatba hozhatók a keresendő információval.

Az első három feladat a globális szövegértést segíti elő: az első feladat megoldásakor csak sejtéseink vannak a szövegről, az átfutás alkalmával a fő gondolatokat keressük, melyek általában az első és utolsó bekezdésben, valamint más bekezdések első mondataiban jelennek meg. Ilyenkor a szöveget átfutva bizonyos információ(ka)t keresünk, pl. kulcsszavakat, dátumokat, számokat stb. Mindezek a feladatok előkészítik a részletes szövegértést, melyet a szöveg után megjelenő feladatokban mérünk. A részletes szövegértés olyan olvasástechnika, amely a részletekre koncentrál, és a szöveg fő jelentését igyekszik magyarázni és továbbfejleszteni. Természetesen ez lassúbb és elmélyültebb olvasást igényel.

Lexikai feladatok

Ez a feladattípus segítséget nyújt a teljesebb megértéshez, másrészt egy nagyobb szókincs elsajátítását tűzi ki célul. Fontos feladat, amikor a formális - informális szavak elkülönítését kell elvégezni. Az elkülönítés a szavak kontextusban való megfelelő használatát segíti. Az első átfutó olvasás alkalmával nem tanácsos a szótár segítségéhez folyamodni, hiszen e lépés megakadályozhatná a globális szövegértés folyamatát. A kontextus gyakran segítségül szolgál ahhoz, hogy az olvasó a szöveg olvasása végére teljesebb képet nyerjen a korábban ismeretlennek vélt szavak jelentéstartalmáról. A kontextus használata két dolgot jelenthet: a közvetlen és a tágabb kontextus használatát. A közvetlen kontextus azt a mondatot jelenti, ahol a szó előfordult, vagy a közvetlen előtte és utána következő mondatokat. A tágabb kontextus már egy egész bekezdésnyi szöveget is felölelhet, amely rávilágíthat a keresett szó jelentésére.

Noha a lehető legpontosabb megértés érdekében gyakran jelennek meg a könyvben kétnyelvű szó-listák, de arra törekedtünk, hogy ne különálló szavakat tanítsunk, hanem inkább kifejezéseket és szókapcsolatokat, hiszen ezekre könnyebb emlékezni. A lexikai feladatok többféle formában kerülnek bemutatásra: felelet - válaszadós tesztben, formális-informális párok megkeresésében, hiányzó mondatrészek kitöltésében.

Szövegszerveződés

E feladattípus segít a szerző szövegépítkezési szándékának kiderítésében. Itt a szöveg szövetét alkotó meghatározott mintákról és konvenciókról szólunk. Könnyebb megérteni a szöveget, ha tudjuk, milyen általános mintát követ, milyen szerkezeti felépítést mutat. E feladat elvégzése után az olvasó tisztán láthatja, hogy a szerző kinek szánta a szövegmű megírását és milyen célból írta.

A szerzői szándék meghatározott formában jelenik meg, melyet csak bizonyos nyelvi funkció tud megjeleníteni. Események, történetek leírásakor az író gyakran időrendet követ, amit az események logikus láncolata jelez. Máskor a szerző az összehasonlítás és ellentétbe állítás módszerét követve gyakran e két alapvető funkció szerkezetét használja mondanivalója megvilágítására. A nyelvi feladatoknak először ezekre az alapvető sémákra kell épülniük.

Szövegértési kérdések

A szöveg fő gondolatának megértése után, a másod és-harmadszori olvasás alkalmával a szövegértést tovább lehet mélyíteni. A szövegértési feladatok a fontos információ megértését szolgálják, táblázatok, listák stb. formájában. Mindezek lehetnek rövid válaszok, információ aláhúzása, igaz/hamis tesztek, párosítási feladatok, hiányzó helyek és táblázatok kitöltése. Az olvasás folyamán a kulcspontok felismerése lényegi fontosságú lépés a szövegértel­mezési folyamatban.

Következtetések

A szöveg után megjelenő utolsó feladat összefoglaló jellegű, a téma tovább­gondolását és a következtetések levonását szolgálja. Tehát a feladat már nem szorosan a szöveghez kapcsolódik, nem csak összegző, de kitekintő is, valamint a szerző állásfoglalásának értékelésére is kiterjedhet.

Irodalom

McGovern, D. - Matthews, M. - Mackay, S.E. (1994): Reading. Prentice Hall, Europe ELT