Egy személyre szabott feladatokkal kibővített szaknyelvi tanterv kifejlesztésének szükségessége, kipróbalasa és tapasztalatai

Egy személyre szabott feladatokkal kibővített szaknyelvi tanterv kifejlesztésének szükségessége,  kipróbálása és tapasztalatai

A mindennapi életben jól alkalmazható társalgási nyelv elsajátítása mellett a szakmai élet színterein, a munkahelyeken az idegen nyelvi szakmai ismeretekre is fokozottan szükség van. Ebből következik, hogy az Európai Uniós csatlakozás előestéjén a mai magyar társadalomban egyre magasabb az idegennyelv-tudás társadalmi értéke. Az ilyenfajta érték megteremtéséhez a nyelvoktatás eredményességét folyamatosan lehet és kell emelni a nyelvtanári és a nyelvtanulói munkában. A hatékonyság emeléséhez minden olyan kínálkozó eszközt alkalmazni kell, ami hozzájárulhat a nyelvtanítás minőségének fokozásához. Ezen eszköz lehet egy személyre szabott feladatokkal kibővített szaknyelvi tanterv is, mely megítélésem szerint képesek megfelelniezen elvárásoknak.. Ennek igazolására a gyakorlati munka műhelyéből kívánok felvillantani egy példát.

Egy országos méretű felmérést elemző tanulmányban a megkérdezett vállalatok a csapatmunka, a tervezési készség, a problémamegoldó készség, a kommunikációs készség mellett az idegen nyelvek ismeretét is a kulcskompetenciákhoz sorolják (Komor, 2001).

Megítélésem és tapasztalataim szerint a perszonalizált feladatokra épülő szaknyelvi tanterv ennek a csapatmunkába való részvételnek, a tervezési, a problémamegoldó, és kommunikációs készség fejlesztésének egy speciális területét teremtheti meg idegen ny 626h72g elven.

Ma az idegennyelv tudás alapja a közoktatásban teremtődik meg. A mérnökhallgatókat tanító nyelvtanárnak azonban ma még nincsenek olyan adatai, amelyek megmutatnák, hogy a közoktatás végére és az egyetemi besoroló teszt megírásakor milyen nyelvtudásszinten vannak az egy adott csoportba kerülő nyelvtanulók. Általánosságban tehát úgy fogalmazhatunk, hogy az első egyetemi nyelvórákon az ország sok-sok különböző gimnáziumából és szakképző iskolájából középfokú nyelvvizsga nélkül kikerülő diákok mindegyike más-más nyelvi tudásszinttel lendül neki az újabb nyelvtanulási kihívásnak. A középfokú nyelvvizsgával rendelkező viszont vagy nem tanulhat nyelvet, vagy a szaknyelvvel bővített középfokú nyelvvizsga eléréséhez szaknyelvi órákon vehet részt.

Más tanterv, más tankönyv, más motiváció, más elvárás alapján kezd a diák sokadszorra a nyelvtanuláshoz.

A tantervek kidolgozásának legújabb lendülethulláma a közoktatás szintjén megakadt, valamint az igényes és hatékony munka érdekében is az egyetemi nyelvtanárnak saját szakterületén részt kell vállalnia a tantervfejlesztésben. Különösen akkor, ha a nyelvoktatói feladat a szaknyelvtanítási feladatok irányába szélesedik ki.

Milyen tanterv, tanmenet alapján folyhat a tanulás az egyetemi szaknyelvi órán? Megítélésem szerint, mint azt az alább bemutatandó példa alátámasztja, a személyiség központú tantervek alkalmazása hatékony eszköznek bizonyulhat.

A célok meghatározása, a munkafolyamat leírása valamint a tapasztalatok részletezése előtt a nyelvtanítás és ezen belül a szaknyelvtanítás vezérfonala az, hogy a társadalmi és a gazdasági élet kihívásainak megfelelő hasznos tudásnak, jelen esetben nyelvtudásnak a legmegfelelőbb rendszer szerinti átadása vezérli a tanár munkáját. A diáknak látnia kell meglévő nyelvtudásának értékét és szintjét, valamint egy lépésről lépésre kiépített rendszer segítségével el kell juttatni a mai jól körvonalazott nyelvismereti kívánalmakig.

A társadalmi-gazdasági változások hatása az idegennyelv-oktatási politika kritériumaira és tartalmára

Az Európai Unió 1997-es amszterdami szerződésének aláírásakor a tagállamok megállapodtak egy, még ugyanabban az évben, Luxemburgban tartandó ún. foglalkoztatási csúcsértekezlet összehívásában, ahol a közösségi foglalkozáspolitika  egyik pilléreként a résztvevők a vállalkozókészség erősítését jelölték meg (Johnson,1998). A vállalkozások megsokszoro­zódása, a vállalkozók tevékenységének népszerűsítése egyéb módon is beleilleszkedik az Európai Bizottság fejlesztési programjaiba. Például az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos, 2000 októberében megfogalmazott memorandum ( National actions to implement lifelong learning in Europe, CEDEFOP-EURYDICE 2001 ) hat kulcsfontosságú üzenetében második­ként jelölték meg azt a fejlesztési célt, hogy "bátorítani kell az egyéneket arra, hogy beruházzanak" az emberi erőforrásokba. A vállalkozások tehát nem csupán a gazdasági fejlődés motorjai, hanem működ(tet)ésük egyszersmind visszahat(hat) a vállalkozó személyére is; sajátos elvárásaival megteremtheti a folyamatos egyéni és szakmai fejlődés kereteit is. A vállalkozás élet- és magatartásforma, sajátos értékrend, speciális képességek és készségek használata, amelynek megfelelő színvonalú vállalkozói és szakismeretekre kell épülnie. (National actions to implement lifelong learning in Europe, CEDEFOP-EURYDICE, 2001)

Ezek között a "szakismeretek" között ma a nyelvtanulásnak és nyelv­tu­dásnak egyre komplexebb szerepet kell betöltenie.

A fent idézett gondolatok azt sugallják, hogy a rugalmasság, a vállalkozókészség és a több értelemben is megvalósítható mobilitás lépett az állandóság és a biztonság egykoron megingathatatlannak vélt fogalma helyére.

Ennek érdekében az Európai Unió és a csatlakozni kívánó országok oktatási minisztereinek 1998-tól 2002-ig folytatott tárgyalásain a közoktatás egészét átfogó iskoláztatás minőségének javításával kapcsolatos célokat és feladatokat számtalanszor áttekintették. Mivel az iskolarendszerű idegen nyelvtanulás nem zárul(hat) le a középiskola befejezésével, így a diákok nyelvtudás szintjének növelése érdekében a szaknyelvoktatás területén is a rendszeres értékelést biztosító oktatás széles módszertani spektrumát kell kidolgozni, alkalmazni, sőt eddigi nyelvtanári stratégiáinkat is újabb feladatokkal kell kiegészíteni.

A kiadott dokumentumok hangsúlyozzák, hogy

a minőségi oktatás során az idegen nyelvek ismeretének javítása érdekében minden életkorban, így az egyetemi nyelvtanulás idején is növelni kell az idegen nyelvek fontosságának tudatát.

A képzőintézményeket arra kell ösztönözni, hogy hatékony nyelvoktatási módszereket használjanak, így a rendszeres nyelvoktatásból kikerülő munkavállalók a későbbi életszakaszokban is szakmai követelménynek tekintik majd a szakmájukhoz kapcsolódó idegen nyelvtudás szinten tartását.

Az imént említett veretes gondolatokat a hétköznapi munka során a mérnökhallgatók szaknyelvi óráihoz kidolgozott tantervek segítségével is megpróbáljuk átültetni a gyakorlatba.

A szaknyelvtudás és az egyetemi nyelvtanulással kapcsolatos elvárások új elemei

Ha a fent említett idegen nyelvtudás és nyelvi műveltségkoncepciót átfordítjuk a konkrét módszertani megoldások szintjére, akkor a ma érvényes műveltségeszményen belül az idegen nyelvek ismerete nem csupán a szépen körülírt és megfogalmazott társalgasi témák megtanulását jelenti, hanem a meglévő nyelvtudásunk új helyzetben való felhasználását, speciális területekre való kibővítését is. Egy adott szakterületnek nem csupán a magyar nyelvű terminológiáját kell ismerni, hanem el kell boldogulni az adott idegen nyelven is, hiszen a szakmai jártasságot egy, de sok esetben több idegen nyelven is igazolni kell a jövő mérnökének.

Évekkel ezelőtt a megfelelő szakmai szókincs birtoklása, a helyes nyelvtani szerkezetek megtanulása, valamint azok fordításokban való alkalmazása elegendő volt a szaknyelvvel bővített szigorlat írásbeli részének letételéhez a Veszprémi Egyetem Nyelvi Lektorátusán; a szóbeli vizsgán pedig az egy-egy szakterületről hosszú éveken keresztül összeállított, majd utána legalább ugyanannyi ideig változatlanul hagyott szövegek visszamondására került sor. Jó esetben a tanár belekérdezett, így lehetőség volt egy kis szakmai társalgási gyakorlatra is. Ugyanakkor ma a diplomát szerző hallgatók számára ez a fajta nyelvi felkészültség nem elégséges a munkahelyi elvárásokhoz. Sőt a diploma megszerzéséhez is kötelező már az akkreditált nyelvvizsga, némely szakokon szakmai anyaggal bővített formában.(Ennek veszprémi példáját a későbbiekben vázolom fel.)

A modern iskolai oktatás minden szintjén el kell kerülni, hogy áthidalhatatlan szakadék tátongjon a kijelőlt célok és a megvalósult eredmények között. Gondolkodásunk, megismerésünk, képességeink fejlesztése csak részcél; az iskola, a nyelvi, a szaknyelvi óra akkor igazán eredményes, ha a gyakorlatban jól felhasználható ismereteket közvetít. Bevezet az általános társalgási szint elérése mellett a hivatásra, a szakmára való felkészülés alapjaiba is. Valamint a további, élethosszig való idegen nyelvű ismeretszerzésre lelkesít, felkelti a diák érdeklődését.

Csapó Benő arra figyelmeztet (Csapó, 1998), hogy az a fajta szaktárgyi tudás, amellyel a magyar diákok eddig elismerést váltottak ki, fokozatosan leértékelődik. Az iskolai tanulásnak mindinkább a tapasztalati tanulás irányába kell elfordulnia. Meggyőződése, hogy az emberi tudás minősége, és nem a mennyisége a lényeges. Ennek a minőségnek fontos szempontja az alkalmazhatóság, felhasználhatóság és hozzáférhetőség. Csupán a tehetetlen tudás az, ami nem használható. Az értelmes tudás (amelyhez az értelmes tanulás, a megértés révén jutunk) a hatékony tudással együtt (melynek jellemzője a többszörös hozzáférés, dekontextualizáció, tudástranszfer) jelenti a ma felhasználható tudást és a megértés igazán objektív mutatóit.

A nyelvtanulásra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a mesterséges feltételek között folyó nyelvtanulás helyett ma csak a különféle élethelyzetekben jól alkalmazható, értelmes nyelvtanulás, (így tehát semmiképpen sem egy memoriter) és a folyamat eredményeként megszerzett tudás, valamint annak alkalmazása lehet cél; ezek szerves egysége jelenti aztán az érvényes és hatékony tudást társalgási és szaknyelvi téren egyaránt.

1. ábra. 

A ma érvényesnek számító nyelvtudás megszerzésének folyamata és jellemzői.

Ha abból a valós tényből indulunk ki, hogy turisztikai, környezetvédő, informatikus, menedzser, vállalkozó stb. csak kiművelt, nyelve(ke)t beszélő emberfő lehet, akkor azt is vizsgálni kell, hogy az itt említett nyelvtanulói egyéni fejlődéshez mennyiben és hogyan járulhatunk hozzá a tantervi tartalom, az objektív és a szubjektív szaknyelvi tantervi követelmények szerkezetének megváltoztatásával.

A hagyományos szaknyelvi tantervek általános jellemzői és típu­sai

2. ábra.

A szaknyelvi tantervek elemzési szempontjai és a legjellemzőbb tantervtípusok

Az elméleti megközelítések, Nunan (1989:122) valamint Kurtán (2001:174-175) értékelése a nyelvtanár tantervfejlesztő szerepéről meghatározó irányvonalat jelentenek számomra. Szaktanári munkámban egyre inkább hangsúlyt fektetek a hallgatókkal közösen összeállított, személyre szabott feladatokkal kiegészülő tantervek kimunkálására.

A szükségletelemzés, a megfelelő módszerek kiválasztása, a hatékonyság mérése, a tervezett, a tanított és a hallgató által elsajátított nyelvoktatási tartalom vizsgálata folyamatosan részét kell hogy képezze nyelvtanári munkámnak.

Az ilyenfajta tanári tevékenység a hallgatókkal végzett munkát érdekesebbé, alaposabbá teszi, valamint valós szükségletből is ered, hiszen a központi tantervi dokumentumokat már régóta nem alkalmazzuk lektorátusunkon a koordinálás eszközeiként. A felsőoktatási nyelvórák területén megfigyelhető tantervi sokféleség természetesen pozitívum, mert az utóbbi években a nyelvtanulási igények és lehetőségek a sokféle új szak belépésével, a szakmai elvárások kiszélesedésével hihetetlen mértékben megnőttek. A differenciáltság, a sokféleség oka az egyetemi, főiskolai autonómia erősödése, valamint a pedagógiai fejlesztés eredményességét meghatározó helyi, az adott intézményre jellemző követelmények és tevékenységek erősödése, önállósági igényük sok esetben tudományos kutatásokkal való alátámasztása.

Ez a tényező is, mint a sokféle más új kihívás még inkább igényli az átgondolt tanári munkát. A jobb tanári teljesítményhez, az új eredményekhez pedig új kísérleti megközelítések is kellenek.

Ilyen kísérlet az idegenforgalom és szálloda szakos hallgatók személyre szabott feladatokkal kibővített szaknyelvi tanterve is.

Ballér Endre az oktatás tartalmának szabályozása és fejlesztése kapcsán vizsgált tantervi dokumentumok vizsgálatakor külön kiemeli, hogy a jövő útja a tartalmak integrálása a tanuló személyiségébe, a tantervek iránya tehát minden bizonnyal a tantervek perszonalizációja lehet (Ballér, 2001).

Megítélésem szerint ez a következtetés a mai felsőoktatásban folyó nyelvtanítási-nyelvtanulási folyamatban különösen érvényes.

A perszonalizált, speciális tantervi követelményeket megvalósítani kívánó nyelvtanítási szemlélet hatásának összehasonlítása a hagyományos mód­-szerekkel

A fentiek bizonyítására hangsúlyozni kell, hogy a tananyagot leadó, azt visszakérdező, központilag meghatározott tananyagokat alkalmazó tanár helyébe a hallgatókkal való együttműködést, közös gondolkodást, hallgatói javaslatokat, tapasztalatokat meghallgató, a diákokkal való szakmai együttműködést vállaló nyelvtanárrá kell válnunk a szaknyelvi feladatok kiválasztása, kimunkálása és értékelése során.

A partneri viszonyt vállaló tanár is épül, gazdagodik a közös munka során, hiszen a szakmai és emberi tényezők mélyebb elemzése jótékonyan hat a minőségi munkára. A kollaboratív tevékenység egy újfajta színt jelent a tanári munka palettáján.

Kinek kell és kinek jó a perszonalizált szaknyelvi tanterv?

A diáknak, mert

részt vehet a tananyag megtervezésének folyamatában

felelősségvállalási szerepet gyakorolhat

önértékelési folyamatban vehet részt

objektív és szubjektív nyelvtudásmérésre vállalkozhat

egyéni, kiscsoportos nyelvtanulási szerepeket tanulhat

tudatosan fejlesztheti nyelvtanulási stratégiáit

A tanárnak, mert

a kiscsoportos munka miatt alapos és viszonylag objektív szükségletelemzést végezhet

a hagyományos tanár szerepből az orientáló, partneri szerepet gyakorolhatja

önállóan tervezhet

az adott tanulócsoporthoz alakíthatja a célokat és követelményeket

személyre szabott feladatokat alkalmazhat

mérni tudja tanítási stílusának hatékonyságát

értékelni tudja a részleges és az egészleges tanulói teljesítményeket

standardizált, újból felhasználható szaknyelvi tanterveket kristályosíthat ki

tapasztalatai birtokában együtt tud működni más tantervi döntéshozókkal

munkája azonnali értékelési lehetőséghez juthat

a minőségbiztosítási folyamat része lehet az ilyen objektív és szubjektív értékelés elkészítése

Az idegen nyelvi követelményrendszer változása a Veszprémi Egyetemen tanuló mérnökhallgatók számára

Míg a kilencvenes évek elején még az általános nyelvi szigorlat, 1995-től a környezetmérnök és az informatikus hallgatók esetében pedig a szaknyelvvel bővített nyelvi szigorlat elegendő volt a diploma megszerzéséhez, addig ma már minden egyetemi szakon alapkövetelmény egy "C" típusú középfokú nyelvvizsga. A műszaki menedzser, gazdálkodás és idegenforgalom és szálloda szakos hallgatónak két középfokú "C" típusú nyelvvizsgával kell rendelkeznie, a két utóbbi szakon szaknyelvvel kibővítettnek kell lennie az egyik vizsgának. A főiskolai szakokon - más magyar főiskolákhoz hasonlóan- egy alapfokú "C" vagy egy középfokú "A" vagy "B" nyelvvizsga a diplomaszerzés nyelvi feltétele.

Ezek a tények is további minőségi munkára ösztönözhetik a nyelvtanárt és a nyelvtanulót egyaránt.

A  személyre szabott feladatok helye egy szaknyelvi tantervben

A 2002/2003 tanév I. félévétől az idegenforgalom és szálloda szakos hallgatók számára összeállított tanterv részévé tettük a hallgatók által kiválasztott és önálló munkájuk során feldolgozott szaknyelvi témaköröket. A feladat célja a hallgatói nyelvi szükségletek alaposabb feltérképezése, valamint a hallgatói önálló felkészülés objektív mérése. A diákok elsődleges célja a szakmai anyaggal kibővített középfokú nyelvvizsga letétele, illetve a munkahelyi elvárásoknak való megfelelés. A munkahelyi elvárások széles skálán mozognak, hiszen a szállodavezetői munkakörtől az idegenvezetői ismeretekig sokféle terület előkerülhet.

A hallgatók személyre szabott feladatai reményeink szerint szervesen beépülnek majd a tanári tanterv által kitűzött célokat megvalósítani kívánó feladatrendszer egészébe. 

A közös munka első fázisát bemutató kérdőív és a tanulói - tanári értékelések

A 2001-es tanévben az I. évfolyam nyelvvizsgával rendelkező idegenforgalom szakos hallgatói a következő kérdőívet töltötték ki. A válaszok alapján képet kaphatunk a munkamódszerükről és lelkes munkájukról.

A diákok által feldolgozásra javasolt témák a következők:

A választott téma: (példák)

Importance of Mass Tourism in the 20th Century

Countries and Their Gastronomy

Hungary's Economic and Touristic Features since 1989

Traditions and Trends in Gastronomy

Sights of Hungary

Different Forms of Tourism

Hotel Facilities ans Services

The Environmental Effects of Mass Tourism

Jobs in Tourism

Types Of Holidays

A témák kiválasztásakor szempont volt, hogy a későbbiekben hasznosítható anyaggal dolgozzanak a hallgatók, valamint a felhasznált irodalom hozzájáruljon a nyelvi felkészültségük sokoldalú fejlesztéséhez is.

Arra a kérdésre, hogy milyen forrásokat tud/szeretne felhasználni a téma feldolgozásakor a következő válaszokat kaptuk:

könyvtári anyagok

szaklapok

forrásmunkák

újságcikkek

szakdolgozatok

internetes anyagok

főiskolai jegyzetek

TV adások

A felsorolt források széles skálát mutatnak, és lehetővé tesznek egy igen szemléletes kiselőadást.

Mi lesz az egybegyűjtött anyag feldolgozásának módja, területei a szaknyelvi órán?

fogalmak összegyűjtése

fordítás

súlypontozás

rövidítés

alfejezetek kiválasztása

gyűjtőmunka

szelektálás

tömörítés

az összegyűjtött anyag adott szempontok szerinti csoportosítása

fontossági sorrend felállítása

Szembetűnő volt, hogy minél felkészültebb volt a diák, annál többféle módszert alkalmazott.

Megítélése szerint mely területeken bővült az idegen nyelvű szakmai tudása?

szókincs

nyelvtan

kommunikációs készség

A hallgatók nagy része saját bevallása szerint első alkalommal oldott meg ilyen jellegű feladatot, komoly erőpróbának tartották.

Hasznosnak tartaná témájának kiselőadás formájában való összefoglalását? Igen; Nem. Miért? Igen, mert...

mások számára is hasznos információkat nyújthat

könnyebben megtanulható, a csoport többi tagjának is élvezetes lenne egy bemutató ( fólia, power point )

a hibákat ki tudnánk közösen javítani

mindenki látná, nagyjából hogyan kell egy témakört kidolgozni

fejlesztené a kommunikációs / előadói készségemet

jobban meg tudnám tanulni a témát

az ismeretlen szavak kiejtését begyakorolhatnám

az anyag vázlatszerűen is elkészülne

Egyértelmű volt számukra, hogy a beszéd lesz a kenyerük, annak minden összetevőjével.

Vállalná a kiselőadás videóra vételét? Igen; Nem. Miért?

Egyöntetűen nemleges választ kaptam itt, mondván, hogy lámpalázasak, izgulnak, ha ilyen jellegű feladatot kell végezniük. (Elgondolkoztató az ilyen válasz, hiszen többen idegenvezetői feladatokat is ellátnak majd.)

Egy témakör feldolgozás elég/ kevés/sok egy szemeszterben? Indokolja döntését!

Mindenki elegendőnek tartotta az egy témakört, mert más beadandók is vannak, és az alapos munka sok időt elvesz.

Tudja-e hasznosítani a kidolgozott témakört egyéb tanulmányi/ szakmai munkája során? Ha igen, hol és hogyan?

TDK dolgozathoz

leginkább a könyvtári keresési módszereket tudom hasznosítani

a következő félévben más tantárgynál is előkerül, nem lesz már ismeretlen

ha idegenvezető leszek

szakmai nyelvvizsgán

turizmus szemináriumokon

a szállodaszervezés című tantárgynál

Ezek a válaszok szerintem egyértelműen indokolják a munka fontosságát.

Milyen egyéb megjegyzései vannak a témakör kidolgozásával kapcsolatosan? Értékelje a kapott feladatot!

jól hasznosítható a szakmai nyelvvizsgára való felkészülésben

még magyarul sem tanultam róla semmit, jó lesz megismerkedni vele

hasznos lesz a szakmai források tanulmányozása

érdeklődés felkeltés szempontjából is jók a témák

Mint ahogy az élet minden más területén, itt is csak az értelmes, hasznos, sokoldalú és élvezetes feladatoknak van létjogosultságuk.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a kimunkált tananyagokra épülő tanterveknek van létjogosultságuk a szaknyelvi órákon folyó tanítási - tanulási folyamatban. A hétköznapi munka gyakorlatát komolyan vevő módszeres építkezéssel jelentős eredmények  érhetők el, a diák és a tanár egyaránt igényes munkát végezhet a szaknyelvi órán, ami további munkára ösztönöz.

(Jelen esetben a közel negyed százados tanítási tapasztalat segíti a tanárt a megfelelő módszer kiválasztásában.)

A végkövetkeztetés

Ha egy adott hallgatói csoport tudásszintje, motiváltsága, illetve a hivatalosan elvárt szaknyelvvel bővített nyelvvizsga igénye megkívánja, - ezt érzékelhettük a közös munka során - akkor a tanári tanterv mellé egy személyre szabott feladatokkal kibővített hallgatói tanterv is társulhat. Nevezhetjük hallgatói tantervnek, tanmenetnek, munkafolyamat leírásának, dokumentum készítésének: a lényeg a szakmai elmélyülésen, a differenciált, mindenki által elfogadott és megvalósítható, sokrétű feladatok kivitelezésén van.

A hallgatók szerencsére lelkesek, de mivel az oktatásba való belépési szint nagymértékű differenciáltsága még a nyelvvizsgával rendelkezőknél is fennáll, sok esetben bátorítást várnak, és nem utolsó sorban az elért teljesítményük árnyalt, alapos értékelését.

Hivatkozások:

Ballér, E. (1996): Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. Században. In: A tantervel­mélet forrásai 17. Országos Közoktatási Intézet, Budapest

Ballér, E. (2001): Új tendenciák a tantervelméletben és a tantervfejlesztésben. In: Iskolakultúra. 11. évfolyam 9. szám. 67-72.

Csapó.B. (1998): Az iskolai tudás. Osiris - Századvég, Budapest

Johnson, J. (1998): Vállalkozói képzés az EU néhány országában (Az NSZI          Szakképzéskutatás a jövőért konferenciáján, 1998. decemberében elhangzott előadás)

Komor, L. (2001): Az Európai gyakorlathoz illeszkedő munkaerő-piaci készségigény. Felmérés a magyar oktatás- képzés fejlesztése szolgálatában. (Kézirat) Gödöllő

Kurtán, Zs. (2001): Idegen nyelvi tantervek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest

National actions to implement lifelong learning in Europe. CEDEFOP_EURYDICE 2001

Nunan, D. (1989): Designing Tasks for the Communicative Classroom. Cambridge University Press, Cambridge