Az iskola külőmbőző anyagi, szerek, segédeszközök ellattotsaga, berendezése, a testnevelő tanar egyik legfontosabb munkafeladata. Az iskola palya karbantartasa. Az oktatasi tevékenységek alkalmazasa az iskola ellatottsaga fűgvényébben

Babe -Bólyai Tudományegyetem

Testnevelés és Sport Szak

Az iskola külőmbőző anyagi, szerek, segédeszközök elláttotsága, berendezése, a testnevelő tanár egyik legfontosabb munkafeladata. Az iskola pálya karbantartása. Az oktatási tevékenységek alkalmazása az iskola ellátottsága fűgvényébben

Az iskolai testnevelés dologi feltételei.

A tesnevelő tanár szakkepesítése, egyetemen szerzett tudása, szervező készsége mellett tisztában kell legyen az iskolai tesnevelés dologi feltételeivel, helyiségek, gyakorlóterek, felszerel 454e47e és, tisztaság fenntartásával, karbantartásával, megszervezésével, gondozásával. Az iskolai testnevelésnek vannak bizonyos tárgyi, dologi feltételei, ezek bizonyos meghatározott, előírt követelményeknek kell megfelelniük.méretben, elrendezésben, elhelyezésben.Ezek az alapvető dolgok nélkül a testnevelő tanár munkája még a legnagyobb jóakarat mellet is csak mérsékelt eredményt hozhat. E feltételek legnagyobb része a helyi lehetőségek kihasználásával megteremthető. A legtőbbszőr tehát a tanár ügyszeretetén, tőrődésén és utánjárásán múlik, hogy létrejőnnek-e a minimális dologi feltételek vagy sem.

A legjelentősebb dologi feltétel: az iskolához tartozó, az egészségügyi kővetelményeknek megfelelő tornaterem nemigen oldható meg helyi erőfeszitések utján, de még a tornateremépités szempontjából is nagy jelentősége van a tanár utánjárásának, jó munkájának, ami kőzelebb vihet a szükséges feltételek megteremtéséhez. A tornatermek épitése bizonyos meghatározot állami tipustervek alapján tőrténik, mégsem kőzőmbős, hogy néhány legfontosabb szempontról ismeretünk legyen-nemcsak azért, mert ez ilik is hanem mert megkérdezhetik véleményünket: egyébként sem árt, ha az épitkezéssel kapcsolatban a szakmai vonatkozásokban hallatjuk szavunkat.

Az első és legfontosabb szempontok közé tartoznak a helyiségek, gyakórlóhelyek és a felszerelések

Sok iskolában a legalapvetőbb követelmenyeknek sem tudnak eleget tenni, és ez nagyban befolyasolja az iskolai testnevelés értékét. Ebből a szempontból az iskolák elég rossz helyzetben vannak. Éppen ezért elsősorban a nevelőre hárul az a feladat, hogy a testnevelés helyi és tárgyi előfeltételeit pozitív tulajdonságaival, kitartó munkával ellensúlyozza.

1. Helyiségek és gyakorlohelyek

Általános szempontok.- Az általános iskolák nagyrészében az iskolaudvar a tesnevelési órak megtartása szempontjaból az eggyetlen számitásba jövő hely.

Az eredményes iskolai testnevelés érdekében a kor kővetelményeinek megfelelő helyiségekről és gyakorlóhelyekről kell gondoskodni. Ez a szempont már az iskola helyének megválasztásakor, valamint az iskolaépület épitési terveiben is kifejezésre jusson. Helytelen eljárás , ha új iskolaépületek létesitésekor a testnevelés céljára szolgáló megfelelő szabad térség biztositásáról nem tőrténik gondoskodás. A szükséges helyiségek létesitésének indokolatlan elodázása a tanulóifjuság testnevelésének sorsát bizonytalanná teszi. A hiányzó helyiségeket az iskolai testnevelés kénytelen nélkülőzni. Ha később, esetleg pótmunkálatók során, mégis felépitik, akkor ezek a helyiségek rendszerint már nem lehetnek óly célszerüek, mint ahogy azok az épitkezés tervezésekór megvalósithatók lettek volna. Az ilyen pótmunka természetesen kőltségesebb is. Fontos kővetelmény hogy a testnevelési helyiségek, az udvar és a játszótér kővetelményeknek megfeleljenek, azonban mindenféle kőltséges, indokolatlan munkálatot kerülni kell. A célszerüségen kivül az egyszerüség jellemeze a testnevelési létesitményeket.

A tornaterem

Általános szempontok Az iskolaépületben a tornaterem lehetőleg a földszinten legyen elhelyezve úgy, hogy az udvart lehtőleg közvetlenül vagy leglább is rövid úton lehessen megközelíteni. Leghelyesebb a külön épített tornaterem, amelyet folyosó köt össze a főépülettel. A tanév testnevelési óráinak egy részét a kedvezőtlen időjárási viszonyokra való tekintettel a tornateremben tartjuk.

Általános felszerelés:falióra, hőmérő, talalytörlő, felmosórongy, porrongy.

Méretek. Hossza.Területe 288 négyzetméter, magassága 7 m, ennek megfelelően kőbtartalma kb. 2016 kőbméter legyen.

Épitészeti szerkezete. A tornaterem épitészeto szempontból egyszerü, a falakon kivül a fődémszerkezet alja is sik legyen. Ablakfülkék, beugrók, továbbá boltives vagy kazettás fődémszerkezetek épitését lehetőleg kerülni kell. A függőszerek horgait, illetve csapjainak fészkét a mennyezetszerkezetbe ellőre kell beépiteni, hogy a kőltséges és célszerütlen vasgerenda-szerkezetek utolagos épitési munkálatait el lehessen kerülni.

Alaprajz. Az ablakok lehetőleg a terem egyik oldalán 250 cm magsságban legyenek elhejezve. Az ajtokat a tornaterem sarkaihoz kőzzel, tehát ugy kell elhejezni, hogy az ajtok a falsikokat ne aprozzák el. Egy ajtó az őltőzőben, másik a folyósora, a harmadik a szertárba nyiljon. Célszerü, ha a szertár és a folyosó-ajtó kettős szárnyu.

Padlózat burkolata. Azokban az iskolákban, ahol a tornaterem egyúttal diszterem is, a padlózat burkolatát fel lehessen mosni. Ennek a kővetelménynek is legjobban megfelel a linoleum. Csak másodsorban jőhet számitásba a parkett és végül a hajópadló. A tornaterem fala simára legyen vakolva. Célszerü a falat 150 cm magasságig világos szinü vékony linóleummal boritani, vagy olajfestékkel befesteni. A szőgletek, a sarkokat, a padlózat és az oldalfal találkozását le kell gőmbőlyiteni. A gőmbőlyitett szegélycsempe-falboritás igen célszerü. A tornatermet fehér szinüre meszeltesük. A napsütőtte falsikokat meszeltethetjük (zőld, kék) szinüre.

5. Szellőztetés. A tornaterem jó levegőjének biztiositása a testnevelés egyik legfontosabb egészségügyi kővetelménye. A billenő szerkezetü szellőztető készülékek alkalmazása is szükséges.

6. Fűtés. A fűtőtestek védett helyre kerüljenek, hogy a terem használhatoságát ne akadályozzák. A terem hőmérséklete télen legalább 13 C fok legyen.

7. Világitás. Az ablakok elég nagy méretüek legyenek. A tetőégő lámpákat reflektorszerű ernyővel kell ellátni, melyek a terem egyenletes (diffúz) megvilágitását biztositsák. Takarékossági szempontból a menyezetégőkőn kivűl gyenge fényforrásu faliégő elhelyezése is kivánatos.

Az öltöző

Az öltözőhelyiségben a tanulók óra előtt és óra végén átőltőzködnek. Ezért a folyósóról a tornaterembe nyiló 8 m hosszú, 6 m széles, 48 négyzetméter területű villágos, jól szellőztethető szobában legyen. Télen a hőmérséklet legalább 18 C fok legyen. Amennyiben külőn fürdőszoba nem áll rendelkezésre, ugy 4 darab kézmosót itt kell elhelyezni. Általános felszerelés:hőmérő, öltözőpad, fogas, 40 x 50 cm nagyságúfalitükör, kézmosó.

A fürdőszoba.

A fürdőszoba, előkén keresztül az őltőzőből nyiló helyiség. A fürdőszobában melegviztároló készülékek, zuhanyozokat, kéz és láb mosókat helyezünk el.

Általános felszerelés: hőmérő, kézmosó, lábmosó, zuhanyzó, rács a zuhanyzó alá.

Tanári szoba.

A testnevelési tanári szoba az őltözöből nyiló szoba.

Általános felszerelés: fali mentőszekrény ,íroasztal ,szék, könyvesszekrény, kulcstartószekreny.

Szertár .

A szertár a tornaterem egy beugrója, vagy a tornateremből nyiló 8 m hosszu és 6 m széles világos helyiség. Itt kell elhelyezni a mozgatható tornaszereket, a kéziszereket, valamint a játék eszközöket is.

Általános felszerelés: szekrény kézi tonaszerek részére, játék felszerelés részére, sportfelszerelés részére.

Az udvar.

Az iskola udvarát a lehetőségekhez mérten alkalmassá kell tenni tesnevelési foglkozások tartására. Az udvart a tanulók kedvező időjárás esetén minden óraközi szünetben használják és azonkivül a testnevelési valamint a játékórák nagyrészét is az udvaron tartjuk meg. Az udvart tehát az iskola legjobban igénybevett munkahelye. Éppen ezért fontos, hogy az udvar nagy igénybevételének megfelelően mindenkor a célszerü követelményeknek megfelelően áljon a tanulók rendelkezésére. Az udvar csak akkor célt szolgáló, ha a talaja egyengetett. Az udvaron felgyülemlő vizelvezetésére vizlefolyókat kell alkalmazni az udvar szélén. A különféle gyakorlóhelyeket úgy kell elhelyezni, hogy az udvar területét minnél jóbban ki lehessen használni.

2. Az iskolaudvar átépitése és gondozása

A munkálatok szükségessége.

Általános iskoláink udvarai nem csupán kicsinyek, de kevés kivétellel nagyon elhanyagolt állapotban vanak. Egy-két árnyékot ado fa is mindig a legrosszabb helyen nőtt, az udvar talaja pedig sok helyt poros, hepe-hupás és esőzés után sáros. Kivánatos hogy az ilyen iskolaudvarokat rendeltetésüknek megfelelően a testnevelés céljára átépitsük.

Tervkészités.

Az udvar munkálataira készitsünk részletes tervet. Az udvart pontosan mérjük fel. Iskolaudvarunk tervrajzába rajzoljuk be az udvaron lévő fák, ültetvények és a kút helyét is. Ennek alapján papiron készitsük el az udvar átépitésének tervét. Az udvar nagyságának és alakjának megfelelően probáljuk meg célszerű módon a távolugrómeder, a nekifutó, esetleg még egy magasugró homokmeder, körfutópálya, kosárlabdaállvány, kapufák, súlylőkőkör helyét is az alaprajzba berajzolni. Nehéz feladat ez, mert ilyenkor nem csupán az iskolaépület ablakaira, hanem a széljárás és napsütés irányára, a gyakorlati szempontokra figyelemmel kell lennünk.

A homokmeder készitése.- A homokmeder négy sarkának magassági karóját az udvar magassági karóival szintén vizmértékbe kell hozni. A talajt a kijelölt helyen félméter mélységig kell kiásni. Igy a 2x5 m nagyságu homokmederből 5 kőbméter földet ternelünk ki, amit az udvar egyengetési munkálatainál hasznosithatunk. Nagyobb homokmedert semmiesetre ne készitsünk, mert annak karbantartása, ásása, gereblyézése sok felesleges munkát okoz. A homokmeder szélét földbe ásott, rövidebb oldalára állitott és cementhabarcsal összekötött nagyméretü falitéglával szegélyezük. A téglák 5 cm-nyire álljanak ki a földből. Azon az oldalon, ahová a távolugró dobbantója kerűl és amelyik oldalról a magasugrás történik, a téglasor felső élét a talajjal hozzuk egyszintre. Ügyelni kell arra is, hogy a talajt ahová a téglasort fektetjük ne lazitsuk meg, hogy a téglasor a természetes keménységü talajon feküdjék.

A homokmedert időnként fel kell ásni. Ásáskor az egyenetlenségeket el kell tüntetni. A tanulók ugyanis egy körzetbe ugranak és ott gödörré turják a homokmedert. A felásott homokmedert gereblyéztessük el, mert ezáltal a homok kisebb felületen szikkad, természetes nedveségét tovább megtartja. Ez magában foglalja azt a jótanácsot is, hogy a homokmedert ne használat előtt, hanem mindig a testnevelési óra után hozzasuk rendbe.

Dobbantógerenda.- A dobbantógerendához 10x15 cm keresztmetszetű, felső felületén simára gyalult gerendát használjunk. Távolugráshoz elegendő 1 m hosszu dobbantógerenda. Célszerű azonban 1.50 m hosszú gerendát felhasználni, mert ebben az esetben egymás mellet két tanuló is ugorhat. Az alsóosztályos tanulók úgysem a dobbantógerendáról dobbantanak, mig a felsőosztályos tanukók az 1 m-es távolságot átugorják és igy ezt a területet nem kell ásni, gereblyézni. A dobbantogerendát a vizszintes nekifutóban úgy helyezük el, hogy annak felső lapja a talajra vizszintes legyen.

A Kapufa.- Ügyeljünk arra, hogy a kapufavonal az oldalvonalra merőleges legyen, a kapufák a főldbe kellő mélységre kerüljenek és éppen ezért elég hosszúak legyenek. Az általános iskolai tanulók testmagasságához megfelelően 200 cm magas és 600 cm széles kaput készitsünk. A 280 cm-es kapufákból 80 cm-t kell a földbeásni. A két kapufán nyugvó keresztgerendát ékelni kell. A kapufákat időnként messzeltesük. Ha az udvaron alkalmas helyen tűzfal van, akkor a kaput a falra festessük.

3.A felszerelés.

Általános szempontok. Az iskolai testnevelés eredményességének egyik biztositéka a jó felszerelés. A különféle felszerelési tárgyak felhalmozása a testnevelés értékét még nem biztositja, mert a legjobb felszerelés is csak leltári tárgy marad annak a nevelőnek a birtokában, aki a rendelkezésre álló eszközöket nem tudja hasznositani.. Tehát nem arra kell törekednünk, hogy az iskolák minél többféle felszereléssel rendelkezenek, hannem arra, hogy az egyes iskolák sajátságos helyi viszonyainak megfelelően a szükséges felszerelési tárgyakból elegendő számú eszköz álljon rendelkezésre.

Általános felszerelés:

Atlétikai felszerelés.

a.) Általános felszerelés:

1 drb. 20 m-es mérőszalag

1 drb. időmérőóra

b.) Futáshoz:

10 drb. rajttámla

10 drb. váltóbot

c.) Ugráshoz:

8 drb. kicsi magasugrómérce

4 drb. nagy magasugrómérce

1 drb. magasságmérő

4 drb. magasugróléc

1 drb. távolugró dobbantó gerenda

d.) Dobáshoz:

10 drb. 1 kg-os labda

10 drb. 2 kg-os labda

10 drb. 4 kg-os súlygolyó

10 drb. 5 kg-os súlygolyó

Gimnasztikai felszerelés:

Zsámoly, szekrény, pad, bordásfal, gyűrü, kápás ló, dobbantó, ugrókötelek, botok,olynalabdák,tornaszőnyeg, mászókötél, gerenda,ugrószekrény, ugródeszka,tömöttlabda, babzsák.

Egyéb felszerelések és eszközök:

kerékpár, húzókötél, görkorcsolya, szánkó, úszólap, stopperóra, mérőszalag, testmagasság mérő, szorítóerőmérő, oktatótáblák, faliképek az alapvető testhelyzetekről, mozgássorozat ábrák: járás, futás, ugrás, támassz, függés , egyensúly gyakorlatokról küzdő feladatokról, képsorozatok: labdajátékok, küzdő feladatok, úszás, videofilmek.

4. A felszerlési tárgyak gondozása.

Szükségessége. A legértékesebb felszerelési tágy is rövidesen elértéktelenedik és hasznavehetetlenné lesz, ha annak gondozását a nevelő elhanyagolja. A szertárt kezelő erre vonatkozó felelősségét nem menti, hanem csak fokozza az a körülmény, ha a szertári tárgyakat több kartársa is használja. Éppen ezért az iskola igazgatóján kivül a tanárok és a tanulók is gondosan ügyeljenek arra a kivánatos rendre és tisztaságra, amit a testnevelés nem nélkülözhet. A szerek használhatóságát biztositó és azok élettartamát megsokszorozó karbantartási munkát ne hanyagolják el.

A rend. A tornateremben, az öltözőben, az udvaron semmiféle rendetlenséget nem szabad megtűrni. A rendetlenség az oktatás eredményeségét veszéjezteti, sőt elkerülhető sérülések és balesetek oka lehet.

Éppen ezért helyén való, ha a nevelő az alábbi általános rendszabályokat figyelemre méltatja:

1. A kivánatos rend megtartásának első követelménye, hogy mindennek meglegyen a kijelölt, célszerű helye.

2. A tornateremben és udvaron csak rögzitett szerek legyenek, mig a mozgatható szereket használatuk után a szertárban, a helyükre kell elhelyezni.

3. Ha nincsen szertár (vagy alkalmas helyiség), akkor a tornateremben a szerek helyeit úgy kell megállapitani, hogy az a terem és a szerek használhatósága szempontjából a legmegfelelőbb legyen.

4. A szertárban, illetve a tornateremben elhelyezett szerek helyét célszerű a falra függesztett alaprajzra berajzolni. Ez különösen akkor indokolt, ha a helyiséget több tanár, vagy egyesület is használja.

A szekrényekben elhelyezett tárgyak jegyzékét a szekrényajtó belsejére (illetve a fiókokra) függesszük, hogy a szerek számontartását ezzel is megkönnyitsük.

A kéziszereket, a játék és sporteszközöket a szertárban levő szekrényben helyezük el és ezeket a szekrényeket tartsuk zárva.

A tanulóknak tudniok kell, hogy a különféle felszerelési tárgyakat hol találják meg és azokat használat után hová kell visszatenniök.

A leltárét felelős, a szereket időnként ne csupán számszerűség szempontjából ellenőrizze, hanem győződjék meg arról is, hogy az egyes darabok a kijelőlt halyükőn vannak-e.

A rend legnagyobb veszedelme a lim-lom. Ezért hasznavehetetlen leltári tárgyakat - az ide vonatkozó rendelkezések értelmében szabályszerűen selejtezni kell.

A tisztaság. A testnevelés természeténél fogva csak az egészségügyi követelmények megtartása mellett lehet eredményes. Az egészségügyi követelmények közöztt legnagyobb értéket képvisel a tisztaság. Poros udvaron vagy tornateremben végzett fokozott mozgás többet árthat, mint amennyit használ. A nevelő is kővessen el mindent, hogy az iskola, a testnevelés egészségügyi kővetelményeit elsősorban a tisztaságot biztositsa. A helyiségek rendszeres és gondos takaritása, az udvar tisztántartása és öntőzése sok időt és fáradtságot jelentő munka. Ha az iskolának a munka ellátására nincsen megfelelő személyzete, úgy az ügyes nevelő a tanulók munkásságával tartsa fenn a kivánatos tisztaságot.

E munkálatokkal szemben a követelmények a következök:

1. A tornateremben a karácsonyi, húsvéti és nyári iskolai szűnidő alatt nagytakaritást kell végezni. Ekkor a gerendákat tartóoszlopokat, a lámpákat, az ablakpárkányokat nedves ruhával töröltesük le.

2. Télen az óraközi szünetben szellőztetni kell. (Kedvező időjárás esetén a testnevelési órákat is nyitottablakok mellett tartsuk meg! )

3. A tornateremhez tartozó többi helyiség takaritásánál irányadók a takaritásra vonatkozó általános intézkedések. Tehát a szertárban elhelyezett szereket és a szekrényeket is mindennap le kell törülni.

4. Az udvar tisztántartása különösen ősszel és tavasszal okoz nagy gondot. Ekkor minden óraközi szünet végén, az udvarról a tantermeikbe felvonuló tanuklók után takaritsunk. A talaj minőségének és az időjárásnak megfelelően, az udvar talaját délelőtőnként tőbbször is locsoltassuk, hogy ezáltal a porképződés elkerülhető legyen.

A szerek karbantartása. A különféle felszerelési tárgyakat időnként gondozni kell, mert azzal azok élettartamát meghosszabbitjuk. Ha a festék lepattog, lekopik, úgy a rozsdásodás megakadályozása céljából a mutatkozó hiányokat át kell festeni. Egy évben legalább három alkalommal (nagytakaritáskor) a csapágyakat, a csavarmeneteket, a horgokat (mászokötél, gyűrű) be kell zsirozni, a csigákat (felhúzókötél) olajozni kell.

A szabadban elheyezett rögzitett felszerelési tárgyakat (pl. kosárlabdapalánkot) ősszel szereljük le és télviz idejére a szertárban helyezük el.

Az udvaron, a pályahatárvonalakat időnként újra ki kell jelölni, az ugrómeder homokját fel kell ásni és gereblyézni, a doboköröket döngölni, a körfutópályát locsolni, egyengetni, seperni, hengerelni kell. E munkálatok elhanyagolása a pályaha használhatóságát igen csökenti.

5. A felszerelési tárgyak házi készitése.

Szükségességre. Általános iskoláink sokszor a legszükségesebb testnevelési felszerelési tárgyakkal sincsenek allátva. Éppen ezért kivánatosnak mutatkozik, hogy a nevelő, ötletességét, hozzáértését és ügyszeretetét a felszerelési tárgyak házi készitése érdekében hasznositsa. Tanitványai támogatni fogják az olyan nevelőt, akiben mutatkozik hajlandoság arra, hogy az ifjúság testnevelésének, lelkes munkával igen értékes felszerelési tárgyakat tud késziteni. A nevelő irányitó munkájára természetesen szükség lesz. Különösen méretek, a technikai megoldások terén nyujtson tanitványai számára támogatást. Az alábbiakban néhány fontosabb felszerelési tárgy méretét és technikai megoldását ismertetjük:

a) A mászókötél. Mászókötél céljára kb. 4 cm vastagságú hajókötél a legmegfelelőbb. A kötél végét 4-5 m magasságban, erre a célra legalkalmasabbnak mutatkozó erős faágra, vaspánttal erősitsük fel, amit drótozással is biztositani kell.

b.) A gyűrűhinta. A gyűrűhinta céljára szolgáló kötéldarabok végét, az e célra alkalmasnak mutatkozó faágra felerősithetjük. A felerősités módját miként a mászokötelét is időnként ellenőrizzük. A gyűrűkarikák házi készitésével azonban ne kisérletezünk. A szabályozható gyűrűhinta-szerkezet sem költséges tornaszer.

c.) A gerenda. A tornagerendát helyetesitheti selejtes vasúti sindarab, talpfa, törött villanyoszlop, sudár növesű fa tőrzse. Tulajdonképen háromféle magasságu gerendára van szükségünk és éppen ezért legcélszerűbb a szabályozható gerenda, ami azonban költséges tornaszer. A gerenda házi készitésénél legyünk ötletesek, mert a tanulók számára úgy az egyensúlyozó, a támasz, mint a függési gyakorlatok végzésére a gerenda igen alkalmas eszköz.

c.1. Az egyensúlyozásra alkalmas gerenda célját szolgálhatja a földbe, cementes habarcsba ágyazott és rövidebb oldalára állított téglákból készített 4 m hosszú téglasor. Elegendő, ha a téglák csak 12 cm-nyire állnak ki a talajból. A földrefektetett fatörzs hasónlo célt szolgál. Ha a tanulók a téglát lapjával egymás tetejére helyezik, és azokat cementes habarccsal jól megkötik, úgy téglafalszerű 60 cm magas gerendát készithetnek. A vasúti síndarabók két téglatömbre helyezék.

c.2. Támaszgyakorlatok céljára szolgáló gerenda 110 cm magas legyen. Erre a célra alkalmas 8x12 cm keresztmetszetű 3-4 m hosszú gerendadarab. Az ilyen gerenda tartóoszlopait a földbe legalább 80 cm mélyre kell leásni és azokat oldaltámasztókkal rögzitsük.

c.3. A függési gyakorlatok céljára szolgáló gerendát 1.80 m magasságban rőgzítsük.

d.) A magasugrómérce. A jelenleg használt 200 cm magasságú mércék általános iskoláinkban nem alkalmasak. Ezek alsó osztályú tanulók számára ijesztő méretűek, nehezek, költségesek, tehát célszerűtlenek.

6. Pályák karbantartása

A rendszeres gondozás, folytonos karbantartás a sportpályák legfontosabb alapelve.

Fontos, hogy a különböző sportrendezvények után rehabilitájuk a pályát.

A pályák karbantartásainak részei:

1. a salakpályák felületi szintezése és a szeges cipők által hagyott mélyedések eltűntetéséből áll;

2. a pályák ,,fésűlése'' bizonyos specifikus fésüvel;

3. a gyepek karbantartása külömbőzö munkagépek segitségével történik (pl. fünyírógép, gerebjélőgép), és periodikus ismétlődése 7-14 nap, hogy a fű optimális hosszu legyen;

4. az öntözés naponta történik (minden este) továbbá kitartó közeg esetén hajnalonta is;

5. a megsérült gyeptéglák helyetesítése ahányszor szükséges ;

6. gyomlálás, külümbözö gyomnövények eltüntetése;

Periodikus karbantartás.

Évente, tavaszonként a salak pályák, összel és tavasszal a gyeppályák teljes karbantartásra szorulnak.

A salak pályák az éves használat alatt, valamint a hó olvadás után egyenletlené válnak, ezért tavasszal a következő munkálatokat kell elvégezni:

1. a felső réteg felásása, felkeverése, simitása majd töbszöri hengerlése;

2. a felső réteg beporosodása esetén , ami könnyen megtörténhet több évi használat útán, szűkséges ennek helyreállitása az optimális minőségre;

3. a felső réteg kíjavitása a dobantási területeken;

4. a károsult, sérült fém és fa elemek helyetesitése;

A gyep pályák évente kétszer szorulnak felujitásra, ugy összel mint kora tavasszal az elhasznált és kikopott területeket tápszeres földel kezeljük. Kifejezetten ajánlott mütrágya használata összel és tavasszal, ellentétbe ezzel sigoruan tiltott állati eredetű trágyát használni, mivel ez fertőzéseket is előidézhet.

Pályák felkészitése sportrendezvényekre.

3 szakaszban történik:

1. a munkafelület előkészitése;

2. a pályákat körülhatáróló vonalak ujjra rajzolása, festése és a hozzá tartozó berendezések ellenőrzése;

3. felszerelések elhelyezése;

A munkafelületek előkészitése magába foglalja a szükséges karbantartási műveleteket mint például. Öntőzés, fűnyirás, gerebjélés, ásás, a homok símitása az ugrógődőrben.

Könyvészet

1. A testnevelés módszertana 178-179

2. Bélyi M., A testnevelési elméleti ismeretei. 78-105. oldal, Budapest. (1949)

3. Bélyi M.; Dr. Kálmánchey Z., A testneveléselmelet. 328-330.

4. Gheorghe M., Dan M., Elena Zamora.,Terenuri şi instalaţii pentru activităţi sportive şi agrement. 20-21 oldal, Editura Napoca Star, Cluj- Napoca, 2008.

5.Paşcan Ioan, Gimnasztika kézirat,Kolozsvár 2005.

6. www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/szakeszk/testneveles_1-4.doc