A valtozó vilag kihívasai

A változó világ kihívásai

A 80-as évektől új helyzetbe kerültek a világpiac szereplői. A versenyképesség ismérvei közül - korszerűség, minőség, ár - a minőség került előtérbe. A minőség fogalmának meghatározása többféle módon is lehetséges. Az egyik értelmezés 545b13f szerint, amely elsősorban a gazdálkodó szervezetek szempontjait érvényesíti, a minőség olyan piacorientált koncepció, melynek célja a fogyasztói igények minél teljesebb kielégítése.

A gazdasági idegennyelv oktatásának feladatai az Eszterházy Károly Főiskolán

A gazdasági változások a társadalomban, az oktatásban, így a felsőoktatásban is éreztették hatásukat. A gazdaságban kulcsszerepet játszó versenyképességi ismérv - a minőség, a felsőoktatásban, a felsőoktatási intézményekben is megjelenik többféle vonatkozásban.

Az oktatásnak egyrészt mennyiségi és minőségi szempontból meg kell felelnie a társadalom szükségleteinek, másrészt a hallgatóság számára biztosítani kell a lehető legjobb felkészítést a jövendő életpályájukra. Ezen új kihívásoknak a felsőoktatási intézmények csak úgy képesek megfelelni, ha

kiépítik saját rendszereiket a minőség biztosítására, garantálására,

és működésük folyamatában a felhasználói szférának bizonyítják is a minőségi képzés meglétét.

Az igények kielégítéséhez alapvető, elsődleges feltétel az igények felmérése, számbavétele. A Budapesti Műszaki Egyetem Nyelvi Intézete 1996/97-ben felmérést végzett a mérnökhallgatók körében arról, hogy hogyan ítélik meg a nyelvtudás szerepét és értékét. (A felmérésről készült részletes jelentést lásd Nyelv-Info 1998/1 Dr. Sturcz Zoltán: Mérnök hallgatók az idegennyelvekről c. cikkben). Elsősorban arra keresték a választ, hogy a társadalmi-gazdasági élet változása milyen mértékben érinti a hallgatók véleményét és motivációját a nyelvoktatással és a nyelvtanulással kapcsolatban. A felmérésből az derült ki, hogy a hallgatók 99%-a támogatta az intézményes keretben ingyenesen hozzáférhető nyelvtanulást.

A szakmai sikerei szempontjából "nagyon fontosnak" 51% tartotta a nyelvtudást, 56%-uk pedig az elhelyezkedés, illetve a hosszú távú szakmai megfelelés fontos előfeltételeként emelte ki az idegennyelv tudását.

A hallgatók 96%-a kettő vagy annál több nyelv oktatását javasolja, középfokon. A megkérdezett hallgatók a tanítás céljaként a "magas kommunikációs színvonalat" és "a nagyon jó szaknyelvi ismeretet" mint együttes, közös célt fogalmazzák meg. A nyelvek megnevezésében az angol, német, majd a francia és az orosz szerepel többek között.

Összegezve a mérnök hallgatók véleménye alapján elmondható, hogy a nyelvtudás szükséges az érvényesüléshez, a képzettség  és a diploma lényeges része, jól konvertálható szakmai érték, mely a "magyar közoktatási viszonyok között nehezen elérhető, ezért feltétlenül szükség van rá a felsőoktatásban".

A nyelvtudással kapcsolatos igényt a társadalmi és gazdasági változások is alátámasztják. A változásokat előidéző tényezők:

A felsőoktatásban végbemenő mennyiségi növekedés - eredménye a tömegképzés elterjedése.

A felgyorsuló tudományos-technikai haladás - mely magával hozta a szakmai tudás és az aktív ismeretszerzés tanulásának új módjait.

Az ismeretek gyors bővülése és elévülése - ráirányította a figyelmet az egész életen át tartó tanulás fontosságára.

A változásokat előidéző tényezők és következmények egyben kihívást is jelentenek oktatásunkban, így a szakmai idegennyelv oktatásában is.

Ahhoz, hogy a kihívásnak megfeleljünk, elengedhetetlenül fontos a megújulás, melynek feltételei, feladatai az alábbiakban összegezhető:

Szemlélet és szerepváltás a hallgatóknál, oktatóknál

Tartalmi megújulás

A tanulási környezet átalakítása

A szakmai idegen nyelvek oktatásában is a tanár egyik fontos szerepe, hogy megtanítsa tanítványait tanulni, s az önértékelést, - melynek része az önellenőrzés is -, a mindennapi tanulás részévé tegye. A tanár szerepe a klasszikus tanítás helyett az irányítás. A hallgatóknál az önálló munka, a csoportmunka, a projektmunka mellett a nagyobb felelősségvállalás jelenti a változást. A felelősség, az aktív részvétel a döntéshozatalban jelentősen növeli a hallgatók motivációját a tanulásban. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tanári szerep megváltozása nem jelentheti azt, hogy a hallgatót magára hagyjuk, s azt sem, hogy a tanári munka feleslegessé válik. A tanári munka nem lesz kevesebb, csak más. Továbbra is a tanár feladata marad az óra szervezése, az irányítás és az értékelés.

A tartalmi megújítás kapcsán egyrészt a tananyag tartalmi megújításáról, másrészt a módszertani, didaktikai változásokról kell szólni. A szakmai idegennyelv oktatásáról tartalmi vonatkozásban elmondható, hogy az aktuális politikai-gazdasági fejlemények, mind a célnyelvi országban, mind pedig Magyarországon állandó, új kihívást jelenteke. A szaknyelvi tananyagok minden más tananyagnál gyorsabb "elavulási együtthatóval" rendelkeznek. Az autentikus, azaz az adott célnyelvi országban készült és annak gazdasági viszonyait bemutató szaknyelvi tananyagok hasznosak, szükségesek, de a magyar viszonyokra sok esetben egy az egyben nem alkalmazhatók, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a gazdasági-üzleti szaknyelv azonos fogalmakat használ a különböző országokban.

A tanítási/tanulási módszerekben is elkerülhetetlen a változtatás. Az új módszerek kialakításakor azt a szempontot is figyelembe kell venni, hogy a tanulási tartalom mellett a tanulási környezet is átalakulóban van. Ez a környezeti átalakulás annak is a következménye, hogy felnőtt vagy felnövőben van egy generáció, amelyet a jelenlegi társadalmi környezet, az ún. információs társadalom arra kényszerít, hogy minél nagyobb tömegű és aktuálisabb információt, minél hatékonyabb módon szerezzen meg. Az ehhez használható leghatékonyabb eszköz az internet. A technikai fejlődés eredményei, az új lehetőségek megjelennek a nyelvoktatásban is. Az internet, a számítógépes nyelvoktatás szerepéről külön előadásban lehetne beszélni, jelen keretek között annyit feltétlenül ki kell emelni, hogy az autentikus, aktuális anyaggyűjtés megkerülhetetlen formája az internet. Motivációs hatása nagy, ugyanis nemcsak információ szerzésre, illetve tapasztalatcserére ad lehetőséget, hanem a külföldi ország kultúrájának megismerésére is. Miután az internet minden felsőoktatási intézményben elérhető, napi gyakorlat, olyan újonnan kínálkozó, potenciális lehetőség, melyet nem hagyhatunk kiaknázatlanul az idegennyelv oktatásban sem.

A gazdasági változások mellett nem elhanyagolhatóak a társadalmi változások sem. Ezen a téren az Európai Unió szerepe kiemelkedő. Az Unió alapelvei, határozatai egyértelműen kimondják, hogy

... a köz- és felsőoktatásnak egyaránt nagy súlyt kell fektetnie a nyelvtanulásra, hiszen a nyelvtudás előnyt jelent mind a személyes kulturális fejlődés, mind a munkavállalás szempontjából.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az elmúlt évet (2001) a Nyelvek Európai Évének deklarálta. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet Európa nyelvi sokszínűségére, arra a gazdag nyelvi örökségre, amelyet védeni és támogatni kell, mivel mindannyiunk számára a szellemi és lelki gazdagodás forrása lehet. További cél, hogy a széles közönséget ráébressze arra, mennyire fontos Európában a nyelvtanulás, illetve az ún. Európai Nyelvi Portfolió terjesztése minél szélesebb körben megtörténjen. Az Európai Nyelvi Portfoliót az Európa Tanács ajánlására készítették el. Ebben a hivatalos dokumentumban a nyelvtanulók, függetlenül életkoruktól és attól, hogy Európa mely részéről származnak, számon tarthatják nyelvi készségeiket, és lejegyezhetik különböző fontos kulturális élményeiket.

Három részből áll:

a nyelvi útlevél, amelyben a nyelvvizsgák, valamint a formális és informális nyelvi készségek szerepelnek nemzetközileg elfogadott rendszer szerint;

a nyelvi és kulturális önéletrajz, amelyben a tanulók leírhatják nyelvtudásukat és tanulással kapcsolatos tapasztalataikat a lehető legtöbb nyelvre vonatkozóan;

a dosszié, amely a tanuló saját munkából áll.

A portfolió célja a nyelvtanulás ösztönzése, akár a hagyományos iskolarendszerű oktatás keretén belül, akár azon kívül. Emellett nagyobb mozgásteret biztosít Európában, mivel világos tájékoztatást nyújt a tulajdonos nyelvi készségeiről, amelyek fontosak lehetnek egy-egy munkahelyre, oktatási intézménybe történő jelentkezéskor.

A szakmai idegennyelv oktatásában is meg kell vizsgálni a Nyelvi Portfolió alkalmazásának lehetőségét, hiszen egy olyan dokumentumról van szó, amely az idegennyelv tudás összehasonlíthatóságát egységes értékrend alapján biztosítja valamennyi európai polgár számára.

Az Eszterházy Károly Főiskolán az idegen nyelvek oktatásának nagy hagyományai vannak. A gazdasági, társadalmi változások, kihívások azonban az Eszterházy Károly Főiskola számára is új feladatokat jelentettek. A gazdasági szakmai nyelv tudásának megnövekedett igénye szükségessé tette, hogy a főiskola Gazdaságtudományi Intézetén belül, 1999-ben megalakuljon a Szakmai Idegennyelvi Csoport, melynek elsődleges feladata a gazdálkodási, gazdaságismeret tanár szakos, valamint az idegenforgalmi szakmenedzser szakos nappali és levelező tagozatos főiskolai hallgatók számára a gazdasági szakmai-üzleti, idegenforgalmi-idegennyelv oktatása, valamint felkészítés a gazdasági szakmai nyelvvizsgára, amely e szakok esetében képesítési követelmény.

Jelenleg a Szakmai Idegennyelvi Csoport oktatói angol és német üzleti és idegenforgalmi szakmai nyelvet tanítanak a hallgatóságnak. A magas szintű gazdasági szakmai nyelv oktatása mellett az intézmény fontos feladatának tekintette, hogy a hallgatók számára a gazdasági szakmai nyelv tanulása mellett az államilag elismert gazdasági nyelvvizsgáztatás lehetőségét is megteremtse. Ezen célok megvalósításának eredménye, hogy az Eszterházy Károly Főiskola Szakmai Idegennyelvi Csoportja 2000 júniusától a Budapesti Gazdasági Főiskola Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Akkreditált Gazdasági Nyelvvizsgahelye. Az akkreditáció értelmében a Szakmai Idegennyelvi Csoport államilag elismert gazdasági nyelvvizsgák szervezésére, lebonyolítására jogosult.

Egerben, intézetünkben üzleti és idegenforgalmi gazdasági nyelvvizsgát tehetnek a vizsgázók

alap-, közép- és felsőfokon

angol, német és francia nyelvekből

évente három alkalommal: januárban, májusban és szeptemberben.

Ma már a hallgatók számára is egyértelmű, hogy a szakmai nyelvtudás a diploma megszerzése után jobb elhelyezkedési lehetőséget, magasabb jövedelmet biztosít, és a továbbiakban segít a szakmai előrejutásban is. Mindezen tények ismeretében a Szakmai Idegennyelvi Csoport csak úgy tud az új kihívásoknak megfelelni, ha komplex, minőségi szolgáltatást nyújt. Ez egyfelelől a magas színvonalú oktatást, illetve a nyelvtanulást jelenti, másfelől az államilag elismert vizsgáztatást, illetve vizsgázási lehetőséget.

További feladatunk az új technikai lehetőségek felhasználásával hatékony, korszerű tanítási módszerek kialakítása, alkalmazása a szakmai idegennyelv oktatásának folyamatában.

Számunkra, az Eszterházy Károly Főiskolán is elengedhetetlen a hallgatóink igényének kielégítése, valamint ezen igények feltárása. A nyelvtanulással kapcsolatos hallgatói tapasztalatok és igények megismerésére a Gazdaságtudományi Intézet nappali és levelező tagozatos hallgatósága körében kérdőíves felmérést végeztünk az elmúlt tanévben (2001/2002). A felmérés célja az volt, hogy megismerjük a majdan szaknyelvet tanuló hallgatóink véleményét - az eddig szerzett tapasztalatuk alapján - az idegennyelv tanulásról, a nyelvkönyvekről, a nyelvtanulás során jól bevált módszerekről valamint a nyelvtanuláskor jelentkező gondokról, nehézségekről. A kérdések között szerepelt többek között, hogy milyen nyelvet tanul/tanult, hány éve tanulja a nyelvet, milyen formában (iskolában, magántanárnál stb.). Fontos volt számunkra az is, hogy információt kapjunk arról, hogy hallgatóink hogyan ítélik meg a nyelvtudás szükségességét a mai társadalmi helyzetben. A felmérés során 250 hallgatót kérdeztünk meg, 241 fő válaszait értékelhettük.

1. táblázat

A megkérdezett hallgatók életkori megoszlása

A felmérés teljes feldolgozása még folyamatban van, az eddi feldolgozott információk az alábbiakban összegezhetők:

Valamennyi megkérdezett tanult idegennyelvet iskolarendszerű oktatásban 8-10 évig.

A jelentős szám ellenére a megkérdezettek többsége az iskolarendszerű idegennyelv oktatáson kívül még más nyelvtanulási lehetőséget is igénybe vett. 56% magántanárnál, 25% nyelviskolában és kb. 10% mindkettőnél tanult még idegennyelvet.

A nyelvtudás szükségességét 96% fontosnak tartja, 4% úgy vélekedik, hogy nem kell.

A nyelvtudásra a hallgatók 63%-ának a munakahelye megszerzésére, megtartására és a jobb érvényesülés miatt van szüksége.

A globalizálódás, az Európai Uniós csatlakozás 22%-nál fontos, illetve úgy vélik, hogy a nyelvtudás az általános műveltség része.

A nyelvtanulás terén a megkérdezettek 93%-ának van gondja, az okok közül a legjelentősebbek:

-kevés ideje van a nyelvtanulásra (46%9

-sokba kerül a nyelvtanulás, tananyag, nyelvvizsga (41%)

A megkérdezettek 24%-a azt jelzi, hogy kifejezetten örömet talál a nyelvtanulásban.

A nyelvgyakorlás lehetőségei közül legtöbben, 72% a TV idegennyelvű csatornáit nézi, 38% a számítógép segítségét veszi igénybe, 32% idegen nyelven olvas.

A válaszadók kb. 20%-a több lehetőséget is jelölt. Érdemes még megjegyezni, hogy 17% jelzi, hogy nyelvterületen volt, illetve 20% levelezik, társalog anyanyelvűekkel.

A kérdőíves felmérés feldolgozott adatai is egyértelműen megerősítették azt a tényt, hogy hallgatóink is elengedhetetlennek tartják az idegennyelv-tudást a munkavállaláshoz, az érvényesüléshez. A hallgatóság véleményét, maguk a vállalatok is alátámasztják, hiszen a vállalatok részéről a nyelvtudás jelentős elvárás a munkavállalóval szemben. Számunkra ez azt jelenti, hogy a főiskolai szaknyelvoktatást a hallgatóink is szükségesnek és fontosnak tartják. A kérdőíven szereplő további kérdések teljes feldolgozása lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatóink igényeit megismerve korszerű, a napi munkában felhasználható tananyagot (szakmai idegennyelvet) tanítsunk, a megváltozott körülményekhez, elvárásokhoz alkalmazkodó új, hatékony módszerekkel.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a jelentős társadalmi-gazdasági, technikai változások következményeként a magyar felsőoktatásban, így az Eszterházy Károly Főiskolán is kiemelt feladat lesz a szakmai idegennyelv oktatása. A megváltozott körülmények, elvárások új tanítási, tanulási módszereket igényelnek. Az elkövetkezendő évek feladata lesz, hogy a felsőoktatás számára az általános pedagógia, a didaktika,  valamint a szakmódszertan területén dolgozó szakemberek kidolgozzák az elméleti ismereteket, és gyakorlati segítséget adjanak mind a szakmai idegennyelvet oktató nyelvtanároknak, mind a szakmai idegennyelvet tanulóknak.

Hivatkozások:

Károlyi, A. (1991): A szaknyelvoktatás néhány elméleti és gyakorlati kérdése. In: Nyelv-Info No.1

Sturcz. Z. (1998): Mérnök hallgatók az idegennyelvekről. In: Nyelv-Info No.1

Európa Tanács - Európai Unió: A Nyelvek Európai Éve - 2001. Információs csomag, Oktatási Minisztérium,  Budapest