A téma kivalasztasanak motivaciója

A téma kiválasztásának motivációja

Kisikolás korban sikeresen ki lehet alakítani az alapvetö matematikai fogalmakat, melyeket a gyerek alkalmazni fog egész életében és amelyre alapszik a matematikai oktatás teljes rendszere. A fogalmakat helyesen kell kialakítani és megerösíteni, hogy idöállóak és alkalmazhatóak  legyenek bármilyen felmerült helyzetben.

Az élet állandó problémahelyzet szolgáltató és bárhányszor megjelennek a problémák, beindul a gondolkodási folyamat. Éppen ezért a gondolkodás állandóan igényelve van és olyan helyzeteknek van kitéve, melyek megoldásra várnak. Innen eredményezi azt, hogy a gyakorlatok megoldása nem képezi a matematika tanulásának a célját. A gyakorlat megoldásához kifejtett munka hozzájárul a tudatos és helyes munkához való hozzáállás kialakításához, a tanulók logikus gondolkodásénak fejlesztéséhez, igénybe véve a gondokodási müveleteket: analízist, szintézist, absztraktizálást, konkrétizálást és általánosítást.

A gyakorlatok megoldási eljárása, akár egyszerüek vagy összetettek, tipikusak vagy atipikusak, igényes munka. Szükséges arra késztetni a tanulókat, hogy megértsék a feladat adatait és követelményeit, a müveletek sorrendjét, az összefüggések figyelmes megvizsgálásával, hogy megkeressék a nagyságok közti viszonyokat és azonosítsák a megfelelö müveleteket, melyek által kifejezhessék magukat. Gyakran egyes feladatok segítenek a tanulóknak megérteni hogyan oldódnak meg egyes esetek, amelyekben az életben tapasztalt méretek viszonyaival (értéki, mennyiségi nagyság, térben való mozgás), és az iskolában tanultakkal találkoznak. Itt, az elemi osztályokban jön létre a tanulókban a matematika tanulása iránti szeretet, vonzalom vagy visszautasítás: a matematika  I-IV osztályban való tanulásának meghatározó szerepe van a leendö állampolgár felkészültségében.

Ezen meggondoláson alapszik az a nehéz feladat, amely a tanítóra hárul, éspedig az, hogy a tanulók körében felkeltse a kíváncsiságot, az ismeretlen formák kibontakozása iránti foglalatosságot, de addig is, a gyakorlati tevékenységek iránt, a megoldás, de új feladatok fogalmazása céljából is.

Állandón a legelsö helyen kell legyen a tanulói készségek és képességek kialakítása és megerösítése, hogy a feladatok megoldásához a megfelelö számítási technikákat alkalmazzák, figyelemmel kísérve a számítási algoritmusok tudatos alkalmazását a legkülönbözöbb helyzetekben, mindezeket a gondolkodás flexibilitásának érdekében, a gyakorlati készségek és gondolkodás szintje emelése folyamatának gyorsítása elérése érdekében.

A tanítót kell érdekelje a leghatékonyabb feladat megoldási és alkotási módszerek és eljárások felfedezése és gyakorlatba ültetése. Ez a tevékenység fokozatosan valósul meg, a gyerekek életkori sajátosságai és a megtanulandó tananyag nehézsége alapján. Az elsö két évben egyszerü feladatokat oldunk meg a tanulókkal, fokozatosan áttérve két, akár három müveletes feladatokra, aztán meg III. és IV. osztályban a hamis feltevés módszerérere jellemzö logikai elemeket alkalmazunk vagy egyes méretek bemutatásánál mértani elemeket.

A feladatok megoldása és megfogalmazása a legmegfelelöbb terület, hogy bebizonyítsuk a matematika formatív értékét. A siker minösége a feladatok eljárásaiban függ attól, hogyan voltak elsajátítva a mértanra és aritmetikára jellemzö operacionális algoritmusok és fogalmak az elemi ciklus szintjén és attól, ahogyan a promovált  didaktikai stratégiák vonzzák a tanulókat és hozzájárulnak a gondolkodás minöségének fejlesztéséhez.

A dolgozat célkitüzései

C1. Az oktatási és személyi eröforrások elemzése a matematika formatív potenciálja értékesítése szemszögéböl

C2. A kurrikuláris tartalmak és didaktikai játék kölcsönhatása hatásosságának kutatása

C3. A tapasztalati pedagógiai kutatás következtetéseinek tervezése, lefolyása és megerösítése.