A matematikai feladat és gyakorlat - allandó igényelése a gondolkodas mobilitasanak és kreativitasanak

A matematikai feladat és gyakorlat - állandó igényelése a gondolkodás mobilitásának és kreativitásának

A probléma, általában egy elméleti vagy gyakorlati helyzet, amely megoldásra vár. Matematikailag, adatokkal és kér 313f59d ésekkel ellátott kijelentés, amelyben nincsenek megnevezve milyen müveleteket kell elvégezni a megoldáshoz való eljutásig. Egy gyakorlati helyzetet mennyiségi viszonyokká alakítanak át, amelyben az egymással összefüggö számbeli értékek alapján, kérik az ismeretlen értékek meghatározását. A matematikai feladatnak tágas tartalma van, magába foglal adatokat, kérdéseket, aritmetikai, mértani elemeket, és ezek által a számítási gyakorlatok lehetöségét.

A tanulók intellektuális nevelése célkitüzésének megvalósításában eröteljes formatív hatása van "... a tanulók szabad edzésében, hogy a feladatok meoldásában különbözö stratégiákat használjanak. Általában az algoritmust úgy határozzuk meg, mint a szakaszok rendezett sorozatát, amely, egy elözetesen megállapított sorrend szerint végigjárva, egy változatlan eredményhez vezet. A feladatok megoldásában használt algoritmikus stratégiák használata általában a divergens gondolkodás használtán alapszik, amely - az egyén számára általában ismerös adatoktól kiindulva - megenged egy analitikus, szekvenciális típusú folyamatot, a javasolt eredmény kiszámítása érdekében.

Egy munka algoritmikus stratégia meghatározó jellegzetességei a müveletek sora által meghatározott pontos folyamat, egy teljes feladat kategóriára érvényes eljárás és az eredmény kiszámításának bizinyossága" (Cristian Stan, 2001, 116. o.).

A gyakorlat a feladatmegoldások elmaradhatatlan eszköze, tartalmaz egy kijelentést és egy követelményt, de ezek nincsenek mindig kifejezve a szövegben.

A gyakorlatok vonzóak a gyerekek számára, mert azonnali elégtételt biztosítanak. A játékos gyakorlatoknál a gyerekek még nagyobb érdekeltséggel vesznek részt, mert kihívásokat, kettöségeket és bizonytalanságokat tartalmaznak, mentális tevékenységet igényelnek, elcsodálkoztatnak és megörvendeztetnek, megadva a lehetöséget, hogy eredeti megoldásokat dolgozzanak ki, a késöbbi matematika érdekében jó felkészülést valósítanak meg.

Típusok

ismeretlen tag kiszámításos gyakorlatok

73+?= 80 (I. osztály)

egy szám összeg és különbség formájában való leírása (I. osztály) vagy szorzat és hányados formájában (III., IV. osztály):

kerek- és szögletes zárójeles gyakorlatok IV. osztályban

Aritmetikai feladatok típusai

az alkalmazási szféra szerint vannak gyakorlati és elméleti feladatok vagy elvontak (például az összeg vagy különbség kiszámítása)

tartalmuk szerint, a feladatok lehetnek mértaniak (például: egy medence kerületének kiszámítása), mozgásosak, vegyesek, százalékosak.

A komplexitás szerint lehetnek egyszerüek és összetettek,

A megoldási módok szerint lehetnek tipikusak (jellegzetes módszerrel megoldható, betartva egy megoldéási algoritmust, amely több müveletet tartalmaz) és atipikusak, melyek kreatívitást követelnek:

Például:

a)     "Építs hármas rendü "varázs négyzetet", ahol minden oldalon, átmérön és oszlopon  található elem összege 23 legyen."

b)     Gyakorlatok, melyeknek megoldása próbálkozáson alapszik: ( "Kornélnak van 300 leje 50-es és 100-as bankjegyekben. Hány benkjegye van mindenikböl?")

c)     Logika és lehetöség gyakorlatok: ("Egy dobozban van 6 fehér és 5 piros labda. Hány labdát kell kivegyen egy gyereke a dobozböl, hogy biztos legyen benne, köztük található legalább egy piros?")

Jelentös szerepe van, gazdag formatív potenciállal, a gyakorlat és feladat alkotási tevékenységeknek.

A gyakorlatok és feladatok alkotását fokozatos egymásutániságban végzik, több eljárást alkalmazva.

a) Cselekvéses feladatok vagy színpadra állítás

Konkrét tárgyakkal való kezelés által végezhetö vagy jól kiválogatott didaktikai eszközzel való saját cselekvés által. Ilyennemü feladatokat lehet alkotni érméket, játékokat használva, a flanelográf táblát alkalmazva, a számok lépcsöjét vagy a mágneses táblát, segítve a tanulókat, hogy egyedül alkossák meg a kért feladatokat, némelykor éppen ök a bemutatott helyzet hösei.

b) Feladatalkotások képek alapján: használnak szemléltetöket, képeket, amelyek cselekvéseket illusztrálnak, igénylik a tanulók megfigyelö és az analizáló képességét.

c) Feladat alkotások egy elözöleg megoldott feladat mintájára

A kreatív gondolkodás absztraktizálási képessége ösztönzésére azt kérik a tanulóktól, hogy alkossanak feladatokat más megoldott feladat mintájára (analógia útján)

d) Feladatok alkotása az elvégzendö matematikai müveletek megjelelölésével

Végezhetö úgy szóban, mint önálló munkaként. Az elején egyszerü példák alapján alkotnak feladatokat (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), és aztán, fokozatosan, két vagy három müveletes feladatokat.