A matematika tanítasanak fontossaga az elemi iskolaban

A matematika tanításának fontossága az elemi iskolában

A XX. század utolsó évtizedei mindenhol a világon különös figyelmet hangsúlyoztak ki a didaktikai aktus modernizálását és hatékonyságát illetöen. A technológia területén 222j92c jegyzett forradalami változások, melynek csúcspontja az informatizálás rohama minden emberi tevékenység területén, számos az oktatás lényegére vontakozó kérdést vetettek fel, minden korcsoportban, még a legkisebb gyermekkortól kezdve.

Egyik az általánosan elfogadott felfogások közül a pszichopedagógia változásait illetöen abban áll, hogy megváltozott az informatív és formatív közti viszony, a kognítiv és a nevelés viszonya.

Az oktatásban való reform "azt a féle újítást jelenti, amely a teljes müködést befolyásolja és a teljes tanügyi rendszerben létezö szerkezetek viszonyát" (M. Ionescu, 2000, 62.o.). A reform stratégiák alapja képezi a célkitüzéseket és az emberi társadalom átalakítási szükségletét, amelyek a társadalmi parancsokban szintetizálva vannak.

A társadalom elömenetele nem valósítható meg passzív, az általános újításba nem avatkozó személyekkel.

Innen szükségszerüen ered az oktatási stratégiák fontossága, melyen keresztül az iskolának, az informális funkciójával együtt, fejlesztenie kell a tanulók intellektuális képességét, a gondolkodás függetlenségét és kreativítását. Ezen feladat megvalósításában fontos szerepe van a tanulmányozásnak, de még inkább a matematika alkalmazásának gyakorlati és formatív síkon.

A matematikától, behatolva majdnem minden kutatási területre és hozzájárulva minden tudományághoz, elvárják, hogy teljesítse a lényeges tényezö szerepét minden állampolgár gyors, állandóan igényesebb követelményeihez való alkalmakodásában, abban a társadalomban, amelyben élünk. A matematikai felkészültség és képzés megalapozása már az elemi osztályokban történik, kihangsúlyozva a tanulók intellektuális képességének fejlesztését és kreatív módon történö alkalmazását.

Az I-IV osztályos oktatás formatív hatékonyságának növelése elsösorban a gyerekek által elsajátított ismeretek minöségének biztosítását igényli. A tanulási módszerek és eszközök a gyerekre kell fektessék a hangsúlyt. A motivációra kell figyelemmel legyenek és ezért a játékos és a gyerekek érdekeinek megfelelö tevékenységek körül kell forogjanak. Ennek megvalósítása érdekében meg kell találni azon eljárásokat, amelyek a tanulók tevékenységét igénylik. A gyereket arra kell biztatni állandóan, hogy bármit ír, a gondolkodása szürje meg. A tanügyi káder közbe kell lépjen a tevékenységben és oly módon kell résztvegyen, hogy a gyerkek elsajátítsák a matematika természetü ismereteket és készségeket, hogy közvetítsék a tanulóknak a matematika szellemet, az ízét és jól vezérelt racionalitás szabályaival való müveletesítésnek eszközeit.

A pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy az I-IV osztályos gyerekek el tudják sajátítani, vagy legalábbis meg tudják érteni vagy meg lehet ismertetni velük egyes modern matematika fogalmak tartalmát. Ezen felfogások szellemében való oktatás bevezetése által, egyes heurisztikus módszerek alapján, a gyerekek fokozatos és megfontolt gondolkozása által, a matematika öneröböl való tanulása által, I-IV osztályban meg lehet alapozni a matematika egységes és strukturális tanulását. Ugyanakkor, ilyen úton gyarapítani lehet a matematika oktatás formatív hatékonyságát, hozzájárulva föleg a gondolkodás mobilitásának fejlesztéséhez és a matematika tanulmányozása iránti érdek felkeltéséhez.

A matematikának, más értékei mellett, fö szerepe van a kutató gondolkodás kialakításában, ezért érvényesülnie kell egy állandó foglalatosságnak a módszerek és didaktikai eszközök folyamatos képzését illetöen, hogy ne csak egyszerü matamatika oktatás valósuljon meg, hanem matematika nevelés, komoly bevatkozással a fiatalság fejlödésében és ennek a társadalomban való hasznos formálásában. Ugyanakkor figyelembe kell venni a hasznos készségek formálásának szükségességét az állandó oktatás megavalósítása szemszögéböl. George Tomsa szerint "...az emberi lény állandó változáson megy keresztül... ez nem valósulhat meg csak egy állandó inasság árán... A nevelés az egzisztencia minden mozzanatában, minden helyzetében és körülményében megtalálja helyét."

Az iskolai matematika oktatás hatékony, konstruktív és a tanuló személyiségére formáló cselekedet eszközévé válhat.

Ilyen összefüggésben a tanító szerepe meghatározóvá válik a leendö általános iskolás és középiskolás diák tudományos kultúrája értékálló alapja megteremtésében. Átvéve a gyerkeket egy bizonyos iskolaérett képességgel, általában különbözö óvodákból eredve vagy különbozö óvónök keze alól kikerülve, a tanítónak rendelkezésére áll négy iskolai év, hogy minél jobban felkészíthesse öket az általános iskolára, ahol a munkaritmus és az osztályban több tanár együttmüködése nagyon sok tanulónak okoz alkalmazkodási nehézséget.