A matematika gondolkodasi formai valóra valtasanak sajatossagai

A matematika gondolkodási formái valóra váltásának sajátosságai

A matematikában állandóan a gondolkodás formáit használják:

1. A fogalom, mely egyes tárgy, élölények, jelenségek osztályok (kategóriák) jelentös és általános tulajdonságait tükrözi. 939i83j

Példák az osztályban:

I:  Számok:

egy/kétjegyü

páros/páratlan

II: a kivonás fogalmai:

Kivonandó

Kivont

Maradék/különbség

-III: mértani formák (sokszögek)

- háromszög

- téglalap

- paralelogramma

- négyzet

- IV: egyenesek kölcsönös helyzete:

- párhuzamos

- meröleges

A fogalmakat általában világos példákkal vezetjük be, a legtöbb esetében nem lehet megfogalmazni a hozzáférhetöség miatt a felettes osztályt és/vagy a jellegzetes különbséget háromféle képpen:

a) indukív (a sajátostól az általános fele)

Például: összeadás 0-val, szorzótábla 0-val és 1-gyel

b) deduktív (a fogalom illusztrálása példák által)

Például: - egyes mértani fogalmak

c) transzduktív (analogikus): a számok szorzása ZU×U, SZU×U.

2. Belátás: gondolkodási forma, mely által kijelentetik vagy tagadtatik egy tárgy tulajdonságának létezése.

Például:

A deciméter, centiméter, miliméter a méter törtrészei.

3. Okfejtés: egy vagy több belátástól vagy elöfeltételtöl elindulva, ezek összeláncolásától eljutunk egy másik belátáshoz, melyet következtetésnek nevezünk.

Például:

Az összetett feladatok megoldásának logikus vizsgálata és megoldási tervének kidolgozása

Az I-IV osztályos matematikai tanítás formatív hatásossága gyarapítható úgy az ismeretek, képességek, készségek, attitüdök rendszerének minöségével, mint ezek rendszerezési és rávezetési szervezési módjával, a gondolkodás formáinak szigorú használatát elövigyázatosan promoválva.

A társadalom elörehaladása nem valósítható meg passzív, az általános újításban nem implikált személyekkel.

Innen ered a szükségszerüen az oktatási stratégiák fontossága amelyek által az iskola, az informatív funkciójával egyidöben, fejlessze a tanulók intellektuális képességeit is, a gondolkodás függetlenségét és kreativítását. Ezen feladat megvalósításában jelentös hozzájárulása van a tanulásnak, de föleg a matematikai alkalmazásoknak formatív és aplikatív síkon.

A matematikát, behatolva szinte minden kutatási területre és hozzájárulva minden tudomány fejlödéséhez, igénybevesszük, hogy teljesítse jelentös tényezö szerepét minden polgár gyors adaptálásában a mai társadalom egyre növekvö követelményeihez. A jó felkészülés és matematikai formálás alapjait az elemi osztályokban helyezzük le, hangsúlyozva a tanulók intellektuális képességének fejlesztését és alkotó módon való alkalmazásának készségét.