A kisiskolas korú gyerek kognitív fejlödésének szakaszai

A kisiskolás korú gyerek kognitív fejlödésének szakaszai

A konkrét müveletek szakasza 6-7 éves korban kezdödik, amikor a logikus gondolkodás megengedi a gyereknek, hogy új módon érthesse meg a világot. Matematikából ilyen feladatokat oldhat meg, mint: asszociálás, azonosítás, a tárgyak osztályozása. Számolhat és a tárgyakat vagy eseményeket logikus sorrendbe állíthatja. Kezd összefüggéseket találni különbözö események között, hogy levonja a következtetést, de csak akkor ha tárgyi alapja van (pálcikák, rajzok, tárgyak, stb.). Megjelenik az agyi müveletek reverzibilitása nevü képesség, vagyis a 313j97d gyerek agyában létezik a ráció ereje kölcsönös úton is, nemcsak az októl a hatás felé, hanem a hatástól az ok felé is.

A gyerek memorizálhat helyes válaszokat, de ez nem jelenti azt, hogy érti, amit mond. Ezért ajánlottak a magyarázatok, a memorizált válasz parafrazálása, valamint a kisegítö kérdések, amelyek serkentik a gondolkodást.

A tanulást alá kell rendelni a gyerek életkora kognitív szintjének. Más szóval, a leadott anyag tartalmának meg kell egyeznie a gyerek kognitív fejlödési szakaszával. (Ion Radu, 1191, 332. o.)

A tanulás által segíteni fogjuk a gyereket, hogy új kognitív struktúrákat alkosson, melyekben új gondolatokat asszimilál. A tanítás hangulata a munkáé kell legyen, de meleg, hogy a tanulónak legyen bátorsága kérdéseket feltenni, hogy bármilyen téves megértést kijavíthasson. Tehát ebben a korban ajánlott a párbeszédes és részvételes tanulás.

A gyerek iskolai környezethez való alkalmazkodását belsö pszichikai elöfeltételek maturizálása mellett kell végezni, mint: a gyerekek ismereti érdekeinek és indokainak fejlesztése és ezek átválthatóságának lehetösége az irányított intellektuális eröfeszítés alapjává, változatos tevékenységek végzésének képessége, nemcsak anyagi, hanem szellemi téren is, a verbális mozzanatok jelentöségének növelése a bemutatások elemzésében a leírások a körülöttük lévök elbeszélései hatása alatt - a logikus memória és az absztrakt gondolkodás fejlesztésének elöfeltételei-, az intellektuális jelenségek függetlensége mutatójának növelése, amely jellegzetes elméleti tett formáját ölti (okfejtések), amelyeknek jelentös szerepük lesz a tanulás által követelt kognitív eljárások közvetítésében.

A testi fejlödés terén fokozódik a processzuális és termeti növekedés, a kálcium metabolizmusa felgyorsul, ami a csontképzödés folyamatára hatással van, a finom izomzat fejlödik, a tanuló kezeügyessége lassanként tökéletesedik, megtanulja, hogy a mozdulatait szervezze a tárgyakkal való interakció sajátosságainak megfelelöen. Növekednek a frontális lebenyek, ami a funkcionális kapcsolatok szervezésének és fejlödésének elöfeltétele.

Szenzoriális szinten lényeges változások történnek: a központi és periferikus vizuális mezö kitágul, az érzékelés alá van vetve az iskolai típusú tanulásnak, a szinkrétizmus enyhül, fejlödik a tér és idö felfogása, növekedik a szellemi képesség, az idö egy stimulens lesz, amely a gyerek tudatára hatást gyakorol, a megfigyelési képessége fejlödik, az ábrázolások bövülnek, gazdagodnak, változatosabbakká lesznek. A gyereknek sikerül az ábrázolást összetevöire bontani, elemekre és jellegzetességekre, amelyekkel müveleteket végezhet, a helyzet összefüggésétöl függetlenül. Új kombinációkba építi, új képeket alkot. A reprezentáció ekképp a képzelöerö folyamatainak megvalósítására és más alkotó tevékenységi formákra szolgál. Az utóbbinak köszönhetöen a gyerek egyéni tapasztalataiba hatolnak olyan tárgyakról és jelenségekröl való információk és ismeretek, amelyeket soha nem fogott fel közvetlenül (biológia ismeretek, messzi füldrajzi területek sajátosságai, történelmi események, stb.).

A reprezentációk megszabadulnak a díffúz, egybeolvadt, nem differenciált sajátosságuktól, pontosabbá válnak, rendszeresebbé. Külön reprezentációktól áttérnek a csoportos reprezentációkra. Növekszik az általános fokjuk, megjelennek új sajátosságok - tisztaság, folytonosság, mobilitás, általánosság. A gondolkodás müveletei mobilisak lesznek a reverzibilitás megszerzése következtében. A változatlanok konzerválódnak: az anyag, a súly konzerválódik, és alig 11-12 év körül konzerválódik a térfogat. A gyerek deduktív úton cselekszik szellemileg. Képes lesz magyarázni, indokolni, a saját gondolatait bebizonyítani. A tettek elötti gondolkodás a gyereknek egy viszonyulási módja lesz nemcsak a kognitív feladatokhoz, hanem az élet más aspektusaihoz is, mint például a többiekkel való viszonyok és kommunikációs folyamatok.

Megjelennek és megerösödnek a logikus szerkezetek, még érezteti hatását a szinkrétizmus, ami a kognitív feladatok elemzése elégtelenségének és a feladat lényeges és nem lényeges feltételei keverésének az eredménye.

Fejlödnek a gondolkodás müveletei, amelyek nem választhatók el az intellektuális tevékenységektöl: analízis, szintézis, összehasonlítás, absztraktizálás és általánosítás, osztályozás és logikus konkrétizálás. A gondolkodás termékenyebb lesz, a flexibilitás és mobilitás fokának növekedése, különbözö szellemi tevékenység folyamatának a használata eredményeként, beleértve a nyelvezet fejlödését is. A gyerek megismeri a helyes szóhasználat szabályait. Fejlödik úgy a szóbeli, mint az írásbeli nyelv. Ami a szóbeli nyelvet illeti, egyike a fonstos vetületének a hallgatási magatartás. A kisiskolás megtanulja fokozatosan meghallgatni a tanító magyarázatait és követni az utasításait és gondolkodását.

A nyelv fejlesztését más iskolai tevékenységek összefüggésében is végezzük (rajz, polgári nevelés, tudományok, történelem, stb.), mely alkalommal a gyerek új terminológiával ismerkedik meg, amely minden területen különbözik. A gyerekek megszokják, hogy a nyelv által megtervezzék tevékenységüket, kifejezzék a tevékenységeket , amelyeket el kell végezniük, a tevékenységek sorrendjét.

A memóriatartályba nagy mennyiségü információ hatol. Ugyanabban az idöben a különbözö tartalmak memorizálásának gyorsasága és tartóssága gazgagodik. A memória termékenysége egy egész sor tényezötöl függ, mint például: a memorizált anyag tartalma (betünkénti, nyelvtani, matematikai, stb), az iskolás által végzett tettek fajtája, az anyag memorizálása és visszaadása eszközeinek mértéke. A memória és gondolkodás együttmüködésének köszönhetöen, kialakulnak és fejlödnek a memória logikus, közvetített formái, melyek az adatok jelentéskapcsolatain alapulnak: az ismeretlen helyettesítése ismerttel, a lényeg visszaadása, új elemek toldása a memorizált tartalomhoz, a memorizált anyag átalakítása és másként való szervezése.

A memória módosításának más iránya a memória folyamatainak akaratlagos, tudatos jellegzetességeinek kihangsúlyozása. A gyerek képes rögzíteni a memorizálási feladatot, betervezni egy akármilyen anyag memorizálásának idejét, következetesen ellenörizze önmagát a memorizált anyag visszadási folyamatában.

Ami a reproduktív képzelöeröt illeti, a fejlödési szakasz elején egy új stádium körvonalazódik, melyet a tanulási folyamat rendszeres kapcsolata határoz meg, mely bevezet a képzelöerös folyamatba egy bizonyos rendet és rendszert. A képek nagyobb folytonosságot, dinamizmust, teljességet kapnak.

Az alkotó képzelöerö ösztönözve van: a kisiskolás képzelöerejének alkotó formái a játék és fabuláció, mesélés és fogalmazás, zenei és gyakorlati tevékenyégek, a természettel való kapcsolat és munka tevékenységek által ösztönözve vannak.

A kisiskolás korban folytatódik az önkiszolgálás képességének megerösödése és elkezdödik olyan készségek és képességek osztályának kialakulása, amelyek kapcsolatban állnak a tevékenységek típusainak szükségességével és a gyerek viszonyaival. Például, a mennyiségekkel dolgozva, matematikából kialakul a mérés készsége, a számbeli számolás készsége, más ismeretek elsajátítása során, mint például a földrajzi, mértani, kialakul egyes eszközök kezelésének képessége: vonalzó, szögmérö, körzö, térkép, földgömb, stb.

Ezen, nyilvánvaló motrikus összetevökkkel, készségek alapján, utólag kialakulnak az intellektuális készségek és képességek - számolás, mentális analízis és szintézis, a feladatok megoldása, stb.

Egyes tantárgyak tanulmányozása, mint: rajz, zene, irodalmi fogalmazás, bizonyos technikai és müvészi készségek és képességek kialakítása alapjául szolgál, mint például a színek, ecset, szavak helyes és kifejezö használata. Jelentös szerep jut a sportjátékoknak és versenyeknek, melyek termö talajt képeznek bizonyos automatizálások, készségekké alakítások és a motrikus viselkedés összetevöi sorozata számára: sebesség, ellenálló képesség, szökések, a labda kézzel vagy lábbal való továbbadása.

Az iskola nemcsak készségeket és képességeket alakít, hanem szokásokat is. Civilizált, helyes viselkedésröl van szó, önkiszolgálási készségröl, olvasási, írási készségröl, melyek szintén átalakulnak szokásokká. Ezen változásokat csak a oktatási-nevelési folyamaton keresztül lehet megvalósítani, amely egyaránt hozzájárul a készségek, képességek és szokások kialakításához és müveléséhez.

A kisiskolás affektivítására rányomják bélyegüket úgy a kimondott tanulási terhek, mint az iskolai közösség keretén belüli személyközti kapcsolatok. Ily módon fejlödnek az indulatok és az intellektuális érzelmek, valamint az erkölcsi és esztétikai indulatok és érzelmek is.

A racionálisan szervezett tanulás, amely a siker perspektíváját ajánlja a gyereknek, vonzóvá válik, kellemessé, hozzájárul ily módon az intellektuális munka és az iskola iránti vonzódáshoz. A tanulási tartalmak önmagukban is érdekessé kezdenek válni. Megjelenik az intellektuális kíváncsiság, a tudni akarás, az ismeretszerzés vágya.

Megjelenik a személyközti barátság, fejlödik a felelösség tudata, a finomság, a nemesség és az érzelmi odaadás. A tanítóval való közvetlen kapcsolat és az általa kifejtett befolyás lehetövé teszik, hogy a kisiskolások kifejlesszék a bizalom, tisztelem és ragaszkodás érzését aziránt, aki öket neveli és oktatja.

Az esztétikai indulatok és érzések szoros kapcsolatban állnak egymással ebben az életkorban, úgy a müvészi elemek megcsodálása mozzanataival (a zene simogatása, bizonyos festmények értelmezése, mese- és versbeli képek felfogása), mint a müvészi alkotásban való aktív részvétellel (verssorok, rövid elbeszélések, stb.).

Különös jelentöséggel bír az iskolai motiváció megalapításában az értékelési és önértékelési folyamatok dinamikája. Harmadik osztálytól kezdödöen az értékelés átélése az értékelés szintjétöl függ: az a kívánság, hogy ne csak jegyeket kapjanak, hanem minél nagyobb jegyeket.

A kisiskolás tevékenysége nemcsak külsö motiváció által támogatott, hanem egy belsö motiváció által is, amely folyamatosan aktiválja az ismeretek befogadásának folyamatát. A gyerek felfedezési, informálási, dokumentálódási szükségessége teljes fejlödésben van. Egyre többet akar megtudni tettekröl, eseményekröl, amelyeken nem tud részt venni közvetlenül, ösztönözi ilyen értelemben a sajtó. Jó gyüjtönek bizonyul (növények, bogarak, képek, stb.), jó technika "fogyasztó", érdeklödést mutat számos technikai-ipari termék, felszerelés, gépek iránt. Ugyanakkor a kisiskolásnak rendkívüli hajlama lehet a zenére, mesélésre, versre.

A tanítónak gyümölcsöztetnie kell a kisiskolás személyiségénak ezt a megnyilását a tudás szükségessége, a megismerés iránt, hogy az iskola és tanulás iránti vonzódást, szeretet és érdekeltséget müvelje.

Az akarat messze kisugárzik a gyerek személyiségének tartalmában, és rányomja bélyegét a pszichikai élet más fülkéire is. A felfogás akaratlagos lesz, rendszeeres és akaratlagos eröfeszítés által fenntartva, átalakul megfigyeléssé. Ugyanekkor fejlödik ki a szándékos memória és figyelem, a hosszabb idejü szándékos szellemi összpontosítás egyes gondolkodási feladatok megoldásában .

A figyelem mennyisége még csökkentett, a gyerekeknek nehéz egyidejüleg felfogni, a figyelem mezején, a szóbeli magyarázatokat és az intuitív képeket, az általuk és társaik által végzett tevékenységeket, a tevékenység szószerinti lefolyását és annak eredményét. A kisiskolásoknak nehéz a szándékos figyelmet a felszínesröl elhárítani, azonnal, arra, ami lényeges, tárgyilagos. Ugyancsak gyengén fejlett a több irányba való odafigyelés: meghallgatni a magyarázatot, figyelemmel kísérni a társaik válaszait, a saját füzetükbe való írási tevékenységüket figyelni.

Ezen hatások ellensúlyozására és a kisiskolás figyelme hiányainak korlátozására szükséges a tanulási tevékenység helyes megszervezése: a külsö gyakorlati tevékenységek minél gyakoribb igénylése, tárgyakkal való müveletesítés, ennek váltakozása szellemi tevékenységgel, a lecke optimális ritmusának biztosítása, amelyböl ki kell iktatni úgy a "sietséget", mint a "holtidöt", a tanító hangja intenzitásának, valamint az osztályban való mozgás adagolása, hogy ne zavarják a tanulók feladatukra való koncentrálási mozzanatait.