online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A NEVELÉSI TÉNYEZŐK



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
 
 

A NEVELÉSI TÉNYEZŐK


Def.

A nevelési funkciót betöltö, vagy erre szakosodott szervezeteket együttesen nevelési tényezöknek nevezzük.


Szerepük: az emberek magatartásának alakítása.

Ismeretek közvetítenek

Segítenek megérteni, értelmezni a világot

Értékeket, normákat közvetítenek



Viselkedési modelleket mintáznak meg

Kialakítják a társadalmi beilleszkedéshez szükséges készségeket, képessé tesznek erre

Fenntartják a társadalom reprodukcióját




Az egyének viszonyulása a közvetített nevelési eszményhez


A nevelési tényezök a társadalmi ideált közvetítik.


Összeférhetöség: a nevelési intézmények és szervezetek által közvetített eszményt elfogadják, értik és magukévá teszik a neveltek, mivel elvárásaikkal összhangban vannak.


Összeférhetetlenség: az emberek megkérdöjelezik egyik vagy másik nevelési intézmény vagy szervezet szerepét, esetleg az általuk közvetített tartalmakat vagy módszereket


Mikor léphet fel az összeférhetetlenség

Ha rossz tartalmakat közvetít,

Ha rossz módszereket alkalmaz,

Ha megterheli az egyént,

Ha ellentmondásban van ismereteivel,

Ha rossz célpopulációt választott ki magának,

Ha eröszakosan lép fel.


Mit kell tenni?

1.     tartalmi-strukturális vagy módszertani reformot végrehajtani.

2.     nyomásgyakorlás

demokratikus eszközök pl. meggyözés, reklám, jutalmazás és büntetés (a közvetített tartalmak, módszerek, célok jók, de az elfogadásuk, feldolgozásuk ellenállást vált ki

diktatórikus erszközök (ideológiai nyomás): propaganda, manipuláció, megfélemlítés, megtörés. (a közvetített tartalmaknak ideológiai stratégiai szerepük van)



A nevelési tényezök sokfélesége


A sokféleség vonatkozik:

  • az intézményi struktúrákra (pl. közoktatás, egyetemi oktatás; egyetem utáni képzés; állami, egyházi és magán; kormányzati és nemkormányzati),  
  • a tartalmakra,
  • a módszerekre,
  • a szerepekre (formális és informális nevelési intézmények)
  • Felügyeletre (állami és nem állami)

A nevelési tényezök típusai

  • család
  • iskola
  • szomszédság
  • vallás
  • katonaság
  • politika
  • kulturális intézmények
  • média

1. A CSALÁD


Def.

a legkisebb, leghomogénebb, a legintimebb és a legösibb társadalmi intézmény, a magánélet legfontosabb szintere.


Giddens: a család a társadalmi intézményrendszer legkisebb önálló egysége, olyan kiscsoport, amely szerves kapcsolatban van az adott kulturával, amelynek maga is része.


strukturalista-funkcionalista szemlélet (Talcot Parsons, William J. Goode, George P. Murdock): Olyan társadalmi csoport, amelynek tagjai között cselekvési együttmüködés van, a személyek szerepek megtanulása révén válnak a család tagjaivá. A szereptanulást a családi interakciók során a családtagok kölcsönösen segítik. Parsons: a cselekvés kapcsolati keretét (action frame of reference) három un igazodási mód (relációs mód) jellemzi: a kognitív relációs mód, az affektív relációs mód és az értékelö relációs mód.

Családtípusok:

a monogámia (egy egyénnel való házasság),

poligámia (egy férfinak vagy nönek több házastársa van),

poligínia (egy férfinek több felesége van, pl. a mohamedán kultúrában) 

poliandria (egy nönek több féje van, pl. Tibeti kultúrában),

csoportházasság (több férfi és több nö él közös családi egységben.)



A családban létrejövö kapcsolatok

érzelmi kapcsolat → a szocializáció legfontosabb alapja.


szövetségi kapcsolattámogatás gondoskodás,  gyermekellátásfelelösség (család arcéle, sajátos légkör, a család viselkedési habitusa)


A család és a közösség


önálló társadalmi intézmény, mégis sok szál füzi a közösséghez,

a közösség integrált része → társadalmi kontroll.


A család funkciói:

Andorka Rudolf:

  • termelö funkció (pl. háztáji gazdaságok, családi kisvállalkozások, családban folyó kalákaszerü építkezések),
  • fogyasztó funkció
  • szocializációs funkció (normaképzés)
  • a lelki támogató funkció (szeretet és megbecsülés)
  • gondozói funkció (gyerekek, öregek, betegek)

Bánlaky Pál

  • pszichoszociális (közösségi-érzelmi) funkció,
  • szocializációs ( nevelö-társadalmasító) funkció,
  • szellemi-kulturális funkció,
  • gondozó-ellátó funkció,
  • gazdasági (termelö-fogyasztó) funkció,
  • reprodukciós („népesség-újratermelési”) funkció,
  • közéleti-politikai funkció. (Bánlaky 2001,38)

Szocializációs szerepe → családi nevelés → az együtt töltött tér-idö referencia nagy:


  • hagyományos család:  konstruktív szocializáció → „a szerepeket, kapcsolatokat, tevékenységeket minden szinten átszövi a hagyomány, nagyfokú az állandóság: apák és fiaik számára ugyanaz az érvényes tudás.” (Boreczky 1998, 173.)
  • a mai gazdasági-társadalmi-kulturális valóság destruktív hatása

Komlósi Piroska (1999) a mai család csak akkor képes betölteni funkcióit, ha képes ellensúlyozni a makrostrukturális (gazdasági, ideológiai) hatásokat, csökkenti a stresszt és növeli a testi-lelki egészség esélyeit.




2. AZ ISKOLA


az ismeretszerzés, valamilyen tevékenységbe való bevezetés helye.

rendszeres oktatás és nevelés.

o      Az oktatás a társadalmi szerepekhez szükséges ismeretek átadása, a kultúrába való bevezetés folyamata.

o      A nevelés a társadalmi és közösségi normák és értékek átadása, a személyiség fejlesztése.


Az iskolát kettös minöség jellemzi:

  • Társadalmi intézmény: „mindig a társadalom által elvárt tudáselemeket, társadalmi-kulturális tartalmakat, értékeket öriz meg, fejleszt tovább, hagyományoz át, s ennek során a különbözö társadalmi erök saját érdekeik érvényesítésére törekednek.” (Németh 1998, 103). Megtestesíti és közvetíti a társadalmi eszményt, azt 15–20 évre elöre vetíti.
  • Pedagógia intézmény: nevelö funkciót lát el.


Az iskola sajátosságai:

tevékenysége meghatározott életkori szakaszban lévö gyerekekre és fiatalokra irányul, bárminemü – faji, nemi, társadalmi, vallási, nemzeti – megszorítás nélkül,

a tanulók és diákok meghatározott tevékenységre, a tanulás folytatására gyültek egybe, amely számukra valamilyen szempontból fontos,

a közös, célorientált tevékenységek meghatározott - tervezett és szervezett – szervezeti formák – tér- és idödimenziók – keretében zajlik,

az iskolai tevékenység során sajátos szerepek jelennek meg, amelyek meghatározzák a szervezet tagjai közötti kapcsolatokat,

az ismeretszerzés folyamatos,

az ismeretszerzés tantárgyakhoz kötött,

az elsajátítási folyamat hatékonyságát speciális módszerek és segédeszközök (tankönyv, szemléltetöeszköz) segítik,

az ismeretszerzési folyamatokat különbözö ritualizált számonkérési formák és számszerüsített eredmények hitelesítik,

a tevékenység intézményesülése hierarchikus szervezeti keretben valósul meg. (Németh 1998, 135)



D. Popovici – a mai iskola legfontosabb négy sajátossága:

  • elveszítette a nevelésben betöltött monopóliumát, ennek ellenére
  • az információszerzés legfontosabb intézménye,
  • kialakítja a társadalmi beilleszkedést megkönnyítö tudást, készségeket és motivációt,
  • lezár egy életszakaszt és fölökészít az életre.


Az iskola szerepe:


Kingsley Davis és Wilbert Moore:

  • egy bizonyos társadalmi pozíció elfoglalásához szükséges ismeretet közvetít
  • kijelöli az egyén késöbbi társadalmi helyét (státuszkijelölö funkció).

John Dewey

  • társadalmi integráló szerep
  • gazdasági-szociális esélyegalizációs szerep
  • személyiségfejlesztö funkció

Németh András

Az individualizációs funkció (személyiségfejlesztés, müveltségképzés)

A szocializációs funkció (a társadalomba való beépülés)

A kvalifikációs funkció (a megszerzett tudás a felnöttkori élethivatás elökészítését, pályaorientáció)

A képzési funkció (szakmai kompetenciák).


Lynne Chisholm:

Az iskola manifeszt funkciói

o      elömozdítani az egyének közös kulturális szocializációját, amely a társadalmi kohézió fenntartását hivatott szolgálni,

o      biztosítani a gazdasági növekedés fenntartásához szükséges szakmunkaerö képzését,

o      segíteni az oktatás kedveznényezettjeinek egyéni fejlesztését. 

Az iskola rejtett funkciói

o      a többségi (domnáns) kultúra terjesztése,

o      a társadalmi kontroll fenntartása

o      a változás hordozója. 



∑ ∑ Az oktatás és nevelés végsö soron a társadalom reprodukcióját szolgálja.



Az iskolára háruló feladatok:

az általános müveltség folyamatos bövítése,

a nyelvi, történelmi és kulturális  kompetenciák fejlesztése,

az erkölcsi arculat alakítása, 

a szakképzés,

az állampolgárságra való felkészítés,

a társadalmi és fizikai környezet átalakítására való képesség kialakítása.


Az iskola szándéka és az iskolai tevékenység sikeressége

  • ne okozzon kárt
  • sikerességét nem lehet anticipálni
  • iskolai nevelés és a többi nevelési tényezö együtthatása
  • a tanuló iskolai státusa nem garantálja a késöbbi társadalmi beilleszkedés sikerét 

A pedagógus etikai elvei


Harvey Siegel

a tanulók mint személyek tisztelete,

önállóság és felkészítés a felnött életre,

a racionális hagyományokba való beavatás, (tudásátadás),

a kritikus értékelés és demokratikus viszonyulás a diákkal szemben


Jürgen Oelkers

a korrektség,

az igazságosság,

partneri kapcsolat,

a konfliktusos események tisztázása,



„a kritikus gondolkodásra való nyilvános kötelezettség.” (Oelkers 1998, 185.)


A nevelési eszmény kiteljesítése


  • A curriculumon keresztül (beleértve a rejtett curriculumot is) → (a curriculum az tanítás irányító eszköze)

  • Az extracurriculáris nevelésen keresztül

→ kompetenciák kialakítása


Az iskolai extracurriculáris tényezök


  1. Az iskola falain belül ható extracurriculáris tényezök
  2. Az iskolán kívül ható extracurriculáris tényezök

1. AZ ISKOLA FALAIN BELÜL ható extracurriculáris tényezök alakítják ki az iskola éthoszát (az iskola légköre)


Az iskola légkörét meghatározó tényezök:

o      Az igazgatói szerep: a kommunikáció és a vezetöi stílus.

o      A tanár szerepe és személyisége

o      A tanuló szerepei és szerepteljesítése



a. Az igazgatói szerep és a kommunikáció


Kozma Tamás: a szervezeti kommunikáció alapszituációi

  • Hivatali szituáció (Bürokratikus hierarchia – hivatali csatorna)
  • A munkahelyi szituáció (Kulcsemberen keresztül)
  • Az iskolán kívüli szituáció (mindenki két partnerrel áll kapcsolatban – hivatali és interperszonális csatorna)

Az igazgató és a vezetési stílus

a demokratikus,

az autokratikus

az anarchikus vezetés.



b. A tanári szerepek és a tanár személyisége


Szerepek:


E. Hoyle (1969) szerint a tanár egyszerre az a személy, aki:

„A társadalom képviselöje (morális értékeket közvetít),

bíró (osztályoz, értékel),

forrás (tudást ad át és készségeket alakít ki)

játékvezetö (egyeztet a diákok közötti vitákban),

detektív (felderíti a szabályszegést),

az identitás tárgya (rendelkezik olyan vonásokkal, amelyeket diákjai utánoznak),

szorongáscsökkentö (segít a diákoknak abban, hogy impulzusaikat uralják),

éntámogató (erösíti az önbizalmat),

csoportvezetö (meghatározza a csoport légkörét),



J. Harmer szerint a tanár szerepei:

  • ellenörzö,
  • értékelö,
  • szervezö,
  • segítö,
  • résztvevö,
  • forrás,
  • tutor,
  • felderítö.

E. W. Stevick szerint:

facilitátor,

tanácsadó és

mentor.


Kozma Tamás: a pedagógusi pozícióhoz három pedagógusi szerepet társit:

a tanár mint nevelöi,

a tanár mint szakember,

a tanár mint tisztviselö.



A tanár személyisége



c. A tanuló szerepei és szerepteljesítése


2. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI extracurriculáris tényezök

a különbözö nonformális nevelési formák (nem oktatási intézményekben, de pedagógusok részvételével)

o      pl. szabadidös tevékenységek, kirándulások, sportvetélkedök, táborozások

o      cserkészetet (Lord Robert Baden Powell – 1907 – Brownsea Island)



3. A VALLÁS


elöírja, megköveteli, hogy hogyan kell viselkedni

értékeket, normákat állít fel,

világnézet – valóságértelmezés

célorientáció

életforma

magatartás

emberi és közösségi szükséglet (erösíti a közösségi kohéziót, szolidaritást ébreszt)

közösséghez tartozás is



Andorka Rudolf: a vallásosságnak öt dimenziójára világít rá:

1.     hit bizonyos vallási tételekben,

2.     bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel (istentisztelet, imádság stb.)

3.     vallási ismeretek (pl. Bibliai ismeretek),

4.     vallási élmények (Istennel való személyes kapcsolat)

5.     a vallás által elöírt erkölcsi normák megtartása.



A vallás gyakorlása céljából az emberek vallási szervezeteket hoztak létre.


a. A nem formalizált vallási szervezeteket egy-egy közösség (törzs, nemzet és etnikum közösségek) hozza létre, amely meghatározza csoportidentitásukat. (Pl. a sintoizmus, a konfúciánizmus, a zsidó vallás, hinduizmus)


b. A formalizált vallási szervezetek a papság köré szervezödött egyházak és  a papi professziókat végzö szerzetek. Lehetnek egyházak, államegyházak, felekezetek.


A vallási nevelés formái és szerepe


1. Papi hivatásra nevelés – a teológiai intézményekben, egyetemeken folyik.



2. A hitnevelés a papok vagy más képzett oktatók által formális keretekben végzett tervszerü és szervezett oktatás, amelynek célja, hogy a közösség fiatal tagjait felkészítsék a hitéletre és a közösségi életre.

3. Vallástanítás egy közösségen belül folyik, laza, heterogén csoportban. A csoport önkéntes jelleggel alakul meg és müködik, általában papi vagy képzett hitoktatói irányítással. Pl. a vallásfelekezeti iskolák a vallástanítás formális intézményei.

4. Vallási kultúra. Amikor egy vallás áthatja az összes társadalmi cselekvést, így a társadalom tagjai egyszerre részesei a társadalmi és vallási értékeknek, amelyek hatnak rájuk, alakítják, formálják öket (pl. zsidó-kereszténység).



4. A SZOMSZÉDSÁG


Két tartalmi összetevöje van

objektív élettér, mivel konkrét földrajzi koordináták által megjelölhetö lokalitás, másrészt

szubjektív élettét, hiszen élményszintü, érzelmi kötödések szenínhelye.


A szomszédsági élettérben két erötér müködik:

a társadalmi erötér (egymással interakcióban levö emberi közösség, amelyhez érzelmileg és racionálisan kötödik az egyén)

a politikai erötér (az azonos területen egymással kapcsolatban élö emberek érdekviszonyait testesíti meg)

aktorok

végrehajtók


→ A szomszédság az identitásképzödés egyik legfontosabb tényezöje

→ A politikai szocializáció elsödleges színtere

→ önszervezödö együttmüködés

Az együttmüködés néhány sajátossága:

a tulajdonviszonyok alapján kialakuló érdekeltségek,

a kulturális hagyományok,

a kölcsönös segítségnyújtás,

a szolidaritás,

érdekütközés és konfliktus,

lokálpatriotizmus, stb.


5. A KATONASÁG


informális nevelési szervezet,

az állam felügyelete alá tartozik

harcászati kompetenciák kialakítására szervezödött


Néhány meghatározás:

  1. A hadsereg olyan szervezet, amely az állam védelmét szolgálja.
  2. A hadsereg olyan fegyveres szervezet, amely felhasználja a tudományos eredményeket, csúcstechnológiákat fejleszt ki és a gyakorlatban alkalmazza, ösztönzi a tudományos kutatásokat és maga is részt vesz benne.
  3. A hadsereg az államhatalom része, olyan eröszak szervezet, amely az uralmon lévö osztály, politikai párt érdekeit védelmezi, az általuk gyakorolt államformát fenntartja és konzerválja. (Lásd totalitarizmus, fasizmus.)


Az elsö standardizált katonai szervezet Hollandiában16. században



A katonai nevelés két dologra tette a hangsúlyt:

harci, fegyveres kiképzésre

kontrollált viselkedésre (uniformis, szabályos menetelés, lépéstartás, frontkiképzés)


→ mintájára: nemzeti hadseregek.


A katonaság nevelö funkciója


A katonai pedagógia alanya: heterogén fiatal férfipopuláció.

Nevelési cél:

speciális célok

társadalmi integráció

Sajátosságai:

fegyverhasználat

stratégia

személyiségfejlesztés

erkölcsi nevelés

érzelmi nevelés – hazafiságra nevelés



A katonai erö ma nem a humán eröfölényben, hanem az információs és technikai fölényben mutatkozik meg.



6. A POLITIKA


  • hatalom
  • politikai párt – érdekcsoport

A politikai kultúra a közéleti szereplésre készít fel

      • kormányzati szerep
      • ellenzéki

A politikai szervezetek nevelési funkciójukat kifejtik:

a politikai propagandán keresztül

a politikai indoktrináció révén

politikai doktrínák

politikai programok

politikai tevékenység



A politikai nevelés eredményessége függ:

párt nagyságától és erejétöl

a párt vezetöjének személyiségétöl

a párt politikai programja és a társadalmi elvárások között fennálló viszonytól

a propaganda hitelességétöl

a politikai tevékenység eredményességétöl

a társadalom politikai kultúrájától



7. A MÉDIA v. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ


Kozma: a tömegkommunikáció legfontosabb jellegzetességei:

a tömeges megjelenés,

a heterogenitás

a technikai közvetítettség

a gyorsaságot.       


A média alapfunkciói:

  1. tájékoztatási-tájékozódási funkció,
  2. értékhordozó-értékteremtö funkció,
  3. szórakoztató funkció,
  4. napirend-alakító funkció. (Kozma 1994, 241–242)

Kozma Tamás: a média hatását négy tényezö határozza meg:

  • a befogadók homogenitása,
  • a média szelekciója,
  • a ráhangoltság és
  • a hitelesség.

Találat: 262