Humangondozas

Humángondozás

1. A humángondozás fogalma és formái

2. Fejlődés és gondozás

3. A csecsemő- és kisgyermekgondozás színterei

3.1. Családban

3.1.1. A gyermek vérszerinti családjában

3.1.2. Nevelőszülői-, örökbefogadói családban

3.2. Intézményben

3.2.1. Bölcsődében

3.2.2. Csecsemőotthonban/gyermekotthonban

1. A humángondozás fogalma és formái

A humángondozás fogalma igen tág értelmezésű a szakirodalomban. Meghatározása nem könnyű feladat, de szükséges.

A gondozásnak különböző formáit különböztethetjük meg aszerint, hogy milyen nézőpontból vizsgáljuk őket. A szükségletek szempontjából megkülönböztetünk fizikai, lelki és szociális gondozást, melyek a gondozás három alapvető területét képezik. Egészségügyi szempontból megelőző- és gyógyító gondozást. Társadalmi megközelítés szerint a családban (család- és házigondozás) és intézményekben történő napközbeni (pl. bölcsődei-, óvodai-, iskolai-, idősek napközi otthoni gondozása stb.) és teljes ellátást nyújtógondozást (kórházi-, hajléktalan-, gyermekotthoni-, szociális otthoni-, fogyatékos-, szenvedélybeteg gondozást stb.). Az emberi fejlődés szempontjából terhesgondozást, csecsemő- és gyermekgondozást, ifjúgondozást, felnőttgondozást, idősgondozást és hospice gondozást.

2. Fejlődés és gondozás

"Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése" című tantárgy tárgyalja részletesen az emberi fejlődést és annak szakaszait, kiemelten a csecsemő és kisgyermek fejlődésére vonatkozóan. Az embernek élete során, a fejlődés egyes szakaszaiban különböző mértékű és formájú gondozásra van szüksége. Ebben a fejezetben a csecsemő és kisgyermek gondozásával, fizikai, lelki és szociális szükségleteivel, kielégítésének megfelelő módjaival foglalkozunk.

3. A csecsemő- és kisgyermekgondozás színterei

3.1. Családban

3.1.1. A gyermek vérszerinti családjában

A család az első közösség, amelyben a csecsemő és kisgyermek él. Számára ez a legtermészetesebb környezet. A családon belül az első években az anya gyakorolja a legnagyobb hatást a gyermekre. Pszichológusok és orvosok megfigyelései szerint azok a csecsemők és kisgyermekek, akiket az anyjuk nevel, gondoz, rosszabb körülmények között is jobban fejlődnek, mint a csecsemőotthonban élők, akiket szakképzett gondozónők látnak el megfelelő körülmények között.

Ennek magyarázata, hogy a csecsemőnek és kisgyermeknek az anya az igazi védelmezője, támasza; igényeit ő elégíti ki a leginkább. Ha nem is szakszerűen, de mindig a maga sajátos módján gondozza gyermekét. Így a csecsemő megismerheti anyja szokásait, megszokja azt a rendet, amelyet anyja alakított ki, és képes hozzá alkalmazkodni. Ahhoz pedig, hogy a csecsemő jól fejlődjék, alkalmazkodnia kell a körülötte lévő világhoz, meg kell szoknia, be kell illeszkednie. Erre csak akkor képes, ha környezetének minél több tényezője állandó, és ezt a feltételt elsősorban a család tudja biztosítani számára. A jó családi környezetben a csecsemő és a kisgyermek biztonságban érzi magát, nyugodt, derűs, vidám és jól fejlődik.

3.1.2. Nevelőszülői-, örökbefogadói családban

Előfordulhat, hogy a gyermek valami oknál fogva (a vérszerinti szülők helytelen életmódja, árvaság stb.) nem nevelkedhet vérszerinti családjában. Ebben az esetben is egészséges fejlődése szempontjából a legmegfelelőbb környezet számára a nevelőszülői- vagy örökbefogadói család, ahol a vérszerinti családhoz hasonlóan egy személy gondozza, neveli a gyermeket. Éppen ezért minden szakembernek arra kell törekednie, hogy ilyen esetekben a gyermek minél előbb továbbra is családi nevelésben részesülhessen.

3.2. Intézményben

3.2.1. Bölcsődében

Ha az anya dolgozik, vagy a család egyéb szociális problémái miatt (a gyermeket ellátó személy betegsége, helytelen életmódja stb.) nem biztosítható a gyermek számára napközbeni megfelelő ellátása, a csecsemő és a kisgyermek gondozásában és nevelésében a család mellett jelentős szerepet tölt be a bölcsőde.

A bölcsődében a gyermeknek új környezetet kell megszoknia, életrendje is megváltozik, emellett nem egy, hanem több idegen személy is gondozza. Ahhoz, hogy ezekhez a környezeti változásokhoz alkalmazkodni tudjon, és mindez ne veszélyeztesse egészséges fejlődését - az anya helyett - támaszt, védelmet kell nyújtanunk a számára oly módon, hogy figyeljük őt, megnyilvánulásaira reagálunk; úgy gondozzuk, hogy az kellemes élményt hagyjon benne. Így a gyermek a bölcsődei gondozónő mellett is biztonságban érzi magát.

A napirendet úgy állítjuk össze, hogy az a gyermek életkori és egyéni sajátosságainak is megfeleljen. Ez megoldható, mivel a gyermekek koruk és fejlettségük szerint három csoportba vannak elosztva: csecsemő-, tipegő- és kisóvodás csoportba. Minden esetben a napirend alapján végezzük a különböző gondozási feladatokat.

3.2.2. Csecsemőotthonban/gyermekotthonban

Előfordul, hogy a csecsemő és a kisgyermek nem részesülhet családi nevelésben, mert árva vagy szülei nem tudják, vagy nem akarják számára biztosítani az anyagi, otthont nyújtó, érzelmi biztonságot, a nevelődés minimumát. Ezeket a csecsemőket és kisgyermekeket államunk gondozásába veszi, és csecsemőotthonban/gyermekotthonban biztosítja számunkra a szakszerű gondozást és nevelést.

A gyermekotthonokban dolgozó gondozónőknek nagyobb szakmai felkészültségre, nevelői megértésre van szükségük, mint a bölcsődés gyermekek gondozóinak.

A gyermekek testi, lelki és szociális fejlődése érdekében minden gondozónőnek szakszerűen és egységes módszerekkel kell gondoznia és változatos élményt nyújtania a rábízott gyermekek számára.