SZÖVEGTÍPUSOK

SZÖVEGTÍPUSOK

1. Párbeszéd

2. Monológ

3. Elbeszélő szöveg

4. Leíró szöveg

5. Érvelő szöveg

6. Szónoki beszéd

7. Hír

8. Hirdetés

9. Tudósítás

10. Röpirat

A párbeszéd (dialógus) közvetlen, kétirányú kommunikációs forma. A társalgást meghatározzák a kommunikációs körülmények, valamint a viselkedési és nyelvi szabályok. A szöveget a kommunikációban résztvevők együtt alkotják, hisz minden résztvevő egyszerre feladó (szövegalkotó) és vevő (szövegbefogadó) is. Ennek a kétirányú kommunikációnak a legjellegzetesebb mozzanata a szerepváltás: a párbeszédben a szövegalkotóból befogadó lesz, a befogadóból szövegalkotó, majd szerepet cserélnek. Hallunk olyan párbeszédet is, amelyeknél szinte előre tudjuk, hogy a résztvevők mit fognak mondani. Ezekben fontos szerepük van a "kész" mondatoknak, az állandó társalgási fordulatoknak.

Olvasd el a következő részletet Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényéből!

" A főbarát ráemelte a puskát a rózsabokorra, és belédurrantott, de a szóláson kívül más eredmény nem mutatkozott.

- Jó, hogy nem volt ott az ördög- jegyezte meg Márkus.

- Miért?- akaszkodott Fortunát véle.

- Azért, mert ha ott lett volna, a főtisztelendő páter-gvárgyián meglőtte volna.

- Meg, hála Istennek.

- Nem, hála Istennek-ellenkezett Márkus.

- Hát miért?- ütött rajta Fortunát.

- Azért - felelte Márkus-, mert ha meglőtte volna, akkor mi kenyér nélkül maradtunk volna."

Figyeld meg a párbeszédes részeket!

a) Ki indítja, és ki zárja a beszélgetést?

Tartalom szerint milyen mondatokkal teszi azt?

b) Mi lehet a beszélgetést kezdeményező szándéka? Figyelj a párbeszédek csattanójára!

c) Mi a humor forrása?

Kapcsolatteremtéskor fontos a köszönés   , a megszólítás. Viselkedéskultúránk s ezzel együtt a nyelvi etikett koronként változik. Mindig a beszédhelyzet és a beszélők közötti kapcsolat dönti el a megszólítás milyenségét.

Párbeszéd alkotásakor tartsátok szem előtt a szituációt, amelyben a párbeszéd megvalósul,valamint a párbeszéd kommunikációs mozzanatait( kapcsolatfelvétel,-tartás,-zárás)!

A párbeszéd írott változata jelenik meg a prózai művek párbeszédes részeiben és a drámák szereplőinek a beszélgetéseiben. A párbeszéd lehet a jellemzés eszköze, a humor vagy bármilyen hangulat forrása, a drámai szituációt kibontó nyelvi tényező. Szerepe rendkívül sokféle lehet.

2. A monológ az a kommunikációs forma, amelyben az egyik résztvevő hosszabb időre átveszi a közlő szerepét, s társa vagy társai közbeszólása nélkül hosszan beszél. Vannak szóbeli és írott, valamint tervezett és spontán változatai. A tervezett monológot megfogalmazójának gyakran van ideje előkészíteni, sőt le is írni a szöveget( előadás, ismertetés, hozzászólás, levél stb.).

A monológ és a dialógus az irodalomban is használt fogalmak. A monológ főként a drámai műnemmel áll szoros kapcsolatban. A monológ az a szövegrész a drámában, amellyel valamelyik szereplő hosszabb beszédben önmagának( és az olvasónak, illetve nézőnek) feltárja érzelmeit, gondolatait. Nevezik még a lélek magánbeszélgetésének is.

Ezt figyelhetjük meg Jókai Mór: Az arany ember című regényében is. Tímár Mihály vívódó lélek, nem tud szabadulni a kételyektől, a kínzó önvád súlyától.

"Kié is lehetnének ezek a kincsek?"

"A szultán bizonyosan sanyargató hadjáratokban rabolta azokat össze."

"A kincstárnok hihetőleg elrabolta azokat a szultántól."

"A Duna elrabolta mind a kettőtől."

"Most a senkié azok."

"A tieid."

"Csak olyan jogon a te kincseid, mint a szultáné, a khazniáré meg a Dunáé."

Ennél a kérdésnél egy fekete hosszú vékony felhő állt a hold előtt keresztül, mintha kétfelé vágta volna azt."

Híres drámai monológok :Shakespeare Hamlet-monológja , az Éj Asszonyának a monológja a Csongor és Tündé-ből, a "szőlőszem-monológ" az Apostol-ból, illetve Bánk bán monológja Katona József: Bánk bán című drámájából.

3. Az elbeszélő típusú szövegek célja elsősorban a tájékoztatás valamely eseménysor elbeszélése. Az elbeszélő szövegek többnyire időbeliségre épülnek, láncszerű ( lineáris) szerkezetűek. Folyamatosan előrehaladva bontakozik ki bennük a cselekmény. A történet vezérfonalát maga az esemény adja. Az elbeszélésekbe gyakran építünk be párbeszédet és jellemrajzot is. A párbeszéd életszerűbbé , pe 121c22b rgőbbé teszi a szöveget.A jó elbeszélés fordulatokban gazdag, élményszerűségre, szemléletességre törekszik. A szövegben alkalmazott igék ideje és személye attól függ, hogy maga az elbeszélő milyen nézőszempontból tekint az eseményekre. Külső szemlélőként, vagy részt vett az eseményekben. Elbeszélő szöveget fogalmazunk otthon, amikor elmeséljük, mi történt velünk aznap, az iskolában, irodalomórán valamelyik irodalmi hős kalandjait elbeszélve. Irodalmi olvasmányainkban , különösen a prózai művekben gyakoriak az elbeszélő szövegrészek. Az elbeszélő szövegekbe leíró szövegrészletek is beépülnek a helyszín bemutatása, a szereplők környezetének és jellemének a lefestése céljából.

Az elsődleges a történetmondás ( narráció). A történetmondás a kommunikációs célok közül legtöbbször a tájékoztatást szolgálja. A szöveg eszközrendszere ehhez a célhoz igazodik.

A szöveget az időrend alapján, vagy a helyszínek változtatása szerint tagolhatjuk bekezdésekre. Az eseményeket elmondhatjuk saját szemszögünkből vagy egy másik szereplő nézőpontjából.

Kicsi a bágyi patak. A keskenyebbé vált ezüstszalag széles homokrámát kapott, és a csillogó homoknak is, melyet a népregék tündéreinek pici lábai taposnak, sehol véget nem érô füzesek a kerete.

A bágyi malomban nem tudnak őrölni. Tele van zsákkal az udvar, s türelmetlen férfiak, asszonyok, Gózonból, Csoltóról, ülik a Bágy partját a malom környékén, és a vizet várják.

Ha nem jön, tesznek róla. Kocsipál Gyuri, a molnárlegény már Szent Mihály lovát is ellopta a majornoki temetôbôl, lévén annak az elégetése csalhatatlan módja a záporesô kierőszakolásának az égi hatalmasságoktól.

Legyen is foganatja, mert a zsilipek le vannak ugyan eresztve, s minden éjszakára gyûjt is annyi vizet a gát, hogy a kereket megmozgassa, egy-két óráig -- de mi az ennyi életnek? Kieszi a penész az utolsó zsákot, mire sor kerül rá.

Mindenki bosszankodik, csak a molnárné, a gyönyörû Vér Klára jár-kel mosolyogva az ôrlôk között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei szárazság.

Ha így megy, elpusztul a bágyi molnár, kivált, ha sokáig odamarad a katonaságnál, mert hiába, nagy az árenda is -- de meg, csak asszony az asszony, ha aranypaszománnyal övezi is derekát.

( Mikszáth Kálmán: A bágyi csoda)

4. Leíró szövegtípusokat is nap mint nap alkotunk. Leírást készíthetünk egy személyről, a személy jelleméről, egy tárgyról, vagy egy vidékről, de leírhatunk egy munkafolyamatot is. Fogalmazhatunk szóban vagy írásban hétköznapi, publicisztikai, hivatalos, tudományos vagy irodalmi leírást. a leíró szövegek általában térbeliségre épülő, láncszerű vagy mozaikszerű szerkezetűek. Egy munkafolyamat leírásában az időbeliség is meghatározó. A leíró szövegekben ritkán jelenik meg maga a leíró személye, tárgyilagosabb, mint az elbeszélő vagy az érvelő szövegtípusok.

A leíró szöveg térbeli menete lehet:

-a közelitől a távoli felé haladó

-a távolitól a közeli felé haladó

-egy pontból kiinduló, körben haladó

Készülhet a leírás:

- haladás közben

-alulról fölfelé( felülről lefelé) haladva

-kívülről befelé haladva

-mozaikszerűen

Ha a leírás célja a tájékoztatás , akkor a bemutatás pontos és részletes, hangneme tárgyilagos. Ha a leírás célja meggyőzés, akkor inkább élményszerű, hatásos, hangneme pedig személyes.

A leírással gyakran találkozunk elbeszélő művekben is.

Figyeljük meg a leíró szöveg sajátosságait az alábbi regényrészletben:

Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.

Az egyik isten keze nyomait hirdetik a Fruska Gora hegy tetején elszórt tengercsigák kövületei, a Veterani-barlang ásatag tengerlakó saurusai; a másik istenről beszélnek a bazaltok a Piatra Detonatán; a harmadikat, a vaskezű embert hirdeti a sziklába vágott hosszú padmalypart, egy országút, melynek boltozata is van; az óriási kőhíd oszlopmaradványai, az emléktábla a szikla oldalába domborműként vésve, s a meder közepébe vágott százlábnyi széles csatorna, melyen nagyobb hajók járhatnak.

A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén nevezik azt.

Mintha egy templom közelednék felénk, melyet óriások építettek, pillérekkel, melyek kőszálak, és oszlopokkal, melyek toronymagasak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felmagasló párkányokra, mikben a képzelem szentek szobrait látja, s e templom csarnoka négy mértföldnyi távolba mélyed, fordul, kanyarodik, új templomot mutat, más falcsoportokkal, más csodaalakokkal; egyik fal sima, mint a csiszolt gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta: rejtelmes istenírás betűi; másutt rozsdavörös az egész hegylap, mintha igazán vasból volna, néhol a gránit rézsút dűlt rétegei mutogatják a titánok merész építkezésmódját; s az új fordulónál már egy gót templom porticusa jő elénk, hegyes toronycsúcsaival, karcsú, egymáshoz tömött bazalt pilléreivel, a kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik. Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; párkányaikról, repedéseikben mintha kegyeletes kezek zöld koszorúi függnének alá. Azok óriási lombfák, fenyők, miknek komor tömegét az őszi dércsípte bokrok sárga és piros füzérei tarkítják.

Egyszer-egyszer megszakítja a végtelen, a szédületes kettős falazatot egy benyíló völgykebel, melyen keresztül egy rejtett, emberlaktalan paradicsomba látni. Itt a két sziklafal között mély, komor árny borong, s a nappali sötétbe, mint valami tündérvilág mosolyg be a napsütötte völgy képe, vadszőlő erdejével, melynek érett, apró, piros bogyói színt adnak a fáknak; tarka leveleik szőnyeget vonnak rájuk. Emberlak nem látszik a völgyben, keskeny patak kanyarog tisztásán végig, abból gyanútlan szarvasok isznak; a patak aztán mint egy ezüst sugár omlik alá a sziklamartról. Ezeren és ezeren elhaladnak e völgy előtt, s mindenki azt gondolja magában: vajon mi lakhatik ebben?

Aztán elmarad a völgy, s ismét más templomi kép következik, a többinél még nagyobb, még rettenetesebb: a két fal száznegyven ölnyire közeledik már egymáshoz s háromezer lábnyira az éghez; az a messze kiálló szikla a tetőn a Gropa lui Petro: a Szent Péter sírja, mellette kétfelől a másik két titáni kőalak két apostoltársa.

S e két fal között foly alant a kőmederben a Duna.

A nagy, fenséges folyam-ős, mely megszokta a magyar sík lapályon ezerölnyi mederben haladni méltóságos csenddel, partjain a belehajló fűzfákkal enyelegni, kilátogatni a szép virágos mezőkre s csendesen keleplő malmokkal beszélgetni; itt összeszorítva száznegyven ölnyi sziklagátba, hah, mily haraggal tör rajta keresztül! Akik idáig jöttek vele, nem ismernek reá. Az ősz óriás szilaj hőssé ifjul, hullámai szökellnek a sziklás meder felett, egy-egy roppant bérctömeg ül ki néhol medre közepébe, mint valami rémoltár; az óriási Babagáj, a koronás Kaszán szikla; azokat fenséges haraggal ostromolja, rájuk zúdulva elöl, s mély forgatagokat örvényítve mögöttük, feneketlen árkot vájva a sziklamederben; s aztán csattogva, zúgva rohan alá a kőlépcsőkön, mik egyik sziklafaltól a másikig nyúlnak keresztül.

Néhol már legyőzte az útját álló torlaszt, s a széttört sziklákon keresztülomlik tajtékozva, másutt megtorlik a kanyarodó szoros bércfalánál, s a ráhajló szikla alá ásta magát örök habjaival. Néhol szigeteket rakott le a legyőzhetlen sziklák mögé, új földalkotásokat, mik semmi régi térképen nincsenek; azokat benőtte vad fa és bokor, azok nem tartoznak semmi államhoz, sem magyarhoz, törökhöz, sem szerbhez; a senki országa az, adót nem fizető, urat nem ismerő, világon kívül eső, meg nem nevezett föld! Másunnan meg elhordta a kikezdett szigetet bokraival, erdőivel, kunyhóival együtt, s letörülte alakjaikat a térképről.

A sziklák, a szigetek több ágra osztják a folyamot, mely Ogradina és Plaviszovica között már óránként tíz mértföldnyi sebességgel rohan, s a szűk folyamágakat ismerni kell a hajósnak; mert az emberi vaskéz csak egy csatornát vágott a meder sziklapadjaiban, melyen nagyobb hajók járhatnak, a parthoz közel csak apró hajók számára van út.

Az apróbb szigetek mentében, a szűkebb Duna-ágak között sajátszerű emberi művek szakítják félbe a természet nagyszerű alkotását: kettős cölöpzetek erős fatörzsekből, mik V betű alakban mennek össze, nyílt öbleikkel víz mentének fordulva. Ezek a vizafogók. A tenger vendégei felfelé úsznak a folyón: fejüket vakartatják a vízzel, csiklandó parasytok miatt; aztán belejutnak a kelepcékbe; visszafordulni nem szokásuk, mindig előbbre haladnak a szűkülő fogdában; míg a legvégén belejutnak a "halottas kamrába", ahonnan nincs menekülésük.

S e fenséges helynek hangja is oly isteni. Egy örökké tartó egyetemes zúgás, mely hasonlít a némasághoz, oly egyforma, s az Isten szavához: oly érthető. Amint az óriás folyam a kőzátonyokon végighömpölyög, ahogy a sziklafalakat korbácsolja, ahogy a szigetoltárokra harsogva rohan, ahogy az örvényekben fuldokolva elmerül, ahogy a zuhatagok hanglépcsőin végigjátszik, s ahogy ez örök hullámcsattogást az örök visszhang e kettős fal között a túlvilági zene felségéig emeli, mely csupa orgona- és harangszó és elhaló mennydörgés, az ember elnémul, és saját szavát meghallani retteg e titáni zengés közepett. A hajósok csak jelekkel integetnek, a halászok babonás hite tiltja e helyt a szót: a veszély tudata mindenkit magában imádkozni készt.

Mert valóban, aki itt végighalad, amíg e sötét falakat látja itt maga mellett kétfelől, mintha saját kriptája falai között evezne végig

5. Érvelő- meggyőző szövegek:

Akkor alkotunk ilyeneket, ha célunk az, hogy elfogadtassuk véleményünket. Ekkor a meggyőzés érdekében érveket hozunk fel, tehát érvelünk. az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk. Az érv legfontosabb része a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valójában valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek az előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A meggyőző érvelés nélkülözhetetlen része a cáfolat, a másik fél véleményének a tagadása megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva.

Érvelő szöveget hallunk a parlamenti közvetítésben, a tanári magyarázatban is.

Beszélhetünk kéttagú, sőt háromtagú érvekről is. A kéttagú érv a rövidített érv, amelyből hiányzik az összekötő elem, mivel az magától értetődő.

Minta a háromtagú érvre:

Tétel: Be kell tiltani, hogy a filmeket reklámokkal szakítsák meg.

Bizonyíték: Egyre több a filmeket megszakító reklám a televízióban.

Összekötő elem: a nézőknek joguk van nyugodtan élvezni egy filmet.

Minta a kéttagú érvre:

Bizonyíték: A mai fiatalok többsége a disco-zenét kedveli.

Tétel: Ezért az iskolában népszerűsíteni kell a népzenét.

Az érvelés formái: az indukció és a dedukció. Indukciót alkalmazva az egyedi esetből kiindulva haladunk az általános felé, míg dedukció során az általános tételből indulunk ki, és eljutunk az egyedi eset megfogalmazásáig.

Példa indukcióra:

Nagyon szeretem a túrós palacsintát.

Nagymamám nagyon szeret engem és ezért igyekszik mindig a kedvembe járni.

A vakációban hagyománnyá vált a nagyinál a nagy, közös, ünnepi palacsintázás.

Példa dedukcióra:

A művelt emberek nagyon szeretnek olvasni.

Andrea egy művelt, sokoldalú egyéniség.

Tehát Andrea művelt lány.

A vitában kerülni kell a személyeskedést. Sohasem a másik személyével kell vitatkoznunk, hanem a véleményével.

6. Szónoki beszéd

A szónoki beszéd érvelő típusú szöveg, melynek célja a hallgatóság élőszóval való meggyőzése, megfelelő véleményre való hangolása, elhatározásra, cselekvésre, tettre buzdítása.

A szónoki beszéd fajtái:

tanácsadói beszéd (pl. a politikai beszédek)

törvényszéki beszéd (pl. a vádbeszéd és a védőbeszéd)

alkalmi beszéd( pl. az ünnepi beszédek, méltatások)

A jó szónoki beszéd elkészítésének a lépései

Az anyaggyűjtés, melynek számos formája lehet. Mások tapasztalatait és ismereteit a könyvekből, elbeszéléseikből, beszámolóikból, krónikákból, internetes oldalakon keresgélve ismerhetjük meg. Beszédünk akkor lesz igazán hatásos, ha a témával kapcsolatban saját tapasztalatainkra is hivatkozunk. Az egyéni ötletek és gondolatok nélkülözhetetlenek egy igazán jó szónoki beszéd megszerkesztésekor.

Az összegyűjtött anyag elrendezése, tételmondatok megfogalmazása. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat. A tételmondatok alapján írható meg a vázlat, amelyben nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

Az elrendezés után a szöveg kidolgozása következik. A szöveg megszerkesztésekor törekedjünk a szemléletességre és a hangulatosságra. Ezeket a legalkalmasabb stíluseszközök és stílusalakzatok kiválasztásával érjük el. Megfelelően élünk a szövegformáló eszközökkel, a szerkezeti megoldásokkal, a jelentésbeli és grammatikai kapcsoló elemek használatával, a stílus zenei, alaktani, szókincsbeli, mondattani eszközeivel, valamint a képekkel és alakzatokkal. Szövegalkotás közben figyeljünk a nyelvhelyességre, a helyesírásra, a szabatosságra. Ha a szöveget elő is kell adnunk ekkor tervezzük meg az előadásmódot, a szónoki szituációkat.

A memorizálás, azaz a szöveg emlékezetbe vésése

Az előadás

Ez a két utolsó mozzanat csak a szóbeli előadásra vonatkozik.

A szónoki beszéd szerkezete

1. A bevezetés, melynek célja a jóindulat megnyerése, a figyelemfelkeltés és a megértés előkészítése.

2. Az elbeszélés, a beszéd gondolatának rövid ismertetését, a téma megjelölését jelenti. Ekkor fogalmazzuk meg azt a tételt amelyet később részletezni, majd bizonyítani fogunk.

3. A részletezésben az elbeszélésben kifejtett tételt fejtjük ki bővebben. Kitérőt is tehetünk egy történet vagy személyes élmény elmesélésével.

4. A bizonyítás az érvelő szöveg legfontosabb része. Ekkor kerül sor álláspontunk igazságának a bizonyítására, érvekkel való alátámasztására.

5. A cáfolás

A meggyőzéshez hozzá tartozik az is, hogy a velünk ellentétes véleményt vallók nézeteit megcáfoljuk.

6. Befejezés - a bevezetéshez hasonlóan - leginkább az érzelmekre hat. A befejezésnek a célja a fő gondolatok megismétlése, az elmondottak összegzése vagy egy frappáns, jövőre utaló kitérés, amely hat a befogadók érzelmeire.

Bevezetéstechnikák:

történelmi hivatkozással való kezdés

személyes hivatkozással való indítás

idézet

időszerű hivatkozással való kezdés

költői kérdés, illetve felkiáltás

Befejezéstechnikák:

tömör összegzés

idézet

költői kérdés, felkiáltás

felszólítás a cselekvésre

Kossuth Lajos beszéde Szeged népéhez
(1848. október 4.)

[1.1.] Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! mélyen megilletődve hajlok meg előtted.

Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdtem, hogy mellemből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, azt tapasztalom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, minthogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak.

[1.2.] Midőn én, mint az ország teljes hatalmú biztosa, s a honvédelmi bizottság egyik tagja, a népfölkelés szervezője, utamban más helyekre bementem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek; de Szegedre azért jöttem,hogy itt a lelkesedést szemléljem. És én mondhatom, örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést; mert veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutatnak, s melynek láttára némely kicsinyhitűek a fővárosban azt mondták, hogy a magyar nemzet napjai megszámítvák. De én azt mondám: ez nem igaz. Alkudozásba akartak ereszkedni Jellasichcsal, ama gaz árulóval, kit az ármány pokoli céljainak kivitelére, arra, hogy csak nem rég visszanyert szabadságunkat s függetlenségünket kezünkből újra kicsikarja s a népet újra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt ki. De én azt mondanám, hogy mielőtt a nemzet annyi erővel s küzdelemmel kivívott szabadságából csak egy hajszálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem a népet.

[2.1.] És most, midőn Szeged népét látom, látom szemiben a lelkesedés szikráit, nem késem megírni a fővárosba, hogy Szeged népe az árulóval való minden alkudozás ellen ünnepélyesen tiltakozik. Megírhatom-e ezt? [A nép: meg!]

Igenis, megírom, hogy miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam, köszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz.

Mikor Krisztus mennyei országát megalapította a földön, egynek választottai közül azt mondá: e kőszálra építem én egyházamat; és én hasonlóan mondom, hogy: Szegedre s ennek lelkes népére építem nemzetem szabadságát és a pokol kapui erőt nem vesznek azon.

Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogyha fölkél és összetart, a ropogva összerogyó ég boltozatait is képes fönntartani erős karjaival.

Hazám fiai! Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló csordáival. Ki tudja, mit hoz reánk ez óra? győzelmet vagy veszteséget? - De győzzünk bár vagy veszítsünk, én Szeged népére mindenesetre számolok. A népre minden esetben szükségünk lesz; ha győzünk, hogy a győzelem gyümölcseit learassa; ha vesztünk, hogy a veszteséget győzelemmé változtassa.

Tehát e fontos órában, e mondhatatlanul fontos pillanatban kérdem: találkozik-e egy fia a hazának, találkozik-e egy polgára e városnak, ki hazája szabadságáért vérét, életét feláldozni kész nem volna? [A nép egyhangúlag: Nem!]

[2.2.] Esküszöm a mindenható Istenre, ki védi az igazságot és a hitszegő árulót megbünteti, esküszöm, hogy hazánk szabadságából egy hajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltatni nem engedek; esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, míg karomat fölemelhetem. A magyarok Istene úgy segéljen és áldjon meg engemet! [A nép e szavakat lefödött fővel s fölemelt kezekkel lelkesülve mondotta el a szónok után.]
[2.3.] Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az országban, s ennek láttára, mint sasok repültek a harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam a kezembe, s megesküdtem, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az elárult haza fiait szabadságának megmentésére, annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. De most, miután Szeged népének lelkesedését látom, bízvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlója alá állok. És én bízom a magyarok Istenében, bízom Szeged népének lelkesedésében, hogy kevés idő múlva mentve lesz a hon; ha pedig a hadi szerencse kevésbé mosolyogna fegyverünkre, ha netán a végrehajtó hatalmat az ármány a fővárosból kiszorítaná, azon esetre Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenteni erősen hiszem.

[3.1.] Szegediek! Testvériség köt össze bennünket. Nincs nemes és nemtelen többé: egy hazának fiai, polgárai, testvérek vagyunk mindnyájan. Tehát testvérileg összetartva ragadjunk fegyvert az árulók ellen, legyünk készen hazánk oltalmára.
[3.2.] Testvérek! Ha úgy jöttem volna e városba, mint valamilyen rendkívüli örömnek, boldogságnak hírnöke, kívánhattam volna talán töletek koszorúkat; de miután a végre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hívjalak föl, azon virágkoszorúkat, melyeket lelkes hölgyeitek utamba elhintettek, nem tekinthetem másképp, mint előjeléül azon gyözelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivívandunk.
[3.3.] Egész életem küzdés és szenvedés vala; de e pillanatban jutalmazva érzem magamat - ám pihenni nem fogok, árva fejemet nyugalomra nem hajtom, míg el nem mondhatom az írás ama szavait: "Most bocsásd el, uram! szolgádat, mert láták szemeim hazám szabadságát, boldogságát megmentve!"

Keblem tele érzéssel, még sok mondanivalóm volna hozzátok; de az érzés elfojtja ajkamon a szót. Különben egypár napig körötökben szándékozván maradni, még lesz alkalmam hozzátok bővebben szólani. De most nézzétek - soha nem sírtam és könnyezek.

Kossuthnak láthatóan nincs szüksége érvekre, hogy Szegedet a haza ügyének megnyerje, a lelkesedés hőfoka is elég a tömeg akaratának megindítására. Nem is az értelemhez, hanem a szívhez szól. A beszéd rögtönzött, de azért a bevezetés, tárgyalás és a befejezés hármassága jól megkülönböztethető a beszédben.

1.Bevezetés.
1.1.A szónok meghajol Szeged lelkesedő népe előtt.
1.2.A haza veszélyben van.
2. Tárgyalás.
2.1. Szeged a magyar szabadság kősziklája.
2.2. Az eskü.
2.3. Szegeden befejezettnek érzi küldetését.
3. Befejezés.
3.1. Felszólítja a népet, hogy álljon fegyverbe.
3.2. Szeged koszorúi.

. Hír

Újságokban megjelenő, rádióban, televízióban hallható rövid, egy- két mondatos szövegtípus. Hangnemére inkább a tárgyilagosság, a pártatlanság jellemző. Mondatszerkezeti sajátossága, hogy általában világos, áttekinthető mondatformálásra, változatos modalitású mondatok használatára törekszenek.

A szöveg lehet lineáris, párhuzamos, vagy ellentétező fölépítésű. A hír legyen mindig friss, közérdekű és fontos.

Minden hírnek négy alapvető kérdésre kell választ adnia:

1. kivel vagy mivel       

2. hol - történt vagy mi fog történni

3. mikor                                  

4. mi

Formájukat tekintve lehetnek címes hírek, illetve cím nélküli hírek is. Ebben az esetben kiemelést, jelölést alkalmazunk, amellyel felkeltik az olvasó érdeklődését.

Tartalmuk szerint lehetnek: kül- és belpolitikai, kulturális, gazdasági, rendőrségi, közlekedési, bűnügyi, bírósági, sport vagy művelődési hírek.

Fontos, hogy a hírek, szoros kohéziójú, jól tagolt szövegek legyenek. A címnek fontos szerepe van a címes szövegekben. Ez a szövegműfajtól függően lehet témajelölő (A pápa látogatása) vagy inkább figyelemfelhívó, hatásos reklámcím (Ronaldóra várva). Az utóbbi időkben terjednek el a frazeologizmusokat felidéző (Amilyen a mosdó, olyan a törülköző), valamint a szokatlan szórendű rikkancscímek.

Itt a sulibusz!

ELEK György

A szamoskrassói iskolásoknak - akik nagy része Dobrácsapátiba, Szamoskóródra, Kiskolcsra, Nagykolcsra, Szamoslippóra és Szinfaluba ingázik - nemegyszer kell hosszabb ideig várakoznia a sulibusz megérkezésére. Meg kellett gyôzôdniük arról, hogy gyakorlatilag nem is sulibusz az, amivel utaznak, mivel azt a polgármesteri hivatal vásárolta meg a községi tanács elmúlt évi költségvetésébôl, és nem minden esetben áll az ingázók rendelkezésére. Van persze iskolabusz is, de az csupán nyolcszemélyes, és szinte hetente javításra szorul, ezeket a költségeket viszont nem szívesen fizeti ki a tanács, mert a javítás túl sokba kerül.
A polgármesteri hivatal tulajdonában lévô autóbuszt legtöbbször az iskolások ingáztatására használják ugyan, de több esetben elôfordult már, hogy amikor a tanács kirándulásokat szervezett, vagy személyeket utaztatott bizonyos rendezvényekre, az iskolásoknak az országúton kellett csúcsforgalomban kilométereket megtenniük gyalog, hogy az iskolából hazaérjenek.
Veszélyes is
Így történt ez legutóbb is, amikor a polgármesteri hivatal Kolozsvárra szervezett kirándulást, hogy részt vegyenek egy mezôgazdasági gépeket bemutató kiállításon. A tanulók számára nyári idôszakban is veszélyes az országúton való hosszas gyaloglás, télen ez még több gondot okozhat. Amit a szülôk sérelmeznek: a "sétálással" eltöltött idôt az iskolások tanulásra is használhatnák.

Csoóri Sándor: Tizenhét év óta jámboran dödögünk és lázadozunk

Ha a terror áldozatainak számát összevetjük a mai cinikus, üzleties intézkedések áldozatainak előre látható számával, akkor a proletárdiktatúra szelídebb korszaknak tűnik a mai dúlásokhoz képest. Aki értelmiséginek tartja magát, nem azonosulhat ezzel a kormánnyal - olvasható abban, a Csoóri Sándor által megfogalmazott nyilatkozatban, melyet számos kimagasló személyiség aláírásával látott el.

(Magyar Hírek; Márciusi levél: Új, magyar szellemi front alakul)

Szájában robbant a petárda

Szilveszteri nagyüzem volt a mentőknél; a fővárosban szokásos napi 300 helyett 550 hívás érkezett, hajnalban egy Pest megyei településen szülést kellett levezetniük, egy budapesti fiatalembert pedig a szájában felrobbant petárda miatt szállítottak kórházba - mondta a mentőszolgálat szóvivője az MTI-nek hétfőn.

(Magyar Hírek)

. Hirdetés:

A hirdetés újságokban megjelenő, rádióban, televízióban hallható rövid, egy- két mondatos szövegtípus. Az ún. apróhirdetés célja a tájékoztatás, de nem idegen tőle a burkolt vagy nyílt felszólítás sem. Tartalmát tekintve igen sokféle lehet: eladni, venni, munkát vállalni vagy kínálni, ismeretséget kötni stb. szeretne a hirdetés feladója.

A reklám hirdetés célja ugyanaz, mint az apróhirdetés: rábeszélni az embereket a vásárlásra, a szolgáltatás igénybe vételére. Formai megoldásuk, megfogalmazásuk azonban különböző. A betűformának, a nyomdai kivitelnek igen fontos szerepe van a reklám hirdetésekben.

Lényegüket tekintve három félék:

a. tájékoztatók

b. magyarázóak, rábeszélőek

c. felszólítóak

Fiatal házaspár munkát vállal külföldön, hosszabb távon (1-2 évig). Német nyelvterület előnyben. Tel.: 0740-799668.

Családi és egyéb címerek festését vállalom fára. Ugyanitt eladók fára festett ikonok, főleg magyar szentek képei. Tel: 0740-898307, Élesd

Eladok vagy elcserélek lakóházat kerttel és épületekkel Sóváradon, Maros megyében (Sărăţeni), 5 km-re Szovátától, 10 km-re a parajdi sóbányától. Tel.: 0265-260012.

Marina Part

34 900 000 Ft

70-454-1311
bekesi.szabolcs@oc.hu m,

A XIII. kerületben,
kiváló adottságokkal
rendelkező Marina part
2007-ben átadott,
kifogástalan minőségű II.
ütemében, 51nm+10nm
teraszos, 2 szobás,legfelső
emeleti, K-i tájolású
lakás várja új
tulajdonosát. A magas
színvonalú burolatok
mellé,páratlan dunai
panoráma,elrendezés, és
gyönyörű fürdőszoba
társul. Az amerikai konyha
tartalmazza a sütőt,
főzőlapot, elszívót,
mosogató gépek és
természetesen a konyhabútort
is! Fűtés: házközponti,
egyedi!70-454-1311

BUDAPEST VENDÉGHÁZ OLCSÓ SZOBÁKKAL! A mi vendégházunk Óbudán található. Óbuda Budapest öreg, elegáns, patinás városrésze, mely közel Margit- szigethez. Szobák 17- 20- 30Euro /éjszaka , apartmanok 1-6 fő részére 44-75Euro/ éjszaka Parkolási lehetőség zárt udvarban, Tel: 0036-1- 387- 8236 Mobil: 0036- 30- 432- 3628 https://letsgobudapest. ultraweb.hu

30-Éves kedves hűséges kulturált fiatalember keresi hozzá illő komoly barátnőjét. Komoly kapcsolatra. Kizárólag olyan lányt keresek aki szeret bulizni és társaságba járni.

A vizsgázó diákok kerüljék a szokatlan formai megoldásokat, a különleges betűformát, mivel ez az érettségi dolgozatban nem fogadható el, és akár a dolgozat érvénytelenítését vonhatja maga után!

9. Tudósítás: a hír rokon műfaja. A tudósítás készítője minden esetben ott van a helyszínen a saját maga által látott, tapasztalt, átélt eseményről tudósít. A tudósítás is lehet írott vagy beszélt formájú. Témája valamely különleges esemény: egy kiállítás megnyitója, baleset, természeti katasztrófa, szokatlan látvány vagy mindennapi esemény. Leíró jellegű szöveg, amelyet pontos, tárgyilagos és tényszerű előadásmód jellemez.

Nemzetközi ifjúsági találkozó Flossenbürgben / Oberpfalz

2007 július 20-26.

Flossenbürg egy kis bajor falu, ahol a harmadik birodalom egyik legnagyobb koncentrációs tábora található. Minden évben eljönnek ide a KZ egykori túlélõi, hogy emlékezzenek. Ennél azonban többet is szeretnének: fiataloknak beszélni az élményeikrõl, hogy ezúton is tegyenek azért, hogy a történelem ne ismételhesse meg magát. Ezért rendezi meg évente Oberfranken evangélikus ifjúsága a nemzetközi ifjúsági találkozót, hogy a világ több tájáról érkezõ fiatalok találkozhassanak egymással és a túlélõkkel. A 120 résztvevõ Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból, Belgiumból, Franciaországból, Belorussziából és Németországból érkeznek. A közös megtapasztások és élmények határokon átívelõ, hosszan tartó barátságok kezdetét jelentik a fiatalok számára.

A magyarok számára a részvételi díjat a bajorok teljes mértékben állják, az útiköltségnek pedig a felét térítik meg. Magyar részrõl nyolc 15-27 év közötti fiatalt várnak + 1 kísérõ felnõttet és 1 tolmácsot.

Várható, hogy ott lesz díszvendégként az ukrán államelnök, a német külügyminiszter és a lengyel miniszterelnök.

Információ: www.flossenbuerg.ej-oberfranken.de/
Jelentkezés: Frenyó Annánál
Német kapcsolattartó: Kerstin Wolf, kirchenkreisreferentin@ej-oberfranken.de;
Jörg Schröder, Jugendhaus.Neukirchen@coburg.baynet.de

Újra vandálok a Kis hableánynál

2007. május 15.

Ismét vandálok kenték össze piros festékkel a koppenhágai Kis hableányt, a dán főváros jelképét.

(MTI/AFP) - Az ismeretlen tettesek keddre virradóra mázolták össze a koppenhágai kikötő bejáratát egy szikláról őrző bronzszobor fejét és testét. A szobor mellett egy képkeretben feliratot hagytak, amelyen csak egyetlen zölddel írt szó olvasható: Av!, vagyis Jaj! dánul. 
A rendőrség egyelőre nem tudja, hogy a vandál tettnek van-e köze az előző napi összecsapásokhoz, amikor több száz fiatal és rendőr vívott közelharcot a Christiania kommuna körül és az azt körülvevő utcákban.

A Kis hableányt, amelyet Edvard Eriksen mintázott meg Andersen mesehőséről, legutóbb március 3-án, a koppenhágai zavargások idején mázolták össze, akkor rózsaszínű festékkel. Az 1,25 méter magas, 175 kg súlyú szobor több támadásnak volt kitéve már az 1960-as évek óta. Kétszer is lefejezték, egyszer pedig a karját törték le.

Távolra még ellát a szem.

BÁTHORY ÉVA

Az egymást érő, jobbnál jobb hétvégi rendezvények egyik kedves, meleg színfoltja volt Szatmárnémetiben Soós Angéla Emlékrivalda című, az Art Cafféban megszervezett emlékműsora. Az est "házigazdája", Bessenyei István a fiatalabb pályatárs és jó barát tiszteletével és szeretetével maradt a háttérben, közben kiváló szervezéssel és műsorvezetéssel biztosítva a hátteret az ötvenes években Nagybányáról átjött, legendás hírű társulat egyik alapító tagjának versekben, dalokban, történetekben felragyogó emlékeihez.
Mesél a múlt

"Osztogasd szét, amid maradt, / Ingyen is átvisz, aki átvisz" - adta meg a "kötetlen beszélgetés " alaphangját az egyik bejátszott dal szövege. És a művésznő kicsit meghatottan, bőkezűen osztogatta kincseit: egy gazdag, hosszú pálya emlékeit, tapasztalatait, saját érett, letisztult művészetét.

A művészkávézó közönsége előtt pedig megelevenedett a hóval borított, egykori város, a Pannónia Szálló impozáns épületével, ahová csengős szánon érkeztek meg - a szatmári magyar nyelvű színjátszást feltámasztani - a későbbi Harag György Társulat fiatal tagjai. Diákkori emlékek, barátságok életre szóló hozadéka, a valamit teremteni akarás láza. A közönséggel való, egymás tiszteletén, szeretetén alapuló kapcsolat. Bemutatók és hajnalig elhúzódó beszélgetések élményei, vagy elszólások, mulatságos epizódok jókedvű, mosolyt fakasztó emléke.

Közben a hangulatot még meghittebbé varázsoló bejátszások: megzenésített Kányádi Sándor-versek a Kaláka együttes előadásában, Nemes Nagy Ágnes ide illő négysorosai. Majd Soós Angéla kedvenc versei, az ô elôadásában: Az Értôl az Óceánig, Burns John Andersona és A kilencvenedik zsoltár.

Mindarról, ahogyan élni, dolgozni és végül elmenni érdemes.

(Friss Újság)

10. A röpirat: kis terjedelmű, füzetformában terjesztett sajtótermék. A újságok előzményeként született. Publicisztikai jellege a XVI - XVII. század hitvitáiban és politikai küzdelmeiben erősödött fel. A XVIII. századtól - a forradalmi időszakok kivételével - az újságok háttérbe szorították, Magyarországon viszont épp ekkor kezdődött a XIX. század közepéig tartó virágkora (pl. Bessenyei György: Magyarság, Magyar néző).

Bessenyei György: Magyarság (részlet)

Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melynek ugyan bőségébe soha nem voltunk. Csudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ő, ki különben minden tulajdonainak fenntartásában oly nemes, nagy és állhatatos indulattal viseltetik, a maga anyanyelvét felejteni láttatik; olyan világba pedig, melybe minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik.

Olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet, mondják, jól írni, okoskodni, mivel sem ereje, sem elégsége nincsen a nyelvnek, melyekkel a tudományok szépségeket és mélységeket elől lehetne adni. Olybá venném, ha mondanád egy nagy hegynek, mely aranykővel tele volna, hogy semmit nem ér, mivel nincs bánya s bányász benne. Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják. Egy nyelv sem származott a föld golyóbisán tökéletes erőbe; de azért mégis sok van már erős és mély közöttök. Ha az anglusok soha nem kezdettek volna nyelveken írni, azon okbul, hogy gyenge, nem volna most sem fényes, sem olyan mély, melyhez egy nyelv sem hasonlíthat már e részben, noha gyengébb volt sokkal, mint most a magyar.

Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. Pittagorás tudta az egyiptomi nyelvet több filozófusokkal együtt, kik odamentek tanulni, de mégis míg a görög a maga nyelvében fel nem ment, nem volt közönséges bölcsessége. A rómaiak hasonlóul sokan tudtak görögül, de azért csak Senecába, Epictetesbe, Pliniusba, Ciceroba sat. csudáljuk őket. Anglus, francia régen tud már zsidóul, görögül, deákul a maga tudósaival, de mégis míg önnön nyelvét tudóssá, naggyá nem tette, fel nem mehetett. Magyarországba is régen tudnak már a papok s némely tanulók zsidóul, görögül, de azért hol vannak a tudományok? Szent Istvántól fogva mindég deákul ír a nemzet, s mire ment benne a tudomány? Sok elmondja néked, ha akarod, a zsidó, görög grammatikát, csaknem könyv nélkül, úgy ír deákul, mint Cicero; de azért egyébképpen oly mélységes ostobasága s vadsága, idétlensége lehet, hogy beszélni sem mersz véle, mivel akaratja ellen oly rútakat mond, melyek miatt őhelyette kell elpirulnod.